Csengeryné Nagy Zsuzsa dr. – Doroghyné Fehér Zsuzsa dr. szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2. szám. (MNG Budapest, 1974)

Csengeryné Nagy Zsuzsa: A Magyar Nemzeti Galéria az 1966—70-es esztendőkben

a külföldön élők közül Soós József és Szalay Lajos rajzai. Medveczky Jenő özvegyétől Medveczky anyag és két jelentős Gulácsy rajz került hozzánk, Barta Máriától is bekerült néhány rajz gyűjteményünkbe, a Párizsban élő Brassai pedig nagyobb Tihanyi Lajos anyagot ajándékozott a Galériának. Sokszorosított grafikai anyagunk gyarapodása az elmúlt öt esztendőben mind mennyiségben, mind kvalitásban a gyűjtemény fennállása óta a legnagyobb méretű volt. 1966ban 397 lap került a gyűjteménybe. Gy. Szabó Béla 315 lapját ajándékozta a Magyar Nemzeti Galériának és így eddigi ajándékaival együtt szinte teljes œuvre-jét a kutatók és kiállítások rendelkezésére bocsáthatjuk. 1967- ben 601 lappal gyarapodott gyűjteményünk. Szilárd Vilmos gyűjteményéből — özvegyétől vásárlás útján — 196 sokszorosított lappal gyarapodott az anyag. Igen jelentős ez a vásárlás, mert a két világháború között működő kevésbé ismert művészektől is szereztünk néhány, a XX. századi magyar grafika történetének feldolgozásánál nélkülözhetetlen lapot. A korszak jelentős mestereinek — Aba Nóvák Vilmos, Szőnyi István, Rudnay Gyula, Kernstok Károly, Kmetty János, Perlrott-Csaba Vilmos és Jándi Dávidnak —- gyűjteményünkben már eddig is igen gazdag kollekcióval szereplő munkásságát is kiegészíthettük a hiányzó rézkarcokkal. Ez évben megszűnt a grafikák hivatalos Állami Vásárló Bizottság útján történő vásárlása. Ettől az évtől kezdve a Képzőművészeti Alaphoz beküldött jelentősebb lapokból kaptunk egy-egy tiszteletpéldányt. Már az első évben több mint 50 000 Ft értékben adott át az Alap műveket. A gyarapodás ezen formájának köszönhetjük, hogy igen gazdag anyaggal mutathatjuk be belés külföldi kutatóinknak kiállításainkon az utolsó 15 évben felnőtt jelentős grafikus nemzedék legjobb lapjait. Néhány példa ezek közül: Kondor Béla 23, Csohány Kálmán 28, Stettner Béla 5, Gyulai Líviusz 6, Gacs Gábor 14, Gácsi Mihály 16, Maurer Dóra 14, Rékassy Csaba 10, Lenkey Zoltán 10, Gy. Molnár István 13, Gross Arnold 21 lapja került így hozzánk. Ami nem kevésbé jelentős, idősebb grafikus nemzedékünk képviselőinek egy-egy szép, az utóbbi években készített lapjához is így sikerült hozzájutnunk. Gondolunk itt Varga Nándor Lajos, Aszódi Weil Erzsébet, Tarjáni Jenő lapjaira. Gallé Tibor özvegyétől Gallé 38 lapja, Hincz Gyula ajándékként és ÁVB vételként hozzánk került kb. 140 lapja, a mesternek az elmúlt években alkotott szinte teljes grafikai termése. 1968- ban 489 lap került leltározásra. Ez nem jelent szám szerint ugyanennyi gyarapodást, mert ez évben láttuk el folyamatos, a kezelést megkönnyítő egységes MNG számokkal a volt Fővárosi Képtár sokszorosított gyűjteményét. Jelentős gyarapodásunk ez évben Bortnyik Sándor 1919-ben készített kézilevonatú linómetszete Kari Liebknechtről, Buday György 1933-as fametszetei Arany János balladáihoz és egy Károlyi Mihály plakát — valószínűleg 1919-ben készült — Adler jelzéssel, Kellner és Mohllüder nyomda jelével. 1969- ben 165 lappal gyarapodtunk. Az év kiemelkedő szerzeménye Uitz Béla General Ludd sorozata 1922-ből — 14 lap —, valamint az ehhez készített rézkarc analízis sorozat (1923). Századunk magyar grafikájának ezek a kiemelkedő jelentőségű művei a művész teljes életművével együtt, a magyar állam vásárlásaként kerültek a Magyar Nemzeti Galériába. 1970- ben 165 lapot leltároztunk be. Párizsból került haza Tihanyi Lajos teljes életműve. Litográfiái, melyek a század első évtizedeinek magyar és egyetemes nagyjait ábrázolják, művelődéstörténeti és művészeti jelentőségükben is említésre méltóak. 113 Tihanyi mű került így anyagunkba (46. kép). A Magyar Nemzeti Galéria Eremosztálya 1966-ban 10 éremmel gyarapodott. Ezek közül egy korai, 1900-ban készült Beck Ö. Fülöp érem, az Aratás jelent értékes gyarapodást, valamint Reményi József két érme, ahol érdekes kontrasztként a Vénusz papnője egészen korai, 1911-ből származó érem, míg a kiváló művészettörténészt, Genthon Istvánt ábrázoló mű kerek 50 évvel később, 1961-ben készült. 1967- ben 23 érem került az Éremtárba. Néhány mű vásárlás, 4 darab ajándékozás, 13 darab pedig a Képzőművészeti Alaptól, könyvjóváírás formájában. Figyelemre méltó volt a fiatal művészektől való anyag szaporodása, melyek közül Czinder Antal Temető, Gáti Gábor Giordano Bruno és Forrás, Szőlőssi Enikő Fény című érmei a jelentősebbek. 1968- ban 14 művel gyarapodott a gyűjtemény, részben az 1967. évi 2 milliós vásárlás anyagából, részben pedig — 8 gyönyörű Ferenczy Béni éremmel —- a Műcsarnoktól való átvétellel, a Művelődésügyi Minisztérium ajándékaként. Amúgy is jelentős Ferenczy Béni anyagunk ilyenformán olyan kiemelkedő művekkel egészült ki, mint a Festőnö (1949), a Garibaldi (1952), a Munkácsy Mihály díj L (1955) és a Jászai Mari díj IL (1955). Érdekes művek kerültek ez évben gyűjteményünkbe élő művészek anyagából is, így például Kiss Kovács Gyula Hemingway és Viadukt című érmei (47. kép). 1969- ben 15 darabbal növekedett a gyűjtemény. Csillag István özvegyétől megvásároltuk a művész 1911-ben mintázott és a nála szokatlan vázlatszerű elevenséggel ható Uzsorás című bronzplakettjét. Két Reményi József érmét vásároltunk az idős mestertől, a korai, 1913-ból származó Alom és az 1955-ös Lyka Károly címűt. Kiváló legfiatalabbjaink közül is szerepelt néhány a vásárlási listán; ez évben szereztük meg Asszonyi Tamás Tavasz a vizén (1967), Kommunista kiáltvány (1968), Csíkszentmihályi Róbert Erdő (1966) és Czimra Gyula emlékérem (1967) című érmeit. 1970- ben 80 művel gyarapodott az Éremosztály. Ebben a szép számú gyarapodásban fontos szerep jutott a Művészeti Alaptól könyvjóváírással intézetünkbe került anyag-