Korner Éva - Gellért Andor szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei 5. szám (Budapest, 1965)

Csengeryné Nagy Zsuzsa: A Magyar Nemzeti Galéria az 1962—1963-as évben

(94. kép) címen. Kiemelkedően fontos ezek közül az 1932-os Vázlat a Téli naphoz című tus-tollrajz, amely Derkovits egyik legszebb, de sajnos jelenleg ismeretlen helyen levő önarcképének, a Téli napnak kompozíciós elgondolását őrzi. A művésztől vásárolta meg osztályunk Martyn Ferenc: Don Quijote illusztráció-sorozatát és Csont Ferenc több rajzát. A szobrászrajzok közül meg kell említenünk az ugyancsak a Radnai gyűjteményből vásárolt Ferenczy Béni: Játszó fiúk c. művének egyik finom rajzvázlatát, s Kerényi Jenő néhány rajztanulmányát. Nemes Lampérth József erőteljes műveinek gyűjteményét az 1963-as év csupán két rajzzal gazdagította; a Tájkép című tusrajz, mely Wilde János ajándéka volt 191S-ból, a Női akt című tus pedig 1914-ből származott. A mai magyar rajzművészek és grafikusok nevei is gazdag névsorral egészítik ki az eddig felsoroltakat. Szabó Iván, Moldován István, Benedek Jenő, Hincz Gyula, Czene Béla, Bán Béla, Z. Gács György, Sarkantyú Simon, Kurucz Dezső, Simon Béla, Bencze László, Orosz János, Martyn Ferenc, Ék Sándor, Pap Gyula, Koszta Rozália, Csohány Kálmán, Kerényi Jenő, Würtz Adám, Szobotka Imre, Makrisz Zizi neveit említjük meg a hosszú névsorból. A Restaurátori osztály 1962-ben 311 festményt ós 60 szobrot rostauráit, illetőleg 1300 festményt, 240 szobrot és 730 grafikai lapot konzervált. 1963-ban a számadatok a következőképpen alakultak: 348 festmény és lő szobor restaurálása, illetőleg 1496 festmény, 590 szobor és 828 grafikai lap konzerválása, tisztítása történt meg. Kiemelkedő feladatot jelentett a fostményrostaurátorok részére az elmúlt két év folyamán az alább felsorolt művek restaurálása: Csók István: Züzü a kocsiban, Rudnay Gyula: Csipkekendős nő, Aba-Novák Vilmos: Köszörűs, Madarász Viktor: Dózsa tűzhalála, Madarász Viktor: Vak Bottyán, id. Marko Károly: Fekete víz, Ferenczy Károly: Grünwald Vilmosné arcképe, Mednyánszky László: Vaskapu, Györgyi Giergl Alajos: Deák Ferenc arcképe, Iványi Grünwald Béla: Cigányok, Thorma János: Talpra magyar, Thán Mór: Béla király menekülése, és még több más kép. Külön nagy feladatot jelentett restaurátoraink számára a Csontvary Kosztka Mihály Tivadar kiállítása kapcsán a nagyméretű Csontváry-képek restaurálása, tisztítása. A szobrász-restaurálási munkák közül ki kell emelnünk Senyéi: Hiúság c. életnagyságú márványszobra restaurálásának előkészítő munkálatait. A Könyvtár 1962-ben 541 könyv, 108 folyóirat és 329 katalógus leltározását végezte, míg 1963-ban 608 könyv, 79 folyóirat és 264 katalógus leltározására került sor. K1ALLI

T A S A I

N K Az 1962—63-as esztendő rendkívül mozgalmas volt a kiállítás-rendezések vonalán is. A Galéria muzeológusai számos új kiállítást rendeztek a Magyar Nemzeti Galéria épületében éppúgy, mint idegen intézményeknél. Állandó kiállításaink közül mindkét esztendőben sor korült mind a XX. századi festészeti, mind pedig a szoborkiállítás földszinti folyosóinak az átrendezésére. A XX. századi festészeti kiállítás átrendozésónek anyagmozgatása mindkét esztendőben kb. 150—150 mű volt. A rendezés feladata Pogány 0. Gábor főigazgatóra hárult. A szoborkiállítás földszinti folyosóinak átrendezése 1 962ben kb. 50, 1963-ban pedig mintegy 340 műtárgyat mozgatott meg. A rendezés munkáját Csap Erzsébet osztályvezető végezte. 1963-ban az Éremkiállítás tárlói közül 4 tárló átrendezése vált szükségessé, ami kb. 80 műtárgy átcsoportosítását jelentette. Az átrendezés Csongeryné Nagy Zsuzsa osztályvezető feladata volt. Az időszaki kiállítások közül, amelyeket a Magyar Nomzeti Galéria épületében rendeztünk, elsőnek az 1962. április 7-én megnyílott a Magyar Nemzeti Galéria új szerzeményei 1960 —6 l-ben című kiállításunkat kell megemlítenünk, amely 9 teremben 200 művet sorakoztatott fel. A Galéria vásárlási szempontjait ós törekvéseit jól reprezentáló kiállítás rendezési munkáit Pogány ö. Gábor és Telepy Katalin végezte. Az 1962-es esztendőnek a Galériában rendezett második időszaki kiállítása, az Aba-Novák Vilmos emlékkiállítás szaporította a már eddig is szép számú monografikus kiállításaink sorát. Július 21-én nyílott ós 11 teremben 262 művet prezentált. A rendezés Bényi né Supka Magdolna tudományos főmunkatárs ós Bényi László osztályvezető feladata volt. Az eddig felsorolt két időszaki kiállításunk bemutatása földszinti teremsorunk helyiségeiben történt. Az 1962-es esztendő másik három időszaki kiállítását dísztermünkben rendeztük. Vedres Márk omlókkiállítása a Dísztorom reprezentatív falai között 72 művet sorakoztatott fel, megnyitása augusztus 3 án törtónt, rendezője Csap Erzsébet osztályvezető volt. A Göndör Bertalan emlékkiállítás ugyancsak a Díszteremben október hó 5-én nyílott 105 művel, Oelmacher Anna osztályvezető renclezósébon. Dísztermünket 1962 végén Mai magyar könyvművészet (1945—1962) című kiállítása részére a Magyar Bibliofil Társaság vette igónybe. A megnyitás dátuma december hó 8-a volt, s a tárlókban felsorakozó 100 könyv érdekes és jellemző keresztmetszetét adta szop hazai kiadványainknak. A kiállítást Pataky Dénes rendezte, a bírálóbizottság tagjai Birkás Endre, Földes György, Koós Judit, Pataky Dénes, Pintér László, Pogány ö. Gábor és Szíj Rezső voltak. 1963-ban a földszinti teremsorban először a Nagybányai festők című kiállítás került bemutatásra, 11 teremben 220 művel. Szemben monografikus kiállításaink analitikusabb 1(34