Korner Éva - Gellért Andor szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei 5. szám (Budapest, 1965)

Csengeryné Nagy Zsuzsa: A Magyar Nemzeti Galéria az 1962—1963-as évben

A MAGYAR NEMZETI GALÉRIA AZ 1902—1963-AS ÉVBEN Az 1962—63-as esztendő számos fontos feladat megoldása elé állította a Magyar Nemzeti Galéria vezetőségéit és dolgozóit, s o két év eredményei méltóképpen sorakoznak az előző évek teljesítményei mögé. Az 1962. és 1963-as évben sok problémát, nagy munkát és költséget jelentettek a munkaerő-gyarapodással ós állagnövekedéssel kapcsolatos átépítési és átköltöztetési munkálatok. 1962-ben a Grafikai Osztály és a Bírálat helyiségeit építették át, illetve költöztették. Ekkor korült a Grafikai osztály a II. emeletről a földszintre, a Bírálatot pedig a földszintről az alagsorba helyezték. Az 1962-es esztendő jelentős épületkarbantartási munkálata volt a neonberendezés javítása, mely elsősorban a kiállítási termek zavartalan ós megfelelő világítását célozta. 1963-ban megtörtént a főigazgatóhelyettesek munkaszobáinak, a Nyilvántartásnak, a Restaurátori műteremnek, az Adattárnak és a kisebb festmény- ós egyéb raktáraknak a szervezeti felépítés megkövetelte költöztetése. Másik terembe került az Intézet étkezőhelyisége is, melyet mosogatófülkóvel láttak el. A dolgozók kényelmét szolgálja az új zuhanyozó beállítása is. Mindezekhez kapcsolódott a munkaszobák, folyosók, lépcsőházak festése, s az 1963-as év folyamán kifestették időszaki kiállításaink teremsorát is. Az előző óv világítás-karbantartási munkálataihoz 1963ban az időszaki kiállítások első termének kísérleti világítással való ellátása és a restaurátori műtermek új, tungsraflex világítóberendezése kapcsolódott. 1962—63-ban tovább folytatódott a Magyar Nemzeti Galéria új otthonának, a budavári palotának átépítése. A tervező- és kivitelezőépítészek munkáihoz kapcsolódó és egyre szerteágazóbb Galéria-feladatok ellátására 1963ban két új munkatárs került Intézetünkhöz. Magáról a várépítkezésről — történeti távlatairól, feladatairól, és problémáiról egyaránt — e kiadványban az illetékes dolgozók tollából hosszabb tanulmányt közlünk. Itt említjük meg, hogy e két esztendőben Intézményünk számos feladatához képest meglehetősen szűkre szabott személyzeti viszonyaiban is kedvező változás állott be. 1962ben két fiatal művészettörténész, tudományos dolgozó, 1963-ban egy művészettörténész tudományos dolgozó került a Magyar Nemzeti Galériához, s ugyancsak 1963-ban oldódott meg a főigazgató-helyettesi munkakör betöltése: intézményünk tudományos és adminisztratív főigazgatóhelyettest kapott, s utóbbi feladatai közé sorolódott a budavári palota intézményen belüli ügyintézése is. A palotaépítkezés fontos volta azonban megkövetelte — a várügyek előadójaként — még egy munkaerő beállítását szintén az 1963-as esztendőben, mint azt előzőleg már említettük. Áttekintve az egyes osztályok számos feladata közül egy-két kiemelkedően jelentős ós jellemző számadatot, a Galéria munkája az alábbiak szerint alakult az 1962—63-as esztendőkben. Az Új Magyar Képtárnál a kiállításokra kiadott és visszatérő anyag 1962-ben 3450 festményt mozgatott, melyben — 1163 darabbal — a kiállításokra és vásárlásra benyújtott idegen anyag is bennfoglaltatik. 1963-ban az anyagmozgatás számadatai a következőképpen alakultak: törzsanyag mozgatás 1813 darab, a kiállításokra stb. benyújtott idegen anyag mozgatása podig 2515 darab festmény, összesen 4328 mű az óv folyamán. Az anyagmozgatás beszédes számadata a Szoborosztálynál 1962-ben S20, 1963-ban pedig 1794 mű volt. Az Éremtárnál az anyagmozgatás 1962-ben 206, 1963-ban 475 mű volt. A Grafikai osztálynál a fenti adatok az alábbiak szerint alakultak: 1962-ben 1300, 1963-ban 1500 mű. A Nyilvántartási csoport tagjai 1962-ben Budapesten 124 gyűjtőnél, vidéken 14 gyűjtőnél végeztek ellenőrző kiszállást. Az év folyamán 247 műtárgy védetté nyilvánítása történt meg, s fentiek kapcsán 1353 műtárgyról készített kartont a csoport. Ezek a számadatok az 1963-as esztendőben a következőképpen alakultak: Budapesten 153, vidéken 7 gyűjtőnél ellenőrzés. A védetté nyilvánított műtárgyak száma 147, az elkészült kartonoké pedig 533 darab volt. A Magyar Nemzeti Galéria épületének kiállításait 1962ben 180 963, 1963-ban pedig 187 990 fő látogatta. Tudományos dolgozé>ink az 1962-es évben 499, 1963-ban pedig 409 tárlatvezetést tartottak a látogatók részére, ebben a számban azonban nem szerepelnek a külföldi szakembereknek, vendégeknek tartott külön vezetések, kalauzolások, fogadások, melyek néha huzamosan igénybe veszik egy-egy tudományos dolgozó munkaidejét. A Galéria dolgozóinak élénk tudományos és népszerűsítő tevékenységét bizonyítja az 1962. évben megtartott 122, 1963-ban pedig 184 tudományos és ismeretterjesztő előadás és kiállításmegnyité), Budapesten ós vidéken egyaránt. Tudományos dolgozóink és restaurátoraink részben hivatalos kiküldetés, részben egyéni tanulmányút formájában az olmúlt két esztondő folyamán is több külföldi országban fordultak meg.