Csengeryné Nagy Zsuzsa dr. – Doroghyné Fehér Zsuzsa dr. szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2. szám. (MNG Budapest, 1974)
Haulisch Lenke: El Lissitzky fotómontázsának hatása a magyar művészetben
EL LISSITZKY FOTÓMONTÁZS AN AK HATÁSA A MAGYAR MŰVÉSZETBEN El Lissitzky életműve talán egyik leghűségesebb tükre annak az átalakulásnak, ami a két világháború között a szovjet és európai művészetben lezajlott. Az élet módszeres megjavítását célul kitűző konstruktivizmus, az egyén különös vágyait felszabadító szürrealizmus és az embert a környezeti valósággal újra rokoni kapcsolatba hozó új tárgyiasság külön-külön és szintézisben is megvalósult munkáiban. 1 Egyike azoknak a szovjet művészeknek, akik hazájukat nem hagyták el, hanem tudásukat a győztes forradalom által elért fejlődési lehetőségek érdekében kívánták kamatoztatni, s ebben bontakoztatták ki tehetségüket. 2 A konstruktív jellegű európai avantgárdé második generációjához tartozott Tatlinnal, Rodcsenkóval, Schwittersszel, Moholy-Naggyal 3 , jóllehet inkább művészi fejlődését, mint életkorát tekintve, hiszen 1890-ben született', Tatlin 1885-ben, míg elődjük: Malevics 1878-ban 5 . Lissitzky művészete emberi magára ismerésével és társadalmi feladatvállalásával párhuzamosan bontakozott ki. Vityebszkben, az oroszországi zsidóság egyik központjában, kispolgári családban született, anyja erősen vallásos ortodox zsidóasszony. Első művészi élményei: a vityebszki faházak, zsidó képeskönyvek és a népművészet. Chagall, aki Lissitzky korai művészeti periódusára hatással volt, ugyanebből a környezetből kerül ki, és bizonyos kaballisztikus, misztikus expresszionizmust alakít belőle. 6 Lissitzkyt azonban műszaki tanulmányai a darmstadti politechnikai főiskolán 1909-től, majd európai utazásai kiemelik ennek a zárt körnek a miszticizmusából. A szovjet forradalom eseményei, majd valószínűleg Malevics személyes hatása is a forradalom győzelme után Vityebszkben megalakult főiskolán, ahol Lissitzky is tanárként működött 7 , elfordították a chagalli irracionalizmustól, ettől kezdve az új társadalom új embere életének megszervezése kötötte le. Ezt a tevékenységet összehangolta a korabeli Európa hasonló, építő jellegű törekvéseivel. Annál inkább lehetett módja ebben, mivel az 1920-as évek folyamán több nyugati demonstratív szovjet kiállításnak a rendezője volt. „Proun"-jai 8 , melyeket az 1920-as években nagyrészt vityebszki műtermében készített", magukon hordják nemcsak Malevics, hanem a Bauhaus és a De Stijl mozgalom törekvéseinek ismeretét is. Malevics még szembeszállt a művészet gyakorlati felhasználásának elvével, tárgyi, építészeti modelljeit ideáknak és nem prototípusoknak szánta. Ez a nemzedék azonban már a tényleges építésre készült, arra törekedett, hogy a különféle anyagokról, szerkezetekről és eljárásokról minél inkább bővítsék ismeretüket. Ez az érdeklődés vezette őket a fotográfia, majd a him felé, mint új eszköz, új anyag felé 1 ", éppen mint Lissitzkyt. A fotó képzőművészeti felhasználásának ötlete ugyan még a német dadaistáktól származott", és a szürrealisták a konstruktivistákkal párhuzamosan művelték a 20-as évek folyamán 12 . A 20-as évek közepére a fotó már annyira összeforrott a képzőművészet egyéb ágaival, hogy az alkalmazásának feltalálásáért a német dadaisták és Max Ernst versengtek. 13 A fotó a konstruktív törekvések számára az új tapasztalat örömét jelentette — a dadaisták és szürrealisták számára a meghökkentést és felhívást. E lényegében társadalmi szükségletből fakadó célkitűzéseken túl azonban a képzőművészet immanens fejlődését tekintve is meg volt a maga oka a fotó és képzőművészet összekapcsolódásának : a 10-es évek folyamán és a 20-as évek elején az európai képzőművészetből kiszoruló vagy benne bizonytalanná, felismerhetetlenné vagy elidegenedetté váló tárgy visszahívásának, megszelídítésének, az új tárgyiasságnak a szükséglete. Ez a szükséglet pedig, s ezt még egyszer alá kívánjuk húzni, éppen olyan intenzitással fakadt fel magukból a művészet mesterségét művelőkből, mint a társadalmi követelményekből. 11 A geometrikus forrnák tartalom nélkülivé, divattá, kommersziálissá kezdtek válni 1 "', a művészi és társadalmi mondanivaló számára alkalmatlanná. Az 1920-as évek második felétől a tárgy visszakéredzkedik a képzőművészetbe, illetve világosabb megformálást követel. Ezt a folyamatot szemlélteti pl. az olasz „valori plastici" Ui filozófiája, a német „neue Sachlichkeit", a francia szürrealizmus s a szovjet „konstruktív realizmus", majd szocialista realizmus. Lényegében ez a három, egy időben, csak némi fáziseltolódással fellépő tendencia: a konstruktivizmus, szürrealizmus és az új tárgyiasság követelményei, illetve a szintézis szükséglete segítette életre Lissitzky fotóit, és ezek nyomát viselik magukon talán sokkal inkább, mint akár Moholy-Nagy, Man Kay vagy Grosz ebben a műfajban létrejött munkái. 17 Lissitzky a 20-as évek első felétől foglalkozott fotóval 18 , 1930-tól pedig az teszi ki művészeti tevékenységének nagy részét 13 . Fotómontázs felhasználásával készült 1924-ben szónoki emelvényterve Lenin alakjával (az ún. Lenin tribün), amely az 1924-es bécsi nemzetközi kiállításon szerepelt. 20 1924-ből keltezi özvegye azt a témánk szempontjából különösen érdekes fotót is, mely Lissitzky művészetének különös, mégis az egyetemes törekvésekbe beillő hangját szólaltatja meg. Ez az 1924-ből származó önarckép fotogram-fotómontázs 21 , mely özvegye
