Pogány Ö. Gábor - Csengeryné Nagy Zsuzsa dr. szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1. szám. (MNG Budapest, 1970)

Csengeryné Nagy Zsuzsa: A Magyar Nemzeti Galéria az 1964—65-ös esztendőben

1965-ben 50 db szobor volt az új szerzemény. Legjelentősebbek ezek közül Fadrusz János Mátyéis lovasszobrának méisfélméteres bronz változata, melyet a Fővárosi Emlékműfelügyelőség ajándékozott a Galériának, s amely állandó kiállításunk reprezentatív darabja. A Budapesti Történeti Múzeum Újkori Osztálya néhány régi gipsz szobrunkról öntetett viaszöntéses eljárással bronzpéldányt, s egyet nekünk ajándékozott. Ilyen formában Izsó Miklós, Almássy Balogh Pál portréjáról, Arany János mellszobráról kiállításon is bemutatható műtárgyaink készültek. Az élő művészektől történő vásárlásokból Ferenczy Béni: „Fiú", Vilt Tibor: „Kakas" című szobrai emelkednek ki. Pátzay Pál „Artinger néni" című korai alkotását ajándékképpen kaptuk. Leletmentés során hoztuk be Lányi Dezső karikatéirasorozatát, így érdekesen állíthatjuk össze a kortárs művészekről, politikusokról való összképet. Az Éremtár állománya 1964-ben 23 műtárggyal növekedett. Igyekeztünk — az adódó vásárlási alkalmakhoz képest — régebbi mestereink szép kollekcióját teljesebbé tenni, és a felnövekvő új generációt lehetőség szerint jellemző érmekkel vagy érem-sorozatokkal szerepeltetni. Beck 0. Fülöptől az 1902-ben mintázott Spiegel János éremportré került hozzánk. Az oly becses Ferenczy Béni-életműből pedig — szerencsés módon — 7 db érem jutott a birtokunkba az év folyamán, közöttük az 1939-ben mintázott „Karinthy Frigyes" portré, a gyönyörű, nagyméretű „Pro arte", s az 1954-ben készült „Fischer von Erlach" érem elő- és hátlapja. Pátzay Pál 1942-ben mintázott „Petőfi"-je mögött érdekes történeti háttér húzódik meg. Az érem a második világháború szellemi ellenállásának egyik dokumentuma. A fiatal generáció munkásságát két jelentős sorozat képviseli 1964-ben, az egyik Csontos Lászlótól, a másik Kiss Nagy Andrástól. Csontosnak különösen sikerültek szép női figurái, a „Vallomások" (1960), az „Olvasó nő" (138. kép), vagy az 1959-ben mintázott „Mosakodó". Kiss Nagy Andréist artisztikus és egyéni formakezelés mellett a világnézeti hangsúly is jellemzi. „Siqueiros", „Rabmadár", „Spartacus", „Felszabadítók" és „Földosztók"-ja került 1964-ben a Galériába. 1965-ben 53 éremmel gyarapodott a Magyar Nemzeti Galéria Éremtára. Változatosan alakult a régebbi anyagot kiegészítő művek sora, Szamosi Soós Vilmos, Szántó Gergely. Berán hajós. Sződy Sziléírd, Bory Jenéi. Vincze Pál érmeit sorakoztatva az év vásárlásai közé. Különösen érdekes történetileg is Sződy Szilárd két érme, 1918 és 1919-ből, „Forradalom" és „Halál az elnyomókra" címmel. Vincze Pálnak, idegenbe származott hazánkliéinak, aki sokat szerepel jelenleg Anglia színei alatt a nemzetközi kiállításokon, két érme gazdagította a gyűjteményt. Berán Lajos Szent István ötpengőse is az éremtárba került (1938), melyet egy jelentős amerikai éremművészeti egyesület közvélemény kutatása alapján hozzáértők a század legszebb pénzérmének tartanak. Az ifjúságot ismét egy szép Kiss Nagy András-sorozat, Csontos László két érme, Czinder Antaltól a „Csónak a parton" (139. kép) és „Erdőszélen" című érem, Kiss Sándor, Ligeti Erika, Egyed Emma művei képviselték. A Grafikai osztály eredeti rajzanyaga 157 művel gyarapodott az 1964-es év folyamán. XIX. századi grafikai anyagunkat érdekesen egészítette ki Munkácsy Mihály 1880 körül készült „Tengerpart" című akvarellje (140. kép). Rendkívül jelentős anyaggyarapodás volt Zichy Mihály 20 db tus-tollrajz Faust-illusztrációja, mely érdekes és viszontagságos hányattatás után került a Magyar Nemzeti Galéria vezetőségének lelkes és fáradhatatlan munkája eredményeként Tamássyné dr. Wolff Rosina tulajdonából a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai osztályának gyűjteményébe. A XX. századi anyagból a húszas évek körüli termést Fémes Beck Vilmos 15 db vázlata és plakett-terve képviseli kréta és ceruzarajzok formájában, valamint Nemes Lampérth József 6 db tus-rajza (141. kép), Dési Huber István 26 db vegyes technikájú grafikája, Mészáros László „Ülő öreg asszony" című szoborterve pedig a két világnézeti szempontból is kiemelkedően jelentős művész életművéhez szolgáltat becses gyarapodást. 1965-ben a XIX. századi eredeti grafikai anyagunkat Brocky Károly 4 akvarellje és Libay Károly svájci, olasz és keleti tárgyú — 11 db — tájkép ceruzavázlata szaporította. Munkácsy Mihálytól négy ceruzával készült gyermekarckép és 24 db vázlatkönyv került Hannoverből a Winfried Steinmüllerrel kötött vétel útján birtokunkba. Benczúr Gyula nevét egy feketekréta gyermekarckép, Derkovits Gyuláét pedig 10 db tus- és ceruzavázlat képviselte az év vásárlási listáján. Mészáros Lászlótól dr. Czóbel Ernőnek 1935-ben,Moszkváiban készült szénrajz portréja került a gyűjteménybe. A sokszorosított grafika gyarapodása 1964-ben 128 lap, 1965-ben pedig 36 lap volt. Fbből jelentős ajándékozások: Aszódi Weil Erzsébet 35 lapot, Gy. Szabó Béla 72 lapot adott a két év folyamán a Galériának. Az Állami Vásárló Bizottság a X. Képzőművészeti kiállításról 23 lapot vett, jelentősebb mestereinktől egy-két darabot. Csohány Kálmán, Feledy Gyula, Hinez Gyula, Kondor Béla, Stettner Béla neveit szeretnénk ezek közül megemlíteni. A plakátgyűjtemény gyarapodása 1964-ben 10 db volt. Ezekből 7 db Vaszary János munkája, a Szépművészeti Múzeumban volt, hagyatékból. Datálása 1899-től kezdődik — nem mind datált —, többségében a Nemzeti Szalon kiállításaihoz készült. Közöttük 2 eredeti terv, amelynek nyomdai példánya is szerepel gyűjteményünkben. Minden egyes mű a szecesszió tiszta stíluspéldája. 1965-ben a Plakáttár gyarapodása 817 db volt. E hatalmas mennyiség éigy került birtokunkba, hogy a Széchényi Könyvtár havonta átenged — ajándékoz ! — egy-egy köteget a köteles példányok feleslegéből. Ezek között ritkaságával is érték Sugéir Károly: „Elég volta gyaloglásból!" című 1957 elején készült plakátja, valamint ugyanez évből Filo világhírű „Nem!" című antifasiszta plakátja. Az anyag zömében kiállítási, film és kereskedelmi propaganda, s mint