Korner Éva - Gellért Andor szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei 5. szám (Budapest, 1965)

Haulisch Lenke: Paizs Goebel Jenő: Csendélet rákokkal

csendélet mögött a zárt vagy nyitott ablakon keresztül a szabadba láthatunk. Értelmezése világosan adédik: az 1930-as évek körül a történelem feszegetni kezdi a polgári illúziók bástyáit, az egyén zárt várába egyre határozottabban vonulnak bo a külvilág eseményei. Hasonló jelenséget a külföldi művészetben is találunk.

1-' de szórványosan ós sokkal direktebb módon, mint a magyar festészet c műfajának kimért, tempós megfogalmazásában. Ez a sajátos műfaj alapállása, az eseményekhez való egyéni- és osztályviszonya szerint módosul más és más művész kezén. Bernáth Aurél: Heggel c. kópén a művész a külvilág, a természet színes látványának illúziójába menekül, bár az intérieur asztalán tekergő fekete drót félelmetes belső indulatokat sejtet. Dési Huber István Vándorán a tépelődő gondolkodó lelke kutatja a távoli messzeségeket, az intérieur asztalára állított s a kinyitott ablakon keresztül át látható végtelenbe futó országút fölé magasodó vándorlegényt ábrázoló szobrocskán keresztül; Arnos Imre Ady maszkos csendéletének (Tél) ablakán keresztül betör a kinti világ dermesztő hidege. Derkovitsnál a természeti hideg fokozódik az elnyomás jelképeivel, a csendőri szuronyok ablakon áttetsző képével s az egésszel szembeállított nyomorúságos, papírra helyezett száraz kenyér csendélettel. J E G Y Z 1 Paizs Goebel .Jenő 1896-ban született Budapesten. A Képzőművészeti Főiskolán 11)21 24-ig liéti Istvánnak, a nagybányai iskola egyik vezető művészének tanítványa. 11124 26 között Párizsban tartózkodott és egy ideig a barbizoni erdőben festett tájképeket. 1925-ben Párizsban kollektív kiállításon vett részt. Az 11128-ban Réti István nyolc növendékéből megalakult Szentendrei Festők Társaságának egyik alapító tagja. Ettől az időtől kezdve nagyrészt Szentendrén dolgozik. 111211-ben a Szinyei Mcrsc Pál Társaság a Nemes Marcell tájképdíjjal tüntette ki, ugyanez évben a barcelonai világkiállítás magyar paviloniában szereplő művét a nemzetközi bírálóbizottság ezüst éremmel tüntette ki. l'J32-től a Munkácsy céh, 1941-től az l'j Művészek Egyesületének tagja. Varsóban. Kómában, Belgrádban, Páiizsban és az Egyesült Államok több városában állított ki rendszeres hazai szereplése mellett. 1944-ben halt meg. - Paizs (ioebel Jenő: Csendélet rákokkal. 1930 körül. Tempera, fa 126 X 91 cm. Gyulai Ernő tulajdona. Reprodukálva: Turehányi Erzsébet: A szentendrei művésztelep tíz éve. 1939. Művészet, 1963. 3 „A művészi alkotások szerkezetében találkozunk események képeivei, korképpel, osztályképpel és pillanatnyi jelenünk képével" Nazarenko, Voproszi Lityeraturi, 1958. VI. 74-75. (Tdézet átvéve Nyirő Lajos: A művészet sajátosságai és a valóság c. cikkéből. Kritika, 1964, június.) 4 A háború alatt megrongálódott festmény alsó bal sarkában a szignatúra mellett évszám is szerepelt, amely azonban ma nagyrészt lepattogzott, ilyen módon olvashatatlan. Stíluskritikai alapon sajátos tempera techniPaizs Goebel Rákos csendélete művészi képzelet által konstruált csodavilág, amely menedéket nyújt a festő számára, bár az tudja, mozog a lába alatt a talaj. Európai vonatkozások: Milyen európai festészeti mozgalmakkal hozható vonatkozásba Paizs Goebel Csendélete? Közvetlenül egyik X X. századi irányzathoz sem tartozik, de több irányzat is színezi anélkül, hogy egységében megbontaná. Tartalmi bensősége, aprólékos részletezése, közvetlen mesélő kedve, áhítata, a natura és látomás egységbefoglalása a naivok művészetéhez köti, anélkül, hogy naiv lenne, hiszen tanult művészről van szó s mint említettük, több európai törekvés ismerete mutatható ki a képen keresztül. A művésznek a képelemekkel való fokozott azonosulása, erős kifejező szándéka az expresszionizmussal is rokonítja, szerkesztésmódjától nem idegen a novecento olasz festészetének szerkesztésmódja, felfokozott élénk színeitől a vadak és ugyancsak a naivok művészete. Mindazok a vizuális tapasztalatok azonban, amelyek Paizs Goebelt az európai művészetből érték, valahová a tudata alá. rakódtak és a végső soron egészen sajátos festményen csak mint „korszellem" jelentkeznek. 1 laulisch Lenke E T E K kaját, áttetsző színvilágát figyelembe véve a datált képek közül a Magyar Nemzeti ( laléria tulajdonában lévő Szentendrei kishíd (tempera, fa, 50 X 63 cm. leltári szám: F. K. 2960) c. képhez áll legközelebb, amely 1934-ből van datálva és amellyel együtt szerepelt Csendélet címen 1935. januárjában az Ernst Múzeum CL'b csoportkiállításán. 5 ...Mai fiatalok" Tamás Galéria X. éve, századik kiállítása, 1938. c A lábastál az egyedüli portrészerű tárgy a képen. A szentendrei festők körében többször felbukkan ez az edény, pl. Ámos Tmrc, Kmetty János képein. 7 Bordácsné Hauliscb Lenke: Ámos Imre emlékkiállítás. A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei II. szám. Budapest I960. 8 Idézve: Korner Éva: Magyar művészet a két világháború között. Budapest 1963. » Idézve: Oelmacher Anna: Szocialista Képzőművészek Csoportja kiállítás katalógus előszava. Magyar Nemzeti Galéria 1964. 10 Csengery né Nagy Zsuzsa: A magyar intérieurfestészet néhány problémája. Kéziratban. 11 A kivétel, amely erősíti a szabályt Nagy Balogh János, akinek proletár világszemléletű festészetében igen nagy szerepet játszik az intérieur a század elején. Mint a legolcsóbb „modell" kerül előtérbe nála, puritánul, figura nélkül, szigorúan, illúzióilanul. 12 Pl. Umberto Boccioni: Az utca zaja bejön a szobába. Közölve: Szabó György: A futurizmus, Budapest 1962.