Csengeryné Nagy Zsuzsa dr. – Doroghyné Fehér Zsuzsa dr. szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2. szám. (MNG Budapest, 1974)

Bajkay Éva: A magyar és az orosz művészet kapcsolatai a XIX. sz. első felében

címért is folyamodott, tanítani is szeretett volna — amint ezt a leningrádi archívum anyaga bizonyítja. A Magyar Nemzeti Galéria sajnos csak egy Itáliában készült festmé­nyét bírja, amely az aprólékosan festett, a korban divatos topográfikus tájak képviselőjének, Matvejev stílusával rokonnak mutatja (7. kép). Oroszországi művei lappanga­nak, pedig korában számon tartották festőnket, amint ezt a „Cári Művészeti Akadémia jubileumi ismertetőjé"­hez Sz. N. Kondakov által készített művészmutatóban való szereplése is bizonyítja. Rombauer képeit leszámítva, nincs tudomásunk orosz földről Magyarországra hazakerült festményekről, legfel­jebb a német származású, de hazánkban dolgozott művész, Neugass Isidor (1780—1847) esetében, aki az 1842­ben rendezett pesti műkiállításon két portrét állított ki, de az idők során sajnos ezeknek is nyomuk veszett. Az eddig felsorolt magyar művészek után a politikai kapcsolatok ismeretében a vártnál is kevesebb eredményt hozott az orosz festők magyarországi vonatkozásainak vizs­gálata. Hazánkat, érthetően, az orosz művészek csak rövid időre, konkrét cél, megbízás kapcsán keresték fel. A XIX. század elején két orosz természettudós társasá­gában érkezett hazánkba L. Mohn festőművész a meg­írásra tervezett magyarországi útikönyv illusztrációinak elkészítésére. Műve sajnos nem maradt fenn, csak a könyv szövegrésze, töredékesen. 18 1849-ben a magyar szabadság­harc leverésére küldött cári csapatokkal együtt jött Ma­gyarországra a neves csataképfestő Bogdan (Gottfried) Pavlovics Willewald (1818—1903). Az akadémiai festészet szabályai szerint akkurátusan megalkotott csata­képeibe életképi motívumokat is beágyazott, sorozatban festve meg az ütközeteket „Vengerszkaja kompánia" cím­mel. Magyarországon művei sajnos később elpusztultak 1<J , de a szovjet múzeumok három magyar vonatkozású fest­ményét őrzik. Bajkay Eva JEGYZETEK 1 A „Szevcrnaja Pocsta" az 1810. évi akadémiai kiállításon említi Rombauer portréit (A. Tyihomirov: Rombauer Oroszországban. A Magyar Nemzeti Galéria közleményei 1961. 134. o.). - Pogány Ö. Gábor: A magvar nemzeti művészet kialakulása. Magyar Tudo­mányos Akadémia II. oszt. közleményei 1961. 345. o. '•' Arató Endre: A magyarországi szlávok és oroszok kapcsolatához a reform­korban. Tanulmányok a magyar—orosz irodalmi kapcsolatok koréból II. kötet 245. o. 4 Andies Erzsébet: A Habsburgok és Romanovok szövetsége, Budapest 1961. 5 Alekszandra Pavlovna rövid magyarországi tartózkodása az orosz — magyar művészeti kapcsolatok szempontjából is figyelemre méltó. Orosz művész festette pasztell arcképe budapesti magángyűjteményben van. (Bedo Rudolf: Alekszandra Pavlovna magyarországi arcképei és egyéb képmásai. Művészettörténeti Értesítő' 1954. 1. sz. 140—148. o.) Orosz porcelánkészlete József nádor ajándékaként került a Magyar Nemzeti Múzeumba (T. Marik Klára: Az Iparművészeti Múzeum orosz porcelánjai. Művészettörténeti Értesítő 1953. 78—90. o.). 8 Bíró Béla: Magvar művészek Olaszországban a XIX. század első felében. A Magvar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve 1953. 531. o. ' U. o. 544. o. 8 A. P. Müller: Idegen festők és szobrászok Oroszországban, Moszkva— Leningrád 1925. 65. o. 9 Kovács Mihály festőművésznek Tarkányi Bélához írott levele. Művészet 1910. 422. o. 10 A. Tyihomirov ezt a nézetét Rombauer első ismert, oroszországi festményé­vel, Iljinszkij gróf portréjával támasztja alá. " Liszt Ferenc háromszor is járt Oroszországban: 1842, 1843, 1847 (László Zsigmond: Liszt Ferenc és az orosz zene, Budapest 1942). '- 1803-ban javasolta, hogy meghívást kapjon Görög Demeter, Balugyánszky Mihály, Lódy Péter, Kukolnyik László. Hogy megtörtént, pétervári műkö­désük bizonyítja: Balugyánszky a Pedagógiai Intézet tanára, majd egye­temmé válása után annak rektora; az egyetem elnöke Kukolnyikov, az ő utóda pedig Lódy Péter lett. A lehetőséget Balugyánszky Vucseticshez írt levelének részlete világítja meg: „Az orosz kormányzat Magyarországról és Ausztriának egyéb részeiről származó férfiakat előnyben részesíti azok­kal szemben, akiket Európa többi része adhat"' (közli Csekey István: Balugyánszky Mihály élete és munkássága, Budapest 1957. 37. o.). 13 Tardy Lajos közlése K. Sz. Szvecickij : Materiali po isztorii vizrozsdenija. Lvov 1909. adattára alapján. 11 A. P. Müller: Idegen művészek élete Oroszországban (Leningrád 1925) c. művében kiemeli: „Ha a jövevény nem udvari meghívásra, ajánlólevél vagv ismeretség nélkül jött Pétervárra, nem volt könnyű dolga." lr> Jellemző példa, hogy Szerelmey Miklós bizánci festőnek tulajdonítható Mária-képét, ha „a hazai papság nem venné meg, az orosz cárnak ajánlaná fel vételre" (Nemzeti Újság 1845. 153. sz.). 10 Honművész 1837. 762. o. 13 Eugen Kerpcl: Ein Maler und Europäer, a Lloyd társaság kiadásában a könyvnyomtatás 500. évfordulójára. 18 Tardy Lajos közlése alapján. 19 Domonkos Imre Bogdan Pavlovics Willewaldról szóló cikke előkészületben.

Next

/
Thumbnails
Contents