A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 3. szám. (MNG Budapest, 1980)

Bodnár Éva: A spanyol-magyar művészeti kapcsolatok a XIX. és XX. században

Mindezeknél a közvetlen kapcsolatoknál, élményeknél jelentősebbnek érezzük azt az elementáris hatást, amelyet a spanyol festészet nagy egyéniségei Velázquez, El Greco, Goya gyakoroltak az európai festészetre. Ezen belül érdemes a múlt- és jelen századi magyar festészetre történő kisugárzásával is röviden foglalkoznunk. Velázquez realizmusa, csodálatos erejű emberábrázoló művészete nem maradt hatástalan múlt századi nagy mesterünknek, Munkácsy Mihálynak (1844—1900) alkotásaira sem. Munkácsy művészetének gyökerei a népi életbe nyúlnak, fő témaköre a zsáner, remek karakterábrázoló készségével, drámai feszültségeket teremtő kompozíciós érzékével, a fényárnyék ellentéteket felhasználó festőiségével legjobb műveiben túlemelkedett a XIX. sz.-i genre-festészet anekdotizáló felfogásán („Siralomház", 1870, „Rőzsehordó", 1873). Munkácsy művészi öröksége él tovább néhány neves XX. századi festőnkben, így Koszta József (1861 — 1949) drámai színkontrasztokra épülő festményeiben. Muskátlis kisleány" című képén (118. kép), melyet szakirodalmunk találóan „paraszt infánsnőnek" nevezett, a gyermeki tekintet komoly pillantása, merev tartása színdús festőiséggel párosul. Rudnay Gyula (1878—1957) művészetében Goya hatása érezhető. „Csipkekendős nő" (119. kép) című képe feleségét ábrázolja. A mai festőgeneráció nagy öregjének, Holló Lászlónak (szül. 1887),* szuggesztív Önarcképeiben, megnyúlt formáiban El Greco hatása él. Martyn Ferenc (szül. 1899) a két világháború közötti időben többször töltött huzamosabb időt Spanyolországban, művészetére mély benyomást gyakorolt a spanyol élet és táj. Don Quijotehoz negyven lapból álló rajzsorozatot készített (120. kép). Ennyiben kívántam felvázolni a XIX—XX. századi spanyol-magyar festészeti kapcsolatokat, amelyeknek az elmélyültebb kutatását alaposabb, szétágazóbb feldolgozását további feladatomnak tekintem. Bodnár Éva JEGYZETEK 1 Bíró Béla: Kovács Mihály. A Budapesti Királyi Pázmány Péter 4 Szana Tamás: Magyar Művészek, Mütörténelmi Vázlatok kéTudományegyetem Kereszténykori Régészeti és Művészet- pékkel. Bp. Révai Testvérek kiadása. 1887. 113-128 1. történeti Intézetében készült doktori értekezés. Bp. Stepha- 5 Réti István: Nagybányai Művésztelep. Képzó'művészeti Alap neum Nyomda R.T. 1930. 47 1. Kiadóvállalat. 1954. 177-178 1. * i. m. 47.1. 3 i m. 90. 1. * Meghalt 1976. aug. 14-én (szerk. megj.).