Csengeryné Nagy Zsuzsa dr. – Doroghyné Fehér Zsuzsa dr. szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2. szám. (MNG Budapest, 1974)
Theisler György: Simay Imre szobrai a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében
JEGYZETEK Rövidítések : M. Ip. Magyar Iparművészet Műv, Művészet Vas. U. Vasárnapi Újság P. E., M. Ip. P(etrovics) É(lek): Simay Imre. Magyar Iparművészet, 1912. 1—6, 9—24. old. Lyka, Műv. Lvka Károly: Simav Imre. Művészet, 1910. :197—409. old. Farkas Z. Farkas Zoltán: Simay Imre. Vasárnapi Újság, 1912. 51. old. V. II. Studio. V. IL: Imre Simav. . . The Studio, London, 1908. ,114—316. old. Csókássy. Csókássy István: A mű és alkotója. Bp. 1933 Simay Imréről általában I. a rövidítések jegyzékében szereplő műveket és az alábbi lexikonok megfelelő címszavait: Eber—Gombosi: Művészeti Lexikon II. Bp. 1935 — Tbieme— Becker: Künstlerlexikon — Vollmer, Hans: Künstlerlexikon, IV. Leipzig, 1958 — Zádor—Genthon: Művészeti Lexikon, Bp. 1965. Tanulmányfej, 1893. Kréta, papír, 41 X 33 cm, jelzés: E. Simay 93. 4. XI. Budapest, magántulajdon. Ezek közül az általunk ismert legjelentősebb Az élet forrása című, majomcsaládot ábrázoló kép. (J : Simay Imre Károly 1905, olaj, vászon, 68 X 49 cm. Budapest, Gerlóczy Gézáné tulajdona.) Simav oktatási módszeréről 1. n. n.: Simay tanításának módszeréről. M. Ip. 1912, 31—38. old. és Lyka K.: A szobrászmunka útja (Simay Imre oktatási módszeréről), M. Ip. 1917. 189—192. old. 1919-l>őI egy problematikus jelentésű, valószínűleg Szt. Ferencet állatokkal ábrázoló ceruzarajzot, 1920-ból három, a bécsi Állatvédő Egyesület számára készült ceruza freskóvázlatot ismerünk (Budapest, magántulajdon). A gödöllői premontrei gimnázium épületének homlokzatára és előcsarnokába készíti 1924-ben Arisztotelész, Cicero, Homérosz és Vergilius szobrait, valószínűleg tanítványai közreműködésével. L. Ybl Ervin: A gödöllői premontrei gimnázium. M. Ip. 1925. 41—43, 49. old. Ég és Föld sorozat L, II. és V. darabjai 1932-ből és Hattyúpár, 1933. Valamennyi Budapest, magántulajdon. A művész kezelőorvosának szóbeli közlése. A művész örökösének szóbeli közlése. A művész örökösének tulajdonában, 1. az 5, 7, 23, 27, 30. jegyzetet. L. a 2, 3, 25. jegyzetet. L. a 14, 30, 32, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 40, 42, 43, 50, 51. jegyzetet. Szerelmi kacsintgatás, 1901 (Ltsz.: 267—1903), A beteg, 1901 (Ltsz.: 266— 1903), Tetvező pávián (Ltsz.: 265—1903), Guszti, 1903 (Ltsz.: 301—1908), Évek, 1907 (Ltsz.: 62—1908), Papnő, 1907 (Ltsz.: 113—1908). Családi öröm (F'amilienglück, Családi idyll), 1904, bronz, 38 cm. MNG Ltsz.: 3223. Jelezve: SIMAY IMIÍE KÁROLY 1905. SZM vásárlás 1130/1905. Keletkezésének körülményeiről 1. Lyka. Műv. L. P. E., M. Ip. 6. old. L. Képzőművészeti Társulat 1905—6. Téli Kiállítás katalógus. L. Ilagenbund Herbstausstellung. Neues Wiener Tageblatt 1906. XII. 14. L. P. E., M. Ip. 6. old. L. Die Zeit, Wien 1907. november 13. Kuzmany, Karl M.: Die VIII. Internationale Kunstausstellung der Stadt Venedig. Die Kunst, München 1909. 584. old. L. M. Ip. 1924. 37. old. és uo. 1925. 122. old. L. a 13, 27, és 28. jegyzetet. F'ekvő oroszlán hátsó részének vázlata; vörös kréta, papír, 12,4 x 12,2 cm. Jelezve: 2. VIII. 1895. Budapest, magántulajdon. L. P. E., M. Ip. 10. old. Kréta, papír 21,2x17,4 cm. Jelezve: Simay Imre 1898. Vágvölgyi Tibor tulajdona, Budapest. Képét 1. Műv. 1904. 317. old. Filozófus, 1901. Kréta, papír, 42 x72 cm. Budapest, magámul. Guszti, 1903. Kréta, papír, 300x421 mm. Jelezve: SIMAY IMRE 1903. MNG Ltsz.: 301—1908. Heinrieb Zügel (1850 -1941) 1899-beii Simay tanára Münchenben. Rhesus Erythraeus, 1905. Bronz, 23 cm. Jelezve: SIMAY IMRE 1906. Budapest, magán tu la jdon. Képzőművészeti Társulat 1906—7. Téli Kiállítás katalógusa. A képét közli: P. E., M. Ip. 20. old. Ikrek, 1906. Kő, 22,5 cm. Jelezve: SIMAY IMRE 1906. MNG Ltsz.: 3695. Képzőművészeti Társulat 1907—8. Téli Kiállítás katalógusa, Pesti Hírlap, 1908. febr. 16. Orang-Utang, 1906 „Arehaikus-architektonikus bronzszobor egy természetrajzi múzeum előcsarnokának lépcsőfeljárata elé képzelt szobor kicsinyített mintája", bronz. L. Képzőművészeti Társulat 1909. Tavaszi kiállítás. Csókássy, és képét közli: P. E., M. Ip. 20. old. Mama meg a fia, 1907, bronz, ism. helyen. L. Lyka K.: Szobrászati apróságok egy majomcsoportról. Új Idők, 1908. 14. szám, képét közli: Műv. 1908. 45—46. old. Papa meg a fia, bronz, ism. helyen. L. Képzőművészeti Társulat, 1908—9. Téli Nemzetközi Kiállítás kat. 47. old. Oroszlánpár, 1908. Belga gránit, 100 cm. MNG Ltsz.: 3809. SZM vétel. 1908. L. Képzőművészeti Társulat, 1908. Tavaszi Kiállítás. Lovasszobor, 1908. Kő, ism. helven. (1914-ben -,egy Bajza utcai kertben" volt. L. Műv. 1914. 129—130. old.) Képzőművészeti Társulat, 1910. Tavaszi Kiállítás katalógusa, Lyka Károly: Jegyzetek a tavaszi műtárlatról. Uj Idők, 1910. ápr. 10. Lázár Béla: A magyar művészet jövője. Bp. 1916. 96—100. old. III. Béla, l909, bronz fejszobor, ism. helyen. Képzőművészeti Társulat, 1909—10. Téli Kiállítás katalógusa, Lyka Károly : Szobrászok a Műcsarnokban. Új Idők. 1909. 478—479. old. A vadász (Anyai szeretet címen Farkas, Vas. U., Ülő majom a kölykével címen leltározva), patinázott gipsz, 52 cm. Jelzés nélkül, MNG Ltsz.: 7835. Simay Imre ajándéka 1940-ben. Simay örökösének szóbeli közlése. Haldokló majomanya (Beteg majom a kölykével címen leltározva), patinázott gipsz, 40,5 cm. Jelzés nélkül, MNG Ltsz.: 7836. Sérült. Simay Imre ajándéka 1940-ben. Védekezés, 1911, ism. helyen. Képe: M. Ip. 1912. 17. old., MNG szoborosztály fotótár ltsz.: 1171. A „premodern" kifejezéssel a 20-as évek ..modern" művészetétől próbálják elválasztani az 1905—15 közötti, a későbbi eredmények alapját képező modern törekvéseket. A Hagenbund általános jellemzését és fontosabb tagjainak felsorolását 1. Hevesi, Ludwig: Oesterreichische Kunst 1848—1900, Leipzig, 1903. Levetus, A. S.: Austrian architecture and decoration. Studio, Year-Book 1913. 245—247. old. L. uo. 246. old. Wymctal, Wilhelm von: Franz Metzner. Die Kunst, München. 1909. 369—379. old. L. a 39. jegyzetet. Merkur, ism. helyen. Képe: M. Ip. 1912. 9. old. és Vasárnapi Újság, 1912. 51. old. Lovas relief, ism. helyen. Képe: Vasárnapi Újság, 1912. 51. old. Kövesházi Kalmár Elza munkáiról: Fülep Lajos: Kalmár Elza, Műv. 1909. 162—170. old. és M. Ip. 1911. 126. old. Lajta Béla: A temető művészete. M. Ip. 1914. 112—122. old.