dr. D. Fehér Zsuzsa - N. Újvári Magda szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei 4. szám (Budapest, 1963)

Csengeryné Nagy Zsuzsa: A Magyar Nemzeti Galéria az 1960—1961-es évben

A MAGYAR NEMZETI GALÉRIA AZ 1960 — 1961-ES ÉVBEN Az 1960-as és 61-es esztendő a Magyar Nemzeti Galériában már a három, illetve négy éves múltra visszatekintő intézmény tisztázott, széles korú feladatainak és az előző évek során kialakított munkaütemének jegyében folyt. Az épület helyreállítása és karbantartása 1960-ban is nagy lendülettel folytatódott. Megtörtént a Díszterem műemléki jellegű restaurálása, ugyancsak ebben az esztendőben festették és aranyozták az aula Díszterem előtti folyosó-részletét is. 1961-ben a Tanácsterem (előadóterem) műemléki jellegű restaurálására került sor, festették az aula oldalfolyosóit, és felújították a Díszterem és a Tanácsterem felett levő tető bádogozását. Ugyancsak ebben az esztendőben végezték el az aula feletti tetőrész javítási munkálatait is. Különösen lényeges e nagy összegeket felemésztő munkák közül a 200 ember befogadására alkalmas Díszterem és a 80 férőhellyel rendelkező Tanácsterem helyreállítása, mivel az aulán kívül e két reprezentatív helyiség állítja elénk csorbítatlanul a Hauszmann Alajos által épített műemlék egykorú belső térképzését. Az 1960-as és 61-es esztendőben folyt az építkezés a Magyar Nemzeti Galéria kormányrendelettel kijelölt leendő otthonában, a Budavári Királyi Palota épületében. 1960—• 61-ben megindult az effektív tervezési munka a Galériával közösen kialakított program figyelembevételével. Ennek kapcsán elkészült 1961 végén az épület vázlatterve. Itt meg kell említenünk, hogy a volt Királyi Palota helyreállítási és rekonstrukciós munkálatai már a Galéria-vázlatterv elkészülése előtt,az 1950-es években megkezdődtek. Az időközben kiadott kormányrendelet, mely a BCD épületszárny tulajdonosaként a Magyar Nemzeti Galériát jelölte meg, természetesen a tervezés és kivitelezés ütemezését is jelentősen módosította. A munkálatok meggyorsultak és a Galéria célkitűzéseinek megfelelő módon alakultak. 1960-ban megindult a kupolától északra levő B épületszárny szerkezeti helyreállítása, mely 1961 folyamán is folytatódott,és főként a homlokzatrekonstrukciós munkálataira és a tető lefedésére terjedt ki. Ebben az épületszárnyban kapnak majd helyet a tudományos dolgozók munkahelyiségei, a Gazdasági Hivatal, az előadóterem, a Régi Magyar Képtár kiállítóhelyiségei és az Új Magyar Képtár kiállítóhelyiségeinek egy része. A kupola alatti szárnyban, a C épületrészben 1960-ban jórészt a tervezéssel kapcsolatos felmérési munkák folytak, és egyben megkezdődött a szerkezetileg veszélyessé vált épületrészek lebontása. Ezek a munkák az 1961-es évre is átterjedtek. A szerkezeti helyreállítás, mely itt már a végleges terv alapján készült, 1961-ben kezdődött meg. Ebben az épületszárnyban lesz az előcsarnok, a szobor-, érem- és a grafikai kiállítások kiállítóhelyiségei és az Új Magyar Képtár kiállítóhelyiségeinek egy része. A kupolától délre eső D épületszárny szerkezeti helyreállítása már korábban elkészült, még 1959 előtt. 1960-ban és 61-ben itt a tetőfedéssel kapcsolatos munkák fejeződtek be. Különben ebben az épületszárnyban csupán apróbb helyreállítási munkák folytak. Ebben az épületrészben fognak elhelyezést nyerni az Oroszlán-udvar felőli előcsarnok, az időszaki kiállítóhelyiségek, az Új Magyar Képtár kiállítóhelyiségeinek egy része, valamint az irodahelyiségeknek egy része. A raktárrendezés és leltárrevízió munkája — azokban az osztályokban, ahol ez még nem fejeződött be— 1960 és 1961-ben is folytatódott. Az Új Magyar Képtár raktárrendezési munkái 1960-ban a Díszterem restaurálása miatt késedelmet szenvedtek, mivel a raktári anyag egy része a Díszteremben volt elhelyezve. Végleges és megnyugtató rendezés helyett ilyenformán az addig ottlevő kb. 500—550 db festményt a földszinti raktárban helyeztük el, meglehetősen zsúfoltan, a régebbi rendet megbolygatva. A leltárrevízió 1960. évben 3041 festmény revideálását jelentette. Az Új Magyar Képtárnál a kiállításokra kiadott és visszatérő anyag 1960. évben 3366 festményt mozgatott, melyben — 1083 darabbal — a kiállításokra és vásárlásra benyújtott idegen anyag is bennfoglaltatik. A végleges raktári rend kialakítása 1961-ben folytatódott. Az anyagmozgatás ebben az esztendőben —- összegezve a törzsanyag és az időlegesen benyújtott idegen anyag mozgatását — 3456 festményt mobilizált. A leltárrevízió munkája 1188 db festmény revideálásával haladt előre az 1961-es év folyamán. A Szobor Osztály raktárrendezése és leltárrevíziója már régebben elkészült. A törzs- és letéti anyag mozgatása 1960. évben együttesen: 852, 1961-ben pedig: 633 mű volt. Az Éremtár raktárrendezése és leitárrevíziója szintén már régebben elkészült. Az anyagmozgatás 1960. évben 310 db érem, 1961-ben pedig 16 db érem mozgását jelentette. A Grafikai Osztály raktárrendezési munkáit jelentősen hátráltatta a megfelelő portefeuille-k hiánya. Ideiglenes megoldásként 1960. évben megtörtént a volt