dr. D. Fehér Zsuzsa -Párdányi klára szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei 3. szám (Budapest, 1961)
Csengeryné Nagy Zsuzsa: A tánc motívuma Medgyessy Ferenc művészetében (1881—1958)
JEGYZETEK L A Medgyessyvel foglalkozó szakirodalom is utal művészetének erre az alapvetően jellegzetes sajátosságára. — Farkas Z.: Medgyessy P, kiállítása. Nyugat. XXV. 1932. I. 230. — Farkas Z.: Medgyessy F. új emlékművei. Magyar Művészet. 1935. 347. •— Farkas Z.: Medgyessy ]•'. kiállítása. Magyar Csillag. 1942. I. 378. — Farkas Z.: Medgyessy F. emlékezete. Művészettörténeti Értesítő 1958. 247. •— Lyka K.: Medgyessy F. Magyar Művészet. 1934. 1—8. 2 Tisztában vagyunk azzal, hogy Medgyessynek úgyszólván teljesen mozdulatlan szoborművei között nem egyet találni, melyet nyugodt, statikus beállítottsága ellenére is hatalmas belső erő feszit. Turáni lovas, Ősmagyar, Körösi Csorna Sándor stb. című müveinek szellemi feszültsége azonban nem oldódik fel a taglejtések mozgalmasságában, dinamizmusukat nem a körvonalak játékán át érzékeljük. Mivel cikkünkben a külső gesztusokban is megnyilvánuló mozgalmasság s nem a belső, rejtett dinamizmus problémája érdekel bennünket, így ezek a művek nem tartoznak vizsgálódásunk körébe. 3 Medgyessy F.: Életemről, művészetről. Bp. 1960. „Önportré betűkkel" c. írásából, 16. 4 Száz rajz. Bp. (1956.) 5 Mikor Medgyessy Írásait idézzük, nem felejtkezünk meg arról, hogy a képzőművészt elsősorban művészetének produktumai, alkotásai és nem írásbeli megnyilatkozásai jellemzik. Nem vitatható azonban, hogy ezekben az Írásokban is őszintén és keresetlenül vall önmagáról a művész, s a művészetéről alkotott szellemi számvetésnél ezek sem hagyhatók figyelmen kívül. 6 Az idézet Juhász Gyula: Bartók Bélának című verséből való. ' Weege, F.: Der Tanz in der Antike. Halle. 1926. 8 Medgyessy F.: Életemről, művészetről. Bp. 1960. „önportré betűkkel" c. cikkéből, 22. • Weege, F.: Étruskische Maierei. Hall'. 1921. — Falottino, M.: La peinture étrusque. Genève— Baris— New York. 1952. 10 Bár nem tartozik Medgyessy táncábrázolásainnk körébe, megemlítjük a budapesti Széchenyi-fürdőben felállított Halászfiú c. kőszobrát éppen, mivel a művésznél ritkán adódó vonásról vonásra kimutatható egyezés van a szobor arckifejezése és az ún. Veii Apolló vonásai között. — Borna, Villa G iulia. 11 László Oy.: Medgyessy F. Bp. 1956. J! Vö. Soós Gy.—Szilágyi J. Gy.: Izsó Miklós kisplasztikái és az antik művészet. Az Orsz. Szépművészeti Múzeum Közleményei. Bp. 1956. 8. sz. 117—120. ,3 Babits Mihály a magyar jellemről szóló tanulmányában irodalmunk elemzése után arra a megállapításra jut, hogy a magyar irodalomra, s ezen keresztül a magyar jellemre éppen ez a szemlélődő, statikus beállítottság felettébb karakterizáló. (Babits M.: A magyar jellemről. A „Mi a magyar" c, szerk. Szekíü Gy. kötetből. Bp. 1939. 37—86. 14 Vö. CG. Jung: Uber die Psychologie des Unbewussten. Zürich, 1943.130. 15 Medgyessy F.: Életemről, művészetről. Bp. 1960. 80. 13* 195
