Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)

GARAS Klára:

a kis Jézussal", „Assisi Szent Ferenc halála", „Nep. Szent János vértanúsága". Az 1784-ben közzétett életrajz és a helyi feljegyzések szerint 1774-ben Bécsben készültek. 16 Hauzinger ezúttal is, mint műveinél oly sokszor, mesteré­hez, Tfogerhez igazodik, a gyermek Jézust imádó Szent Antal a festményen pontosan ugyanúgy szerepel, mint Tróger azonos tárgyú, 1743-ban készült oltárképén a cisz­terciták zwettli templomában, s a haldokló Szent Ferenc az angyallal ábrázolás is Tróger elgondolásához, a bécsi Albert ina egy Troger-rajzához kapcsolódik. Hauzinger tói különben eddig egyetlen olaj- vagy rajzvázlatot sem sike­rült azonosítani. Nem ismerjük azt a dokumentumokban említett vázlatát sem, amelyet a szegedi oltárképekkel egy­időben, 1774-ben készített a székesfehérvári székesegyház tervezett főoltárára. A „Szent István felajánlja a koronát Máriának" jelenetét ábrázoló vázlatot, az ugyancsak bécsi akadémiai és udvari festő Vinzenz Fischer vázlatával együtt az oltár tervezője, Franz Anton Hillebrandt kamarai építész juttatta el Székesfehérvárra, s a megbízást a kivitelezésre a drágább ajánlat szerzője, V. Fischer kapta. 17 A kor festői gyakorlatának megfelelően minden bizonnyal Hauzinger is számos vázlatot készített a munkák előkészítése során, s ezek az olajfestésű vagy rajz modellók aligha semmisülhet­tek meg maradéktalanul. Inkább azt kell feltételeznünk, hogy jó néhány közülük még lappang, s elképzelhetően más festő, elsősorban Paul Tróger neve alatt szerepel. Eb­ben az összefüggésben említhetjük az eddig Tróger műve­ként idézett, de a régi leltárakban - s részben az újabb irodalomban is - Hauzingerrel kapcsolatba hozott bécsi tollrajzot: „A 24 vén imádja az urat" (Abertina). A kép­formátum, az elrendezés, de az előadásmód is cáfolja azt az elgondolást, amely szerint a rajz Tróger azonos tárgyú seitenstetteni mennyezetképének lenne a vázlata. 18 Né­hány egyező motívum mellett szembetűnő a Tróger stílu­sától eltérő lágyabb, festőibb kidolgozás. A seitenstetteni mennyezetkép hatását tükröző, a trogeri mintaképekhez és típusokhoz igazodó rajz valóban a Tróger legjelesebb bécsi tanítványaként méltatott Hauzinger alkotása lehet. Alighanem vele hozhatjuk kapcsolatba a Szépművészeti Múzeum egy eddig ugyancsak Trogernek tulajdonított raj­zát is a zenélő angyalok karának vázlatával. A korábbi el­képzelés, miszerint a rajz Tróger győri kórusfreskójának a vázlata, a teljesen eltérő kompozíció miatt nem tartható fenn: szerepel Dávid király s hiányzik Szent Cecília stb., de a fentebbi példához hasonlóan Trogerétől eltérő a lap ol­dott, festői előadásmódja is, különösen a halvány meny­nyezetkivágást mutató baloldali részen s a hátoldal vázla­tos figurarajzain. 19 A Trogernek tulajdonított hatalmas rajzanyagból s a Trogerhez kapcsolható műhely- és okta­tási rajzok tömegéből feltehetően nehéz meghatározni azokat a lapokat, amelyek közelebbről egy-egy Troger-kö­vető, pl. Hauzinger oeuvre-jébe sorolhatók. Különösen a nürnbergi Germanisches Nationalmuseum gyűjteménykö­tete, az ún, Troger-KIebeband nyújt számos nyitott prob­lémát. Itt esetleges magyar vonatkozása miatt csupán egyet­len rajzot említünk: a Megváltó jelenése előtt az elkárho­zó t ta kért könyörgő Mária a kötet egy lapján pontosan ugyanúgy szerepel, mint a felhőkön lebegő Mária (fordí­tott nézetben) a nagyszombati (Trnava) Szent Imre-szemi­nárium kápolnájának kupolaképén. A feltételesen Josef Win ter halt érnek és Johann Ignaz Cimbalnak is tulajdoní­tott freskót azonban éppen a Troger-körrel kimutatható szoros stiláris egyezés révén inkább Hauzinger oeuvre-jébe sorolhatjuk, s keletkezését arra az időre tehetjük, amikor a festő Nagyszombatban az egyetem dísztermének mennyezetképén dolgozott. A Trogerre emlékeztető, de megnyúltabb, kecsesebb alakok, lazább felépítés Hauzin­gernek a bécsi Maria Hilf templomában festett freskóira emlékeztetnek A hetvenes évektől sok más osztrák pálya­társához hasonlóan Hauzinger is többnyire inkább tábla­képeket, zsánerjeleneteket, portrékat fest. 1779-ben ké­szült a Történelmi Képcsarnokban őrzött kitűnő képmása, Kollár Ádám portréja. 21 Korábban már foglalkoztam a tiroli származású, bécsi akadémiai festő Michelangelo Unterberger magyarországi munkásságával. 22 A közölteket most néhány további adat­tal egészíthetem ki. A marosvásárhelyi (Tfrgu Mureç) plé­bániatemplomban azonosított „Krisztus keresztelese" fő­oltárkép mellett említhetjük a „Szent László a sziklából vizet fakaszt" mellékoltárképet is, melyet az újabban meg­kapott fénykép alapján ugyancsak Michelangelo Unterber­ger műveként határozhatunk meg. Rajzvázlata azonos ka­réjos záródással, egyező kompozícióval Unterberger vázlat­rajzai közt szerepel az innsbrucki Ferdinandeum gyűjte­ményében. 23 A gondosan kivitelezett, feltehetően a szer­ződős alapjául szolgáló modell, melyet a téma alapján ed­dig ismeretlen magyarországi megrendeléssel hoztak kap­csolatba és a kép is, bal profilban mutatja a lovon ülő, palástos, koronás magyar szent királyt, amint kardjával a sziklából vizet fakaszt. Sikerült azonosítani, úgy gondolom, azt az oltárképet is, amely az 1983-ban közzétett dokumentum tanúsága sze­rint egykor a kismartoni Esterházy-kastély (Eisenstadt, Burgenland) kápolnájának egyik mellékoltárát díszítette. A Szépművészeti Múzeumban őrzött, korábban Paul Tro­gernek tulajdonított „Mária neveltetése"-kép Tróger oeuv­re-jéhez csak tágabb értelemben kapcsolódik, s a stflussa­játosságok, a típusazonosság alapján sokkal inkább Miche­langelo Unterberger életművéhez sorolható. 24 A téma egye­zése, a méretek megfelelése, s a sajátos képformátum, mely az 1825-ben az eredeti kismartoni festmények helyébe Erasmus Engerth által festett oltárképeket is jellemzi, egyaránt arra mutat, hogy a 19. században eltávolított Un­terberger-képek egyike került hosszabb vándorlás után a Múzeumba. Mint az a közzétett nyugtából kitűnik, Unter­berger 1747-49-ben festette Bécsben Esterházy Pál Antal herceg megbízásából a kismartoni kastélykápolna főoltárá­ra a „Szeplőtelen Fogantatását ábrázoló főoltárképet, il­letve a „Paduai Szent Antalt a kis Jézussal", valamint a „Szent Annát, Máriát és Joachimot" ábrázoló kisebb oltár­képet 150, ill. 50-50 Frt-érL 25 A Kismartonnal kapcsolat­ba hozható „Mária neveltetése" kép felépítésében és előa­dásmódjában egyaránt szoros egyezést mutat Michelangelo Unterberger alkotásaival: alakjai, típusai többek közt a bé­csi (Niederösterreichisches Landesmuseum) „Mária Szent Li póttar-képre, az oxfordi múzeumban őrzött „12 éves

Next

/
Thumbnails
Contents