Nagy Ildikó szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1980-1988 (MNG Budapest, 1989)
R. Várkonyi, Ágnes: VARIATIONEN ÜBER DIE UNGARISCHE GESCHICHTE: DIE BILDER DER AUSSTELLUNG. UNGAR 1526-1790
9. Kovácsies J. (Hrsg): A történeti statisztika forrásai [Die Quellen der historischen Statistik]. Budapest. 1957. 10. Gróf Esterházy Miklós Opinióját kiadta: Szalay L.: Gróf Esterházy Miklós. Magyarország nádora [Das Opinio des Grafen Nikolaus Esterházy, herausgegeben: Szalay L.: Graf Nikolaus Esterházy, Palatin von Ungarn]. Bd. I— III. Pest. 1863-1869. Bd. III. S. 11-28. 11 . Busbequius, Gislenius: Exclamatio; sive de re militari contra Turcam instituenda consilium. Vgl.: R. Várkonyi A.: Buda expugnata — Europa et Hungária 1683—1718 (Historisehe Einleitung). Budapest. 1986. Bd. I. 19. 48. 12. Bíbó I.: Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem [Verzerrte ungarische psychische Konstitution, ungarische Geschichte in der Sackgasse]. In: Válogatott tanulmányok. Budapest, 1986, S. 569 ff. — Granasztói Gy.: A középkori magyar város [Die mittelalterliche ungarische Stadt]. Budapest, 1980, — Szabó !.: A nemesség és a parasztság osztályviszonyai a XVI—XVIII. századokban [Die Klassenverhältnisse des Adels und des Bauerntums in den 16.—18. Jahrhunderten]. In: Jobbágyokparasztok (Sajtó alá rendezte Für L.) Budapest. 1976. 13. Ember Gy. : Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig [Die Geschichte der neuzeitlichen ungarischen Verwaltung von Mohács bis zur Vertreibung der Türken]. Budapest, 1946. — Komoróczy Gy.: Nádasdy Tamás és a XVI. századi magyar nagybirtok gazdálkodása [Thomas Nádasdy und die Bewirtschaftung des ungarischen Großgrundbesitzes im 16. Jahrhundert|. Budapest. 1932. und Kritik von Szabó I. In: Századok. 1933. 14. Maksay F.: Parasztság és majorgazdálkodás a XVI. századi Magyarországon [Bauerntum und herrschaftliche Eigenwirtschaft im Ungarn des 16. Jahrhunderts]. Budapest, 1958. — Ember Gy. : Magyarország XVI. századi külkereskedelmének történetéhez [Zur Geschichte des Außenhandels Ungarns im 16. Jahrhundert], Századok. 1961 — Varga J. : Jobbágyrendszer a magyarországi feudalizmus kései századuiban. 1556—1767 [Leibeigenensystem in den späten Jahrhunderten des ungarischen Feudalismus. 15 5 6—1767]. Budapest. 1969. — MakkaiL.: Der Weg der ungarischen Mastviehzucht vom Nomadismus zum Kapitalismus. In: Wirtschaftskräfte und Wirtschaftswege II. Festschrift für H. Kellncbenz. Stuttgart. 1978. 15. Bucsay M.: A magyar református egyház története [Die Geschichte der ungarländisehen kalvinistischen Kirche]. Budapest. 1980. 16. Maksay F.: A magyar birtokos társadalom a XVI. század közepén [Die ungarische Grundbesitzerklasse um die Mitte des 16. Jahrhunderts]. In: Sinkovitcs István-emlékkönyv. Hrsg.: Benényi I. Budapest, 1980. — Klaniczay T.: A reneszánsz udvari kultúra Magyarországon [Die höfische Renaissance-Kultur in Ungarn]. In: A múlt nagy korszakai. Budapest, 1973. — Magyar reneszánsz udvari kultúra [Höfische Kultur in der ungarischen Renaissance]. Hrsg.: R. Várkonyi A. Budapest, 1987. 17. Barlay Ö. Sz. : Romon virág. Fejezetek a Mohács utáni reneszánszról. [Blumen auf Ruinen. Kapiteln über die Renaissance nach Mohács]. Budapest. 1980. 18. Szántó I.: A végvári rendszer kiépítése és fénykora Magyarországon, 1541—1593 [Ausbau und Glanzzeit des Grenzburgensystems in Ungarn, 1541 — 1593|. Budapest. 1980. — Nagy L. : Végvári dicsősegünk nyomában [In den Spuren unseres Grenzburgenruhms|. Budapest. 1978. — Über ausländische Architekten: Pataki V: A XVI. századi várépítés Magyarországon [Burgbau in Ungarn im 16. Jahrhundert]. In: A Bécsi Magyar Történeti Intézet évkönyvei I. Wien, 1931. — Fodor P.: Török erődítési munkák Magyarországon a XVI—XVIII. században [Türkische Befestigungsarbeiten in Ungarn im 16,—17. Jahrhundert]. Hadtörténeti Közlemények, 1979. 19. Joannes Sambucus: Arcus Aliquot triumphalis. Antwerpen. 1572. 20. Gőmöri Gy.: Sir Philip Sidney magyarországi kapcsolatai és hírei Magyarországról [Die ungarländisehen Beziehungen von Sir Philip Sidney und seine Relationen über Ungarn]. Kortárs, 1983. S. 428—437. 21. Clusius, C: Aliquot Notae in Gracia Aromatum Históriám. Antwerpen, 1582. — Klaniczay T.: Nicasius Ellebodius és Poétikája [Nicasius Ellebodius und seine Poetik]. In: A múlt nagy korszakai. Budapest, 1973. 22. Sinkovics, I.: L'union personelle et le problème de la centralisation en Transylvanie à l'époque du royaume polonaise d'Etienne Báthori. Annales Universitatis Seientiarum Budapestiensis de Rolando Eötvös nominata Budapest 1964. Tom. VI. 23. Über die päpstliche Diplomatie: Fraknói V: Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a Római Szentszékkel [Ungarns kirchliche und politische Verbindungen zum Heiligen Stuhl in Rom]. III. Budapest, 1903. — Zur Hilfe durch die deutschen Fürstentümer s.: Müller, J.: Die Verdienste Zacharias Giezkoflers und die Beschaffung der Geldmittel für den Türkenkrieg Kaiser Rudolfs II. Mitteilungen des Instituts für Osterreichische Geschichtsforschung, 1900. — Zur österreichischen Beteiligung: Schulze, W.: Landesdefension und Staatsbildung. Wien — Köln-Graz. 1973. — Mohi A. F.: Győr eleste és visszavétele. 1594—1598 [Raabs Fall und Rückeroberung 1594—1598]. Győr. 1914. 24. Károlyi A.: Illésházy István hűtlenségi pere [Der Verratsprozess gegen Stephan Illésházy]. Budapest, 1883. 25. Rácz I.: A hajdúk a XVIII. században [Die Heiducken im 17. Jahrhundert]. Debrecen. 1969. 26. Benda K.: Habsburg abszolutizmus és rendi ellenállás a XVI—XVII. században [Habsburger Absolutismus und Widerstand der Stände im 16.—17. Jahrhundert], Budapest. 1975. — Haiduckenaufstand in Ungarn und das Erstarken der Stände in der Habsburgermonarchie. In: Nouvelles Études Historiques I—II. Budapest. 1965. 27. Nehring, K.: Magyarország és a zsitvatoroki szerződés, 1605—1609. [Ungarn und der Vertrag von Zsitvatorok, 1605—1609]. Századok, 1986. 28. Zrínyi Miklós: Az. török áfium ellen való orvosság [Das Heilmittel gegen das türkische Opium]. In: Zrínyi Miklós Összes Művei (Hrsg. Klaniczay T.— Csapodi Cs.). Budapest, 1958. Bd. II. S. 671. 29. Polisensky, ./. V: War and Society in Europe 1618—1648. Cambridge. 1978. 30. Evans, R. J. ».. The Making of the Habsburg Monarchy 1550—1700. Oxford. 1979. 31. Szekfu Gy. : Bethlen Gábor. Budapest. 1980 : . 32. Péter K. : Esterházy Miklós. Budapest. 1985. — Várkonyi G: Batthyány Ádám feljegyzései III. Ferdinánd római királlyá választásáról és megkoronázásáról. Regensburg 1636. december 19—30. [Aufzeichnungen Adam Batthyánys über die Wahl und Krönung Ferdinands III. zum König von Rom. 19.—30. Dezember 1636]. In: Memoria Rerum I. Budapest. 1988 (als Manuskript). 153. 33. Bitskey I.: Pázmány Péter. Budapest. 1986. — Őry M.: Pázmány Péter tanulmányi évei. Péter Pázmánys Studienjahre. Eisenstadt, 1970. 34. Boriska l.:A protestáns Kőszeg II. Ferdinánd korában [Das protestantische Kőszeg in der Zeit von Ferdinand II.]. In: Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv, 1982. S. 52—90. — Granasztói Gy. : Becslés Sopron XVI—XVII. századi lélekszámára [Die geschätzte Einwohnerzahl von Sopron im 16,—17. Jahrhundert]. Történelmi Szemle, 1970. — Obál, B. : Die Religionspolitik in Ungarn nach dem Westfälischen Frieden während der Regierung Leopolds I. Halle. 1910. 35. R. Várkonyi A.: Gazdaság és társadalom a XVII. század második felében [Wirtschaft und Gesellschaft in der zweiten Hälfte des 17. Jahrhunderts]. Történelmi Szemle. 1979. 36. Probszt, G. — Ostorff, O.: Die Porcia. Aufstieg und Wirken eines Fürstenhauses. Klagenfurt. 1971. 37. B. Nagy M.: Váruk, kastélyok, udvarházak, ahogy a régiek látták [Burgen. Schlösser. Adelssitze in der Sicht der Altvorderen]. Bukarest, Kriterien. 1973. — H. Takács M.: Magyarországi udvarházak és kastélyok. [Adelssitze und Schlösser in Ungarn]. Budapest. 1970. - Badal E.: Kastélyok, kúriák Pest. Heves és Nógrád vármegyében [Schlösser und Adelssitze in den Komitaten Pest, Heves und Nógrád], Budapest, 1987. — Koppány T.: Nádasdy Tamás udvara és az építészet [Der Hof des Thomas Nádasdy und die Architektur], In: Magyar reneszánsz udvari kultúra. Budapest, 1987. — Pricklet; H.: Burgen und Schlösser in Burgenland. Wien. o.J. (1972). 38. László F.: Flamand és francia kárpitok Magyarországon [Flämische und französische Wandteppiche in Ungarn]. Budapest. 1980. — Rózsa Gy.: Magyar történetábrázolás a 17. században [Die ungarische Geschichtsdarstellung im 17. Jahrhundert]. Budapest. 1973. — Ehalt, H. Ch.: Ausdrucksformen absolutistischer Herrschaft, — der Wiener Hof im 17. und 18. Jahrhundert. Wien, 1980. — Sitte, A.: Aus den Invcntarien des Schlosses zu Pottendorf. Berichte und Mitteilungen des Altertums-Vereins zu Wien. 1906. 1908. 39. Hiller I.: Magyar nádorválasztás és európai politika [Ungarische Palatinwahl und europäische Politik], In: Memoria Rerum I. Budapest. 1988 (als Manuskript), 127. — Franki V: Pázmány Péter és kora [Péter Pázmány und seine Zeit]. Pest. 1868-1872. Bd. U.S. 187-190. 40. Sinkovics !.: Európai műveltség a végvárak mögött [Europäische Bildung hinter den Grenzburgen]. Századok, 1943. 41. Klaniczay T.: Zrínyi helye a XVII. század eszméinek világában [Zrínyis Stellung in der Ideenwelt des 17. Jahrhunderts]. In: Pallas magyar ivadékai. Budapest. 1985. — Király E. — Kovács S. !.: ..Adriai tengernek fönnforgó habjai." Tanulmányok Zrínyi és Itália kapcsolatairól [...Studien über die Beziehungen zwischen Zrínyi und Italien], Budapest, 1983. — Sitte A.: Gróf Nádasdy Ferenc művei és könyvtára [Werke und Bibliothek von Graf Nádasdy]. Magyar Könyvszemle, 1902. 42. Rákóczi László naplója [Tagebuch des Ladislaus Rákóczi]. Erschlossen und hrsg. von Horn I. (Vor Veröffentlichung). — SchoenA.: Nádasdy Ferenc pottendorfi képtára [Die Pottendorfer Galerie von Franz Nádasdy]. Ars
