dr. D. Fehér Zsuzsa - N. Újvári Magda szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei 4. szám (Budapest, 1963)
Patakyné Molnár Zsuzsa: Morelli Gusztáv (1848—1909)
harmonikus. A maga idején a legnépszerűbb könyv volt, melynek illusztrációiból népkiadások számára is vettek át, kicsinyítve, klisével reprodukálva. Az 1880-as években indult meg egy nagy kiadványsorozat, az Osztrák—Magyar Monarchia írásban és Képben című topografikus munka magyar részének előkészítése. A kötetek 1887 és 1901 között jelentek meg. A korszak szinte minden magyar festője és rajzolója közreműködött az illusztrálás munkájában, s ez a nagy rajzanyag képezte alapját az 1906-ban megalakult Szépművészeti Múzeum magyar rajzgyűjteményének, így a mai Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményének is. •—• A kötetek számára másfél évtized alatt 1600 fametszet készült Morelli külön erre a célra felállított fametsző intézetében. Számosan működtek közre, köztük néhányan egykori munkatársai a Ttuszféle intézetben, a többiek tanítványai: Buccarich Emil, Liebelt József, Pusztai Pál, Bálint Benedek, Endlich József, Neusel Kelemen, Rauchbauer Károly, Bajkovetz Mihály, Foltz Pál, Forai Andor, Nádas Dénes, Pártos József, Balecz István, Finger Artúr. A fametsző intézet jelzése mellett a munkatársak legtöbbször nevükkel is jelezték metszeteiket. Ezt az igen nagy munkát természetesen túlnyomórészt a munkatársak végezték, Morelli jelzése is szerepel azonban néhány szép lapon, mint az itt közölt Mészöly Géza: Balatoni halásztanya című festményreprodukción is (52. kép). A kitűnő metszetek jó felkészültségű, gondos munka eredményei, az előrajz technikáját (pl. toll, tus, lavírozás) pontosan érzékeltetik. A legtöbb rajz kicsinyítve került át a dúcra. A folyóiratok számára készült Morelli fametszetek közül a Vasárnapi Újság illusztrációi említendők. 1873-tól kezdve ismét folyamatosan dolgozott e lapnak. Túlnyomó részük festményreprodukció, Kelety, Mészöly, Feszty, Greguss, Aggházy. Bad it z és Bruck képei után. Nevezetesebbek Kelety: A szádelői völgy 13 (50. kép) és A száműzött parkja 14 (51. kép) reprodukciói, továbbá Mészöly: Balatoni halászkunyhó 15 című fekete vonalú metszete. Említendő még az 1848. évi országgyűlést ábrázoló szép metszete is, melyet Borsos József rajza után August von Pettenkoffen litografálta lap után készített. 16 1 880-ban ismét külföldön járt, tanulmányúton. München és Brüsszel után Londonban, a Graphic intézetében a színes fametszést tanulmányozta, majd Hollandiában és Svájcban FONTOSABB Czakó Elemér: Az iparművészet könyve. Szerk. Rátti György. I. kötet. A sokszorosító művészet. XII. fejezet. 510—518. lap. Művészet, 1909, 187—191. lap (nekrológ) járt. Itt a zürichi Orell—Füssli cég neves fametsző intézetét kereste fel. 17 1895-ben az iparművészeti oktatás helyzetét, és ismét a színes fametszést tanulmányozta egy hosszabb utazás során. 18 Kísérleteket tett a színes fametszés terén maga is, de eredményei nem jelentősek. Nevezetesebbek azonban az 1890-es évek elejéről való igen nagyméretű fametszetei. így 1891-ből Zichy Mihály két rajza után készült hatalmas, 64 x 46 cm-es metszete, az „1848-—49" 19 és az „1867" 20 című allegorikus kompozíciók. Mindkettő azonos színvonalon, nagyszerű technikai készségéről tanúskodik, mely a krétarajz jellegét és minden finom átmenetét bravúrosan adja vissza a fametsző eszközeivel. Nagyszabású vállalkozása volt Feszty Árpád: Magyarok bejövetele című körképének 4 m 25 cm hosszéi fametszetű reprodukciója. (1894) 21 Igen gondos munka, természetesen több dúcról nyomva, mely összehajtva album formában jelent meg. — Képzőművészeti társulati műlapokat is készített, Nádler Róbert és Ligeti Antal festményei után (18 9 0, 1891). 22 — Nagy album formában jelentek meg továbbá Lötz Károly falfestményeit reprodukáló metszetei is (Lötz album, 1899). A könyv-, album- és folyóirat illusztrációk mellett — nagyrészt ezek anyagából — készített önálló fametszetű lapokat is. Ezekkel szerepelt a Képzőművészeti Társulat kiállításain, 23 az Ezredéves, az 1906. évi milánói és az 1909. évi Műcsarnoki nemzetközi kiállításon. Milánóban díszoklevelet nyert. E metszetekből szép sorozatot őriz a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai gyűjteménye. Itt található meg egy késői, Walter Crane utáni szecessziós metszete is. Elete végéig tevékeny volt, dolgozott és tanított. Munkásságában, mely a maga egészében a képzőművészeti kultúra fellendítésének és az ismeretterjesztésnek a szolgálatában ill It . klasszikusaink illusztrációi a jelent <">sek. továbbá igényes fametszetei a kor neves magyar művészei, többek között Szinyei Merse Pál, Mészöly Géza, Keleti Gusztáv, Zichy Mihály rajzai és festményei után. 24 1 909-ben halt meg. Halálának időpontja egybeesett a reproduktív fametszés megszűnésével, amelynek azóta gyakorlata is feledésbe merült. Patakyné Molnár Zsuzsa, IRODALOM Magyar Iparművészet, 1909. XII. 3. (nekrológ) Thieme— Becker lexikon, XXV. kötet, 136. lap. (Lyka Károly) Singer Kiinstlerlexikon, 6. kötet 200. lap. 3. kötet 246. lap.
