Csengeryné Nagy Zsuzsa dr. – Doroghyné Fehér Zsuzsa dr. szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2. szám. (MNG Budapest, 1974)

Telepy Katalin: Miháltz Pál művei a Magyar Nemzeti Galériában

sárga lámpafények kirobbanó ellentéte adja meg a kép izgalmas hangulatát. Művészete figyelemreméltó vonásokkal gazdagodik. Csendéletein, városrészletein előtűnik egyre határozottabban a konstruktív jelleg. A Szobasarok Szentendrén (143. kép) határozott vonalrendszere már ennek az elvnek átegyénített formákba öntött megnyilvánulása.

33 Az egyszerű bútorok, a szegényes, puritán festőműterem tartozékai. Nem szépít, nem idealizál. Értelmes vonalrendszer, melyet fény-árnyék foltok kísérnek, s a színeknek a témához illő megtalált, finoman árnyalt változatai teszik élvezetessé a képet. Az expresszív vonások háttérbe szorulnak a szerkezetesség érdekében. Az expresszionizmus hangsúlyosan német irányzat, melynek szélsőségei távol állnak tőle. A szenvedés gyakran jelentkezik ugyan műveiben, de a felfokozott idegizgalmakat kiváltó iszonyat rémület — mint Alfred Kubin, Max Beckmann, Emil Nolde, Oscar Kokoschka, James Ensor s nem utolsó sorban Eduard Munch műveiben — ismeretlen kifejezőeszközei közt. Az expresszionizmusnak egy későbbi, a húszas évek utáni törekvésével rokon felfogása az övé, melyben az igazság keresése, a szociális mondanivaló is kifejezésre jut.

34 A megváltozott szemlélet az ábrázolás tartalmát illetően az eltorzulás felé tolódott el. Az expresszionizmus mesterei ez irányban fejlődnek naggyá. Ludwig Kirchner, Erich Heckel, Max Pechstein a már fentebb említetteken kívül a torzításban találják meg a művészi kifejezés értelmét. A „Der blaue Reiter" tagjai közé számító Waszilij Kandinsky, Franz Marc, August Macke műveikkel viszont a téma kidolgozásánál erőteljes színkezeléssel idéznek elő esztétikai élvezetet. Ezzel a művészetben az eddig élvezhetetlennek tartott rút, nem esztétikus téma létjogosultságot nyert, csupán meg kellett találni az eszközöket, hogy művészivé lehessen elismertetni azokat. Ez éppen az expresszionizmus egyik mélyen pszichikai hatása. Megtörtént a rádöbbenés arra, hogy az élet inkább telített a valóságban élő, ható olyan elemekkel, melyek az emberi lét küzdelmeit, rútságát, a bűnöket foglalják magukban. Az első világháború utáni európai gazdasági krízis elősegítette a művészetben is ennek tükrözését. Az elmúlt évtizedek alatt az expresszionizmus sok vonása tovább élt, és él ma is, átfonódottan egyéb festői irányzattal. Miháltz tehát annak ellenérc, hogy a szenvedélyt is megőrizte, az alkotásban a szerkezetesség fontosságát is felismerte. Most már egyre gyakrabban találkozunk műveiben konstruktív határozottsággal. Míg A festő asztala

3

'' (144. kép) szálkás vonalakkal, könnyed rajzos elemeket is magán visel, addig a Híd Szentendrén

3

'' (145. kép) — töredezett vertikális és horizontális, hangsúlyos széles ecsettel húzott vonalháló — a konstruktivizmus határozott célkitűzéseivel jelentkezik. Egy-egy téma hosszxi időn át érlelődő, formálódó alakulása nyomon kísérhető. Sok esetben így a motívum gazdagodik.

37 0 maga erről így nyilatkozik: „Hogy hol csinálom a képet, nem is lényeges. Az ember úgysem azt festi, amit lát, hanem azt, amit a látvány és egyéb élmények kapcsán kifejezni vágyik. — Munka közben sokszor születnek meglepetések a művész számára is. Az átélés hevületében szabadjára engedi az ember a gyeplőt és így ösztönös erővel jelentkeznek olyan ötletek, vagy néha az anyag által sugallt lehetőségek, amelyek más irányt adnak a munkának, mint amit a művész előre elgondolt. A művészi munkának ez egyik elengedhetetlen feltétele. A művészet soha sem egyszerűen a valóság reprodukálása, hanem szabad alakítás, melyben a művésznek az élethez való viszonyulása is tükröződik."

3K Az elmúlt tíz esztendő rendkívül termékeny időszakából itt csupán a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonába került műveket tárgyaljuk, de meg kell említeni a Miháltz műtermében őrzött legutóbbi remekműveket is. Csúcsra jutott festői formálásait így értékelhetjük megfelelően. Ilyen a Szegényasszony udvara. Vízpart madarakkal. Esti beszélgetés, Tenger, Kálvária stb. Az utóbbi években öt olyan műve került köztulajdonba, mely kellően reprezentálja kialakult stílusát. Önarcképe. (146. kép) a faktúra érzékletességével jelentős.

39 Ebben az irányban kísérletek után magasszintű technikát dolgozott ki. Az egyes festékfoltok rétegesen, áttetszően, sok helyen pasztózusan kerülnek az alapra. Ezzel valósággal mozgásban levő felületek keletkeznek. A kép több kiállításon szerepelt és a kritikák kiemelten foglalkoztak többek közt ezzel a művel is.

40 A Régi házak (147. kép) 1963-as évszámot visel

11

, és témája azonos a három évvel későbbi képével.

4- Miháltz vonzódása a kisvároshoz lelki élményekhez tapad: „Szentendrén nem csak a természeti benyomásoknak köszönhetek sokat, hanem a városka egész jellegének, jelen életében a múltat is állandóan idéző régi házainak, ragyogóan színes, vagy omladozó öreg falainak, kapuinak, műemlékszépségű részleteinek, melyek mind ösztönzést és szabad alakítási lehetőséget kínálnak a képzelet festői kalandozásának."

13 Az előbbi ábrázolás kétségkívül jobban ragaszkodik a vizuális élmény adta lerögzítéshez, míg a későbbi variáns Szentendrei részlet (148. kép) nagy felületei a színek gazdag változataival, a lekapart és újra felrakott festék adta Iazúrozással újabb esztétikai vonásokkal gazdagodott. Az épületrészek szinte egymásra halmozva, szaggatott ritmusban — a tömött házsorok, parányi szűk udvarok, kőfalak, lépcsők és vörös cserepes tetők erdejét — idézik Szentendre atmoszféráját. Mindkét képet uralja fent a magasban kiemelkedő félköríves, hullámzó világos barokk oromfal. A téma képpé alakításánál fontos a közlés mikéntje. A Háborús romok Budán (149. kép) c. képénél is bizonyítja, hogy a mindennapi témát a tényközlésen túl költői átéléssel és tartalommal telíti.

41 Nem aprólékos megfigyelés vezeti — ez csak segítséget nyújt az összegezéshez, a lényeges vonások kiemeléséhez. Differenciált lelki emóciókat tesz láthatóvá és ezáltal túlmutat a jelenségeken. A lírai attitűd