dr. D. Fehér Zsuzsa -Párdányi klára szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei 3. szám (Budapest, 1961)

Csengeryné Nagy Zsuzsa: A Magyar Nemzeti Galéria az 1959-es évben

A MAGYAR NEMZETI GALÉRIA AZ 1 959-ES ÉVBEN Az 1959-es év munkában és eredményekben kapcsolódott a Magyar Nemzeti Galéria előző két esztendejéhez. Az épület karbantartása, lakájosabbá tétele, a világítóberendezések korszerűsítése, az egyes osztályok berendezésének fokozatos újítása nagy összegeket emésztett fel. A Grafikai Osztály raktári rendjét segítette elő az anyag tárolásánál szükséges új grafikai szekrények beállítása. Az Éremkiállítás beruházásai közé tartozott az éremtárlók felújítása. Az 1959-es évben kormányrendelet jelölte ki a Magyar Nemzeti Galéria helyét a Budavári Palota helyreállítandó épülettömbjében. Az ún. B. C. D. épülettömb fog a Magyar Nemzeti Galéria jövendő otthonául szolgálni, ami gyakorlatilag a dunai szárny kupola alatti és a kupolától jobbra és balra eső épületrészét jelenti. A múlt év végén az építészeti tanulmánytervvel kapcsolatban a Galéria közölte szempontjait, melyet az anyag, a gyűjtemények korszerű elhelyezésének szándéka diktált és az építészekkel folytatott tárgyalások alapján felvázolt reális lehetőségek korlátoztak. A raktárrendezés és leltárrevízió nagy munkája tovább folyt. Az Új Magyar Képtár földszinti tanulmányi raktárában sodrony falakon helyezte el az anyagot, ,,F" betűig bezáróan. A többi kép abc sorrendbe rakva részben a földszinti raktárban, részben az ún. Díszteremben nyert helyet. A XX. századi tanulmányi raktárban végzett revízió a kiállításra kiadott képek revíziójával együtt 1433 festmény revidiálását jelentette. Az Új Magyar Képtárnál a kiállításokra kiadott és visszatérő anyag 1394 festmény mozgatását jelentette az év folyamán. A Szobor Osztály már rendezett anyagának átcsoportosítását tette szükségessé az V. és VI. számú szoborraktárak új elhelyezése, mely kb. 600 darab szobrot mozgatott meg. A Szobor Osztály kiállításokra kiadott és visszatérő anyaga 284 mű volt. Az Éremtár teljesen rendezett és revidiált anyagából 1959-ben 766 darab érmet kölcsönzött. A Grafikai Osztál y-on a sokszorosított grafikai anyag átszállítása a Szépművészeti Múzeumból a Nemzeti Galéria épületébe 1959-ben fejeződött be. 5000 grafikai lap nyert ilymódon előbb ideiglenes, majd végleges elhelyezést. A volt Fővárosi Képtári anyag csoportosítása és szekrényekben történő elhelyezése újabb 2000 darab grafikai lap rendezését jelentette. A Grafikai Osztály kiállításokra és a nyomda részére 665 darab műtárgyat kölcsönzött és kapott vissza összesen az év folyamán. 1959-ben kezdődött meg a Magyar Nemzeti Galéria grafikai anyagának a Szépművészeti Múzeum régi leltárkönyveitől való szétválasztása, a nevezett anyag új leltárkönyveinkbe történő átmásolásával folyik. Ezt a munkát külső munkatárs végzi. A Nyilvántartási Csoport számára nagy munkát jelentett az egyházi és magángyűjteményi anyag helyszíni ellenőrzése, melyet a Csoport a Galéria valamennyi tudományos munkatársának bekapcsolásával végzett s mely kb. 40%-ban megtörtént. 470 darab új védetté, illetve nemzeti érdekűvé nyilvánítás készült. A nyilvántartás részére munkatársaink 576 darab új tudományos leírókartont készítettek. Kiállításaink népszerűsítését célozták a sajtó és a rádió tájékoztatásán keresztül a kiállításokat megelőző sajtóbemutatók. Kiállításainkat 136 467 látogató kereste fel az 1959. év folyamán. A tudományos dolgozók által tartott tárlatvezetések száma 460 volt. A Galéria tudományos dolgozóinak élénk népszerűsítő és tudományos tevékenységéről tesz tanúbizonyságot az év folyamán tartott 28 tudományos és 106 ismeretterjesztő előadás, valamint a nyomtatásban megjelent 35 tudományos, és 58 ismeretterjesztő dolgozat. Tudományos dolgozóink közül többen külföldi tanulmányúton vettek részt az elmúlt évben. Bulgária, Csehszlovákia, Kína, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió voltak azok az országok, melyekben a Magyar Nemzeti Galéria tudományos dolgozói és restaurátorai részben hivatalos kiküldetés, részben egyéni tanulmányút formájában megfordultak. GYŰJTEMÉNYEINK Új Magyar Képtár. 1959-ben 164 festménnyel gyarapodott az Új Magyar Képtár anyaga. Ezeknek a képeknek legnagyobb része vásárlás (részben múzeumi, minisztériumi vagy ÁVB), kisebb része ajándékozás, vagy letétből való átvétel útján került gyűjteményünkbe. Az új szerzemények közül kiemelkedő jelentőségű Munkácsy Mihály kisméretű Önarcképe, mely hazánkban az egyetlen Munkácsy önarckép és Kernstok Károly: ,.Lovasok vízparton" című nagy kompozíciója, életének főműve, mely a Nyolcak 1912-es első kiállításán szerepelt, s a modern festői törekvések egyik igen érdekes megnyilatkozása (83. kép). A letéti anyagból került Új Magyar