Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)

DÁVID Ferenc: Az idősebb Grassalkovich Antal jegyzéke egyházi építkezéseiről, 1771-ből

mindenikében egész Udvarával becsületessen subsistálhat." A méltóság és reprezentáció gondolata a Series Ecclesiarum költségrovatából is rekonstruálható. A legmagasabb költséget, a besnyöi templom és kolostor 50 000 forintos kiadását az öt uradalom székhelyének, Gödöllőnek temploma követte (24 000 forint). Ugyanennyibe került a gödöllői uradalom másik mezővárosa, Soroksár „roppant" és 20 pompás (solemnis) plébániatemploma. Ezt követi a kiadások sorában a hatvani uradalom székhelyének plébániatemploma, a hatvani templom (16 000 forint), azt pedig a Nyitra megyei uradalom központját alkotó Komjáti plébániatemploma (10 000 forint). A kiadások következő nagyságrendjében már keverednek a mindennapi és a reprezentatív szempontok. Az mindenesetre feltűnik, hogy a debrői uradalomnak nevet adó, de félreeső fekvése és nem túl népes mivolta miatt már központi szerepet alig játszó Feldebrő temploma 7000 forintos költséggel épült újjá.

21 Kegyúri kötelesség, főúri reprezentáció és az élet színtereinek megszentelésére irányuló szándék egyesül abban, hogy Grassalkovich Antal élete helyszíneire szép, nagy és költséges templomokat építtetett. A katolikus főúr gesztusa, hogy Gödöllőn a kastély kápolnáját a hely katolikus templomaként építtette meg. Ilyen megoldások a század elején nem voltak ritkák, de szükségmegoldásként jöttek létre, s csak ideig-óráig működtek. így volt ez olyan esetekben, ahol a háborús pusztítások után először a kastélyt és annak kápolnáját hozták heh/re, mint a Zichyek Zsámbékon,

22 s így volt olyan esetekben, ahol a falu népének többsége más vallású volt, s a földesúr katolikus.

23 Gödöllőn is református volt a lakosság, s a földesúr telepítette le a katolikus svábokat. A gödöllői kastélytemplom azonban nem provizórikusan, hanem reprezentatívan, a kastély és a templom összetartozását hangsúlyozva épült fel. Grassalkovich valamennyi kastélya szoros térbeli kapcsolatban van a helység templomával. Hatvanban ugyan a kastélynak is, a templomnak is van az előző földesúr által épített előzménye, a két épület mai reprezentatív formáját azonban Grassalkovichnak köszönheti. Baján a ferencesek temploma áll a Grassalkovich által épített nagy kastély közelében, s ha építkezése a Grassalkovich birtoklását jóval megelőző időben elkezdődött is, befejezését az ő döntő hozzájárulásának köszönheti.

25 Az egykori pesti Grassalkovich-palota a mai Kossuth Lajos utca és Városház utca sarkán állott, s a ferences templom közvetlen közelében (1. kép). A palota helyének kiválasztását nyilván egy sor körülmény befolyásolta, s a ferences templom közele többé-kevésbé véletlennek tekinthető. A személyes kapcsolatot a két épület között Grassalkovich úgy teremtette meg, hogy abba az egész szentélyt átérő főoltárt építtetett, s azt címerével díszíttette.

26 Különösen jellemző Grassalkovich mentalitására, hogy pozsonyi palotájánál nem kastérykápolnát építtetett, mint az elvárható lett volna a bécsi mintára, s pozsonyi elődök példájára a várostól szándékosan elhúzódó épületnél, hanem különálló, nyilvános kápolnát. A végrendeletben így szól erről: (Építettem) ...„Pozsonyi Kertemnél nem anynyira a magam, hanem inkább a Publicum számára, publica Kápolnát, mivel annak nagy környéke és szomszédsága igen távúi vagyon az egész Templomoktúl. Abban máris...minden nap 8. órakor Szent Mise szolgáltatik, és azon környékbeli hTvek által gyakoroltatik. Ezt örökösétem, és ha éltemben azon mindennapi Szent Missét valamely Szerzetes Conventnél nem fundálhatnám, az Fiam telh/esétse akaratomat." A pozsonyi Grassalkovich-palotának ma belső kápolnája van az épület egyik oldalrizalitjában. Az eredeti állapotot két, nem régen előkerült dokumentum segít rekonstruálni. Az egyik a palota 18. századi homlokzati terve és alaprajza, amely elpusztult ugyan a Grassalkovich tervtárral együtt, de fényképfelvétele Révhelyi Elemér hagyatékában megmaradt (2-3. kép), a másik, a tervrajz színezésének leírása, amely Kapossy János hagyatékából került elő nem régen, s amelyet Mojzer Miklós közöl a Művészettörténeti Értesítő hasábjain. A leírás szerint a tervrajzon a szélső rizalitok és a középső rizalit előtti kocsialáhajtó falai rózsaszínűek, a kastély többi falai, s a kápolnáé is szürke színűek. S ez azt jelenti, hogy átépítési terv ez a Mathias Walch bürgerlicher Mauermeister által szignált lap. Kapossy sejtését helyszíni szemlén erősíthettem meg, a rizalit falazatának utólagossága, a kocsialáhajtó későbbi mivolta látható az épp restaurálás alatt lévő épületen, a palota egykori zárófalának vastagságát is megmérhettem s az megegyezik a többi homlokzati faléval. A palota tehát eredetileg 7+3+7 tengelyes épület volt, kiemelkedő középrizalittal, szélső rizalitok nélkül, s mellette állt a téglalap alaprajzú, belső falpillérekkel hajóra és szentélyre osztott kápolna. Az átépítésre, s egyben a nyilvános kápolnának, legalábbis építészeti értelemben palotakápolnává való átalakítására valószínűleg 1775 előtt került sor.

30 Az élet színtereinek megszenteléséről szóltam e fejtegetések elején, érdemes hát idézni, hogyan használta Grassalkovich a „Szent Hely" kifejezést végrendeletének függelékében: „Kedves feleségemet, gróf Klobusiczky Teréziát... hozzám való szeretetire kinszeritem, hogy a Gedellői lakást el ne hadgya: Javallom ezt mind maga nagyobb alkalmatosságára, mind penig Bessnyői Boldogságos Szűz Anyánk képihez és azon Sz(ent) Helyhez való buzgóságára nézve..." A harmadik szempont, amely a Series Ecclesiarumból kiolvasható, az élet története megszentelésének szándéka. 1724-ben, röviddel első, valóban jelentős társadalmi emelkedést jelentő megbízatását követően Grassalkovich kriptát építtetett apjának Déménden. 1742-ben a nyitrai piaristák főoltárát ottani tanulmányai emlékére készíttette.

31 A pesti pálosok Szent Anna-oltára Grassalkovich pénzéből épült fel 1730-ban, s bizonyára első felesége, Lang Erzsébet emlékére is, akit a pálosok kriptájában temettek el 1727ben.

32 A pesti ferencesek főoltárának építését más összefüggésben már említettük. Grassalkovich donációja itt sem független attól, hogy második feleségét, Klobusiczky Krisztinát itt temették el 1737-ben.

33 S végül 1759-ben kezdte el Grassalkovich azt az építkezést, amely legnagyobb egyházi alapításává lett, s amely végső nyugvóhelyét, a családi kriptát is magába foglalja, a máriabesnyői kegytemplomot és a kapucinus kolostort. Amint végrendeletében elmondta, eredetileg egy loretói kápolna építését határozták el, s a kápolna heh/éül kiválasztották a Gödöllőhöz közel eső