Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)

GARAS Klára:

lékei. II. Budapest 1972, 489. Az egri képekkel kapcsolatban hasonló következtetésre jutott Jávor A.: Gemälde Tiroler Maler, Johannn Georg Dominikus Grasmair und Bartolomeo Poli in Ungarn. Acta Históriáé Artium 34 (1989: 3-4) 191-197. 9 Allergnädigst Privilegierte Anzeigen. Wien 1771, Nr, 12; De Luca, /.; Das gelehrte Österreich, Wien 1778, IL; Mensel, G.: Miscellaneen artistischen Inhalts, 1784, XXI, 177 és Bigler: Wöchentliche Anzeige von Künstlern und Kunstsachen, Wien 1783 alapján. 10 Fleischer, /.; Das kunstgeschichtliche Material der geheimen Kammerzahlamtsbücher in den Staatlichen Archiven Wiens von 1705 bis 1790. Wien 1932, 38, 137; Garas K: Magyarországi festészet a XVIII. században. Budapest 1955, 42-43, 222. Hauzinger, úgy tűnik, a kamarai építkezések állandó „team"-jéhez tartozott, s rendszeresen közreműködött a Franz Anton Hillebrandt által tervezett és vezetett építkezéseknél. 11 Uxa J: A budavári királyi kápolna, a nemzet temploma. Budapest 1934, 184, 229, 41-44. kép. Czagány /.: A budavári palota és a Szent György téri épületek. Budapest 1966, 91; Czagány l: Műemlékhelyreállítási kérdések a budavári palota újjáépítésénél. Művészettörténeti Értesítő 16 (1967) 177. 12 Hauzinger műveként: Allergn. Priv. Anzeigen, Wien 1771, Meusels Miscellaneen artistischen Inhalts, 1784 stb. Helyébe 1931-ben került Roskovics Ignác és Spányik Kornél Szent Istvánt ábrázoló főoltárképe. Az eltávolított „Krisztus a kereszten" főoltárkép Vinzenz Fischer műveként: Uxa i.m. 189, 229; Horler M.: Budapest műemlékei. Budapest 1955, I. 128; Dercsényi D.: Pest megye műemlékei. Budapest 1958, II. 414, 432 kép; Czagány i.m. 1966, 96, 109 kép. 13 Österreichische Kunsttopographie. Die Denkmale des politischen Bezirkes Horn in Niederösterreich. Wien 1911 V/II., 194, 218 kép. Az elrendezés a gerasi képnél eltérő, az előadásmód, az alakok megformálása hasonló. 14 Ld. Allergn. Priv. Anzeigen 1771, Meusels Miscell. art. Inhalts, 1784; Schoen A.: A budapesti központi városháza, Budapest 1930, 44, 77, 170. Az árverésen a főoltárképet és a Szent Anna-oltárképet báró Sándor Antal, a Johannes de Deo képet Degenschildt őmagyné vette meg. 15 Allergn. Priv. Anzeigen 1771. A földrengéskor megrongálódott freskókat J. L. Kracke r festette újjá. A jezsuita rend feloszlatásakor a templom a bencéseké lett. Az oltárok sorsáról nincsenek adataink. A ferencrendi szerzetes Solanói Szent Ferencet, mint a földrengéstől oltalmazó szentet tisztelték, s itt említhetjük azt a két metszetábrázolást, melyet Binder János Fülöp készített Budán éppen a komáromi földrengéssel kapcsolatban (1766). Ld. Súlárdfy Z: Barokk szentképek Magyarországon, Budapest 1984, 31, 41 kép. 16 Muesels Miscell. art. Inhalts (i.m. 1784) 177; Reizner 1: Szeged története, Szeged 1900, III. 406; Bálint S.: Szeged városa. Budapest 1966, 34-35. 17 Schoen A.: Fischer Vince festő levelei a Szent István főoltárképről. Székesfehérvári Szemle 3 (1933) 24, Hauzinger 700, V. Fischer 1600 Frt-t kért. 18 Wien, Albertina, Inv. Nr. 4824, lavírozott tollrajz. Albert szász-teschen-i herceg gyűjteményében eredetileg mint Hauzinger műve. Knab, E.: Über den Zeichenstil und einige Zeichnungen Paul Trogers. Albertina Studien 1963, 34 (Hauzinger ?); Aschenbrenner, W.-Schweighofer, G.: Paul Troger. Leben und Werk. Salzburg 1965, 143. 19 Budapest, Szépművészeti Múzeum, ltsz 1915-91., lavírozott tollrajz. Pigler A.: A győri Szt. Ignác-templom. Budapest, 1922, 15 t. Aschenbrenner-Schweighofer i.m. 134. 20 Nürnberg, Germanisches Nationalmuseum, Inv. Nr. Hz. 4067, 41, lavírozott tollrajz. Ld. Heffels, M:Die Handzeichnungen des 18. Jahrhunderts. Nürnberg 1969, 330, Nr. 399; Cincik, /.; K otazke freska byv. seminara sv. átefana v Trnave. Zbornik Matice slovenskej. Turö. Sv. Martin 1940, 225 (J. Winterhalter); Petrová-Pleskotová 1. m. 1983 (ld. 3. j.), 32, XX. t. (J. I. Cimbal?). Itt említhetjük meg, hogy a feltételesen Hauzingernek tulajdonított allegorikus vázlat a pozsonyi Mest. Galériában (inv. é. A. 2972, ld. Petrová-Pleskotová i.m. 40. kép) a nápolyi Giacomo del Pô művének bizonyult, ld. Garas, K. in Művészettörténeti Értesítő 33 (1984), 181; Malíková, M.: Neznámy obraz Giacoma del Pô v Bratislave. Ars 1989: 2, 49-55. 21 Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok, ltsz. 537. Olaj, vászon, 142 x 101,5 cm, jelezve a karfán „Hauzinger J. 1779", ld. Rózsa Gy.: A Történeti Képcsarnok legszebb festményei. Budapest 1979, 15, No. 22. Adam Franz Koller 1718-1783 egykori jezsuita 1773-tól a bécsi udvari könyvtár igazgatója volt. 22 Garas, H: Unbekannte Werke Michelangelo Unterbergers. Imagination und Imago. Festschrift Kurt Rossacher, Salzburg 1983, 69. 23 A fényképért Lestyán Ferenc plébános úrnak mondok köszönetet. A rajzot közli Kronbichler, 1: Die Zeichnungen Michael Angelo Unterbergers. Veröffentlichungen des Museums Ferdinandeum 60 (1980) 133, Abb. 17. (Innsbruck, Landesmuseum Ferdinandeum, Inv. Nr. 1021) 24 Szépművészeti Múzeum, ltsz. 62.25, olaj, vászon, 97,5 x 89 cm, Garas, K. in: Österreichische Zeitschrift für Kunst und Denkmalpflege 18 (1964) 7,8 (Troger); Mojzer M.: XVII. és XVIII. századi német és osztrák festmények. Budapest 1975, 31 t. (Tróger). 25 Garas, K, i.m. 1983, 76: „Conto von dem Mahler Unterberger." MOL, Eszterházy család hercegi ágának levéltára. Fasc. 804. „Was ich vor Ihro Durchleicht Firsten v. Esterházy in Mahlerey Verfertiget, als nach Eisenstatt in dem Hoch Alter und Seithen Altar 1747. Nemblichen Ain Grosse« Altar blat... Item zwey kleine, in einem die H. Anna mit der Mutter Gottes und H. Joachim in Zweiten der H. Antoni von Padoua mit dem Jesus Kindl..." 26 Budapest, magángyűjtemény, olaj, vászon, 95 x 64 cm, elárverezve a Postatakarékpénztár aukcióján, 1938 LXXXV. és a BÁV. 54 aukcióján, 1981, No. 207. Nem látszik elfogadhatónak a Magyar Nemzeti Galériában kiállított kis „Mária neveltetése"-kép (ltsz. 78,6 M, olaj vászon, 39 x 36 cm) Unterberger-attribúciója. Lágyabb formái, nyugtalanabb ecsetkezelése, színvilága révén inkább az észak-itáliai stíluskörbe utalható. Ld. Mojzer M.: A Magyar Nemzeti Galéria régi gyűjteményei. Budapest 1984, 159.