A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 3. szám. (MNG Budapest, 1980)

Mojzer Miklós: MS Mester budapesti, h onszentantali (Antol) és lille-i képei

görcsös, kissé köszvényes-forma kezek - mennyire rokonok a Behem-kódexben ábrázoltak kezeivel (24—27. kép).

76 A lille-iekhez hasonló lovakat is találhatunk a Behem-kódexben.

77 Egy a főalakokkal rokon teljes miniatúrát is lelhetünk — éppen azt, amely a többiek sorából léptékével, jelenetével kissé kiesik: az utolsót, A fürdősöket (32. kép). A miniatúra egészét főleg a Hausbuch-mester követőjének, bag mesternek Marcolf és PoÜkana (L. 34) lapja inspirálta (30. kép).

78 A miniatúra két alakjának elhelyezése emellett kissé Schongauer (B. 69) lapját is idézi,

79 de az öreg nő felismerhetően a bag mestertől való előzményt követi. Ennek az arcnak a groteszk, humoros megrajzolása azonban feltűnően hasonló a lille-i kép szerecsen királyának a fejéhez. A két borbélyeszközöket tartó figura azonban másban is szinte bohókás verziója a pár évvel későbbi lille-i képnek. A szembenéző királyönarckép helyett itt bibircsókos arcú kövér fiatalember mered álmosan a szemlélőre. A fej groteszk változata Dürer: A férfiak fürdője (B. 128) lapján a szembeforduló fiatal hegedűsnek (31. kép).

80 Dürer figurája nem néz a szemlélőre, míg a Behem-kódex mesterénél kissé kancsalítva ezt teszi, a képből kitekintő figuráknak szinte karikatúrájaként. Nem érdektelen, hogy Lüle-ben az önarckép-király alakja mögött a baluszteren a Behem-kódex Táskásainak egyikéhez annyira hasonló süveges-szakáüas öreg könyököl. Mozdulata MZ mester Bálján (L. 17) a hercegnél fordul elő korábban, és még egyszer a Ciolekkódex Templomépítésén, amely ugyancsak a Behemkódex mesterétől való.

81 A miniátor oeuvre-jében mindenesetre már korábban találkozunk a képből kitekintő és festői gyakorlatra vaüó figurával. A Behem-kódex utolsó miniatúrája igen sokban korábbi testvére a hlle-i kép önarckép kettősének. Több oka is van annak, hogy felvetődjék: nem táblaképfestő volt-e a Behem-kódex mestere?

82 MS mester és MZ mester azonosítását csak mindkét oeuvre részletes összehasonlítása teheti biztonságosan feltételezhetővé. A pert, amelyet Herman Voss 1907ben Der Ursprung des Donaustils könyvében kezdeményezett - és elsőfokon elvesztett — érdemes újra felvenni. Mojzer Miklós JEGYZETEK 1 Boskovits M.: On the Trail of an Old Hungarian Master. The New Hungarian Quarterly III. 1962. No. 6,97. - Mojzer M.: Die Fahnen des Meisters MS in Acta Históriáé Artium XII. 1966, 112/47. 2 A lille-i tábla eredeti funkciója egyelőre kérdéses. Formájából (182 X 82 cm) és a kompozícióból következően egy oltármű jobboldali szárnyképe lehetett - esetleg egy triptychonnak. Nem sokkal a Selmecbányái oltármű után készülhetett, 1510 eló'tt. - Lille, Musée des Beaux-Arts, Id. Le Seizième Siècle Européen, Peintures et dessins dans les Collections Publiques Françaises, Paris, Petit Palais 1965-66, cat, no. 195. - (D. Radocsay) L'art de Hongrie du X

e au XX

e siècle, Paris, Petit Palais 1966, cat. no. 61. 3 Zs. Urbach: Die Heimsuchung Maria', ein Tafelbild des Meisters MS, I.Acta Históriáé Artium X. 1964,84. Gerevich LászlónéTörök Gy.: Régi művészet a Magyar Nemzeti Galériában, Kiállítás-kat. 1974. sz. n. 4 Mojzer M.: La datation de la Déposition de croix de Maître MS in Bulletin du Musée des Beaux-Arts - A Szépművészeti Múzeum Közleményei, Budapest, 43. sz. 1974. 53-74. 5 J. Baum: Martin Schongauer, Wien 1948, 42. - E. Flechsig: Martin Schongauer, Strassburg 1951, 320. - a késői lapok között. 6 V. ö.P. Strieder, Albrecht Dürer 1471-1971, Ausstellungskat. Nürnberg, GNM. Nr. 459. - A metszet aktját hasznosította MZ mester Vanitas-metszetén (L. 20), sőt a Vanitas-alak jobbkezét is a düreri akt jobbja alapján rajzolta meg. A hüvelykujj a metszeten ugyanúgy - tehát különösen megnyújtva látható a napóra mögött, mint Erzsébet ujja Mária keze mellett. 7 Az Urbach Zsuzsa által említett példákon (ld. 3. jegyzet Burgundi Mária Imádságos könyvének mestere, 1485-90 és ennek másolatán 1503-13; Bernard Strigel, 1510 körül) Erzsébet Mária jobb kezét csókolja meg, míg a budapesti Vizitáción a schongaueri példa hatására a balt. 8 A lapot Baum (i. m. 1948, 35-36) és Flechsig (i. m. 1951, 201. és 317.) a legkorábbi 12 lap között 1473-nál nem későbbinek tartotta. Valószínű,hogy a Stötteritz-i oltár mesterének Kálvária-oltárán középen Mária kísérője innen örökölte mozdulatait (1480 körül, Leipzig-Stötteritz, ld. Deutsche Kunst der Dürer-Zeit, Ausst. Kat. Dresden 1971. Nr. 459.). Hans Burgkmair Kálvária-jelenetén („Basüica S. Croce", Augsburg, 1504) János evangélista ugyancsak a könyökénél fogva tartja Máriát, ld. T. Falk, Hans Burgkmair, Studien zum Leben und Werk des Augsburger Malers, München 1968, 34. 9 T. Dobrowolski-J. E. Dutkiewicz: Wit Stwosz, oltarz krakowski, Warszawa 1951, IV. - MZ mester: Ker. Szt. János fejvételének (L. 5) két nőalakja a krakkói oltár Kálvária-jelenetén a balra álló két nőalak kompozíciójának felel meg. 0 E. Panofsky: Albrecht Dürer, Princeton 1948, II. no. 136; 1500-1501 körül. - Schongauer Okos szüzei (B. 77, 78, 79, 80, 81), akiknek mozdulatai, tartása tartalmában is mintegy párhuzama a rokonát látogató Szűznek, MS mester fontos példái voltak. 1 Schongauer Szt. Ágnesének (B. 62) feje alapján rajzolta meg kissé megnyújtva - a krakkói Behem-kódex miniatora (F. Winkler: Der Kraukauer Behaim Codex, Berlin 1941, 87. szerint szerzősége nem biztos, inkább műhelye) Mária arcát a Behem-kódexben őrzött Kálvária-jelenetén, amely eddig ismeretlen missale kánon-képe volt (v. ö. St. Sawicka, Studia