Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)
EISLER János: Forráskritika, stíluskritika. Adatok és megfigyelések az 1490 és 1520 közötti évtizedekből a besztercebányai művészettörténet vázlatához
polna, tehát boltozva volt, és előbb-utóbb bizonyára ide is oltárszekrényt állítottak. Az Alamizsnás kápolna boltozatán pálmalegyező és egymásba ható körök és körcikkek motívumát látjuk. Építészettörténeti összefüggéseire később visszatérünk. Előbb a végrendelet két további adatát idézzük emlékezetünkbe. Königsberger a Miasszonyunk templom tetőmunkálataira 1000 forintot adományoz. 48 Ugyancsak újabb 1000 forintot ad „so man ein taffei auff den hohen altar in der kirche unser lieben frawen in Newensoll mache wirt".* 9 léhát a főoltár munkálatai - ez talán összefügg a tető hiányával is - csak 1503 után kezdődhetnek. Ha a korszakban szokásos 10 évet számítunk egy olyan méretű főoltár elkészítésére, amelyhez az egyik donátor 1000 forintot ad, úgy az 1503(?)-1515/18 közötti évekre kell gondolnunk. Tehát az oltár munkálatai azonos időben folytak MS mester Selmecbányái oltáráéval, a lőcsei főoltáréval, a besztercebányai Borbála-kápolna azonos nevű oltáráéval. Egy évtizede fejeződött be a kefermarkti oltár készítése. A Miasszonyunk templom sekrestyéje feletti tér - ezt véljük az egykori Alamizsnás János kápolnának - boltozatának a „kettős görbületű, hajlított bordákkal szerkesztett figurációi" (Marosi) 50 a szakirodalom szerint a prágai királyi építőmester, Benedikt Reit és a bécsi épftőműhely környezetéből indultak ki. Götz Fehr az 1500 körűire datálható alsó-ausztriai Landshaus bejárójának boltozatát idézte közvetlen előzményként. 51 Bécsből Alsó-Ausztria felé kisugározva csak egy évtizeddel Besztercebánya után tűnnek fel a pregnáns emlékek (pl. Weistrach, 1515-20). 52 Tudjuk, hogy Pilgram csak 1502-ben tér vissza Brnóba (a Szent Jakab templom munkálataihoz, 1502-15 10 53 ), és hogy Reid, noha 1490 és 1503 között készíti az Ulászló termet Prágában, közben munkáját megszakítva, egészen bizonyosan megfordul Budán is. 54 A fentiek alapján 1500 és 1502 közé kívánjuk tenni a besztercebányai boltozás tervének (Riß) elkészültét. A tervet talán e két nagy mester közül az egyik, Pilgram közvetlen közelében rajzolják meg. A besztercebányai boltozaton jelentkező tendencia, a geometrikus boltozati figurációk organikus formákba történő átalakítása a legmodernebb boltozatdfszftő eljárás a Duna-medence térségében. A kúszóbordák elhagyják a boltozat síkját, s szinte önmagukban állva a térbe hatoló plasztikus hangsúlyt nyernek. A pálma, kör, körcikk, körszelet formákból, vagy hurokká alakuló, egymást átható bordákból építkező hálóboltozat a geometrikus szerkesztés végső esztétizálása; olyan mozzanat ez, mely a dunai iskola festészetében, szobrászatában és grafikáin is formateremtő erővé válik. A templomnak az 1500-as tűzvész után készült gótikus szárnyasoltárai közül csak egy maradt fenn, a Borbála-kápolna azonos nevű oltára. A művészettörténeti irodalom azonban számol a többi oltár egykorú hatásával is, és Zólyomszászfalván (Sásová), valamint Nagyócsán (Oőová) keresi e művek visszatükröződését. 55 A Borbála-kápolna a templom nyugati homlokzatának síkjából indul, az északi hajó mellé építették. 1504-es évszám olvasható a nyugati homlokzatra nyíló kisebb méretű kapu felett. 56 Lehet, hogy ez az évszám csak a kapu építését jelöli, nem a teljes kápolnáét. Feltehető ugyanis, hogy a kápolnába, mely déli oldalán szabadon ízesül a templom északi hajójához, talán éppen a tűzvész következtében nyitottak kaput. A kápolnában felállított Szent Borbála-oltár egyik táblaképének építészeti belsője feltűnően hasonlít a kápolna boltozatának szerkezetéhez, így lehet, hogy az egész kápolnát csak 1500 után emelték. A kápolna konzoljaihoz helyezett, kőből faragott mellképeket 1500 és 1505 közé helyezhetjük, 57 és összefüggésbe hozhatjuk Pilgram, illetve Bécs 1500 körüli szobrászati stílusával. Úgy véljük, 1500 előtt egy másik Borbála-oltár emelkedett máshelyütt, a Plath család donatiójaként ismert, a mai oltárétól eltérő szerkezetű „tabula lignea". 58 A Borbála-oltár táblaképeit - illetve a kor szóhasználata alapján az egész oltárművet - a táblaképek egyikén olvasható felírás datálja: „1509 ist geendet worden diese Taffei". 59 A szekrény főszobrai és a predella néhány fejtfpusa a schwabachi Szent János és Szent Márton templom főoltárának szoborstflusához kapcsolhatók. 60 Ismert, hogy a talán 1501-ben elkezdett, szobraiban 1503-ban befejezett, 1507-ben felszentelt oltárt Nürnbergben készítették. 61 így elképzelhető, hogy az 1503-as per miatt felbomló Stoss szobrászműhely egyik tanulója érkezett Besztercebányára, de annyi bizonyos, hogy a Borbála-oltár egyik szobrászmestere valamiféle kapcsolatban volt a Stoss-műhellyel. Kétségtelen, hogy a Borbála-oltár Mária-szobrának drapériastílusa az 1480-90-es nürnbergi stílusfokon áll. Az oromzat lator-szobrait ellenben Krakkóhoz, a Mária-főoltár predellájának mesteréhez köthetjük. A besztercebányai Borbála-oltár vimpergájának lator-szobrait olyan régiesebb felfogású mester faraghatta, aki új oltáregyütteseken már nem kapott jelentősebb munkát; erre a szerződések is lehetőséget adtak. Úgy látszik, Besztercebányán az 1500 utáni években él még az 1480-as évtized krakkói Stoss-műhelyének stílusa is! Már Ipolyi Arnold Schematismusa is jelölte a nagyócsai (Oőová) Mindenszentek templomában levő Mária-oltár építési idejét, 1514-et. 62 A teljes oltárműből mára csak a predella és a középszekrény maradt fenn. Az „in scrinio dormitionem B.M.V. cum apostolis assistentibus" feltehetően nemcsak ikonográfiájában volt azonos, hanem kompozíciójában is hasonlíthatott az egykori besztercebányai főoltárhoz. A nagyócsai apostolok - a göndörödő hajfürtök, a szögletes arcok, a Márián és Ev. Jánoson látható, fülről félrefésült, fület láttató hajelrendezés - a passaui Oberhausmuseum egyik táblaképére, és az ugyanitt őrzött, id. Jörg Huber műhelyéből származó Mária siratásareliefre irányítják a figyelmüket. 63 (A táblakép: Stephan Kriechbaum(?), 1510-15; a relief: egykor a Irenbach kápolnában, 1515 körül.) A passaui püspöki székhely 64 Szent Péter és Szent Pál templomának főoltára leégett, stílusát így csak közvetítéssel ismerjük. Jörg Huber kőfaragó-kőszobrász jártasságára még Krakkóban is számítottak: a IV. Kázmér síremlék baldachinján fejek és jelenetek vannak tőle; és megemlíthetjük, bár ez nem tartozik dolgozatunk szűkebb témájához, hogy a bártfai Szent Egyed templom „Fájdalmas Szentháromság" szoborcsoportjának arctfpusa is Krakkóból ágazik le. 66
