Csengeryné Nagy Zsuzsa dr. – Doroghyné Fehér Zsuzsa dr. szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2. szám. (MNG Budapest, 1974)
Bajkay Éva: A magyar és az orosz művészet kapcsolatai a XIX. sz. első felében
címért is folyamodott, tanítani is szeretett volna — amint ezt a leningrádi archívum anyaga bizonyítja. A Magyar Nemzeti Galéria sajnos csak egy Itáliában készült festményét bírja, amely az aprólékosan festett, a korban divatos topográfikus tájak képviselőjének, Matvejev stílusával rokonnak mutatja (7. kép). Oroszországi művei lappanganak, pedig korában számon tartották festőnket, amint ezt a „Cári Művészeti Akadémia jubileumi ismertetőjé"hez Sz. N. Kondakov által készített művészmutatóban való szereplése is bizonyítja. Rombauer képeit leszámítva, nincs tudomásunk orosz földről Magyarországra hazakerült festményekről, legfeljebb a német származású, de hazánkban dolgozott művész, Neugass Isidor (1780—1847) esetében, aki az 1842ben rendezett pesti műkiállításon két portrét állított ki, de az idők során sajnos ezeknek is nyomuk veszett. Az eddig felsorolt magyar művészek után a politikai kapcsolatok ismeretében a vártnál is kevesebb eredményt hozott az orosz festők magyarországi vonatkozásainak vizsgálata. Hazánkat, érthetően, az orosz művészek csak rövid időre, konkrét cél, megbízás kapcsán keresték fel. A XIX. század elején két orosz természettudós társaságában érkezett hazánkba L. Mohn festőművész a megírásra tervezett magyarországi útikönyv illusztrációinak elkészítésére. Műve sajnos nem maradt fenn, csak a könyv szövegrésze, töredékesen. 18 1849-ben a magyar szabadságharc leverésére küldött cári csapatokkal együtt jött Magyarországra a neves csataképfestő Bogdan (Gottfried) Pavlovics Willewald (1818—1903). Az akadémiai festészet szabályai szerint akkurátusan megalkotott csataképeibe életképi motívumokat is beágyazott, sorozatban festve meg az ütközeteket „Vengerszkaja kompánia" címmel. Magyarországon művei sajnos később elpusztultak 1<J , de a szovjet múzeumok három magyar vonatkozású festményét őrzik. Bajkay Eva JEGYZETEK 1 A „Szevcrnaja Pocsta" az 1810. évi akadémiai kiállításon említi Rombauer portréit (A. Tyihomirov: Rombauer Oroszországban. A Magyar Nemzeti Galéria közleményei 1961. 134. o.). - Pogány Ö. Gábor: A magvar nemzeti művészet kialakulása. Magyar Tudományos Akadémia II. oszt. közleményei 1961. 345. o. '•' Arató Endre: A magyarországi szlávok és oroszok kapcsolatához a reformkorban. Tanulmányok a magyar—orosz irodalmi kapcsolatok koréból II. kötet 245. o. 4 Andies Erzsébet: A Habsburgok és Romanovok szövetsége, Budapest 1961. 5 Alekszandra Pavlovna rövid magyarországi tartózkodása az orosz — magyar művészeti kapcsolatok szempontjából is figyelemre méltó. Orosz művész festette pasztell arcképe budapesti magángyűjteményben van. (Bedo Rudolf: Alekszandra Pavlovna magyarországi arcképei és egyéb képmásai. Művészettörténeti Értesítő' 1954. 1. sz. 140—148. o.) Orosz porcelánkészlete József nádor ajándékaként került a Magyar Nemzeti Múzeumba (T. Marik Klára: Az Iparművészeti Múzeum orosz porcelánjai. Művészettörténeti Értesítő 1953. 78—90. o.). 8 Bíró Béla: Magvar művészek Olaszországban a XIX. század első felében. A Magvar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve 1953. 531. o. ' U. o. 544. o. 8 A. P. Müller: Idegen festők és szobrászok Oroszországban, Moszkva— Leningrád 1925. 65. o. 9 Kovács Mihály festőművésznek Tarkányi Bélához írott levele. Művészet 1910. 422. o. 10 A. Tyihomirov ezt a nézetét Rombauer első ismert, oroszországi festményével, Iljinszkij gróf portréjával támasztja alá. " Liszt Ferenc háromszor is járt Oroszországban: 1842, 1843, 1847 (László Zsigmond: Liszt Ferenc és az orosz zene, Budapest 1942). '- 1803-ban javasolta, hogy meghívást kapjon Görög Demeter, Balugyánszky Mihály, Lódy Péter, Kukolnyik László. Hogy megtörtént, pétervári működésük bizonyítja: Balugyánszky a Pedagógiai Intézet tanára, majd egyetemmé válása után annak rektora; az egyetem elnöke Kukolnyikov, az ő utóda pedig Lódy Péter lett. A lehetőséget Balugyánszky Vucseticshez írt levelének részlete világítja meg: „Az orosz kormányzat Magyarországról és Ausztriának egyéb részeiről származó férfiakat előnyben részesíti azokkal szemben, akiket Európa többi része adhat"' (közli Csekey István: Balugyánszky Mihály élete és munkássága, Budapest 1957. 37. o.). 13 Tardy Lajos közlése K. Sz. Szvecickij : Materiali po isztorii vizrozsdenija. Lvov 1909. adattára alapján. 11 A. P. Müller: Idegen művészek élete Oroszországban (Leningrád 1925) c. művében kiemeli: „Ha a jövevény nem udvari meghívásra, ajánlólevél vagv ismeretség nélkül jött Pétervárra, nem volt könnyű dolga." lr> Jellemző példa, hogy Szerelmey Miklós bizánci festőnek tulajdonítható Mária-képét, ha „a hazai papság nem venné meg, az orosz cárnak ajánlaná fel vételre" (Nemzeti Újság 1845. 153. sz.). 10 Honművész 1837. 762. o. 13 Eugen Kerpcl: Ein Maler und Europäer, a Lloyd társaság kiadásában a könyvnyomtatás 500. évfordulójára. 18 Tardy Lajos közlése alapján. 19 Domonkos Imre Bogdan Pavlovics Willewaldról szóló cikke előkészületben.
