dr. D. Fehér Zsuzsa -Párdányi klára szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei 3. szám (Budapest, 1961)

Telepy Katalin: Telepy Károly száz év előtti olaszországi vázlatkönyveiről

SZÁZ ÉV ELŐTTI TELEPY KÁROLY OLASZORSZÁGI VÁZLATKÖNYVEIRŐL Telepy Károly oeuvre-jének összegyűjtése, művészetének értékelése során, tájfestői metódusának vizsgálatánál egyre határozottabban bontakoznak ki azok a hagyományok, melyek elsősorban Markó Károly művészetéhez vezotnok. Telepy Károly műveiben feltétlen fel koll ismernünk Markó törekvéseinek átvételét, ami a látképszerű ábrázolást, az aprólékos ecsetkezelést, a staffago alakok elhelyezését, s a mértéktartó színek használatát illeti. Helyét művészettörténetünkben is a Markó-követők között határoztuk meg. Joggal következtethettünk tehát arra, hogy a mester művészetének tanulmányozására Telepy Károly épjj úgy, mint Libay, Ligeti, Keleti, Szilassy is megfordult Markónál a Villa Appeggi-ben.

1 Eddig e feltevésnek bizonyítását Telepyt illetően nem találtuk. A Magyar Nemzeti Galéria Adattára egy újabb Telepy Károly vázlatkönyvvel gazdagodott." Egyik rajza alatt Appeggi aláírás olvasható, s 54 lapon keresztül a környék festői tájainak rajzait találjuk.

3 Ezek szerint Telepy Károly itáliai utazásai közben felkereste a mestert (43. kép). Dátumot egyetlen rajzon sem találunk, valószínű, hogy velencei tartózkodása idején került a látogatásra sor. A rajzok közül több szignált, néhány vázlat azonban arra enged következtetni, hogy az ugyanakkor ott tartózkodó Ligeti Antal kezétől származik. Megerősíti ezt a Magyar Nemzeti Galéria Ligeti vázlatkönyveinek, rajzainak tanulmányozása is. Ligeti egyik kis könyvében az Appeggi-i villarészleteket többször is megörökítette.

4 Telepy Károly 1852-ben került Itáliába. Festői iskolázottságát a müncheni Akadémián töltött rövidebb idő, majd Velencében az Akadémián folytatott 3 évi gyakorlat határozza meg.

5 Itáliai tanulmányútját Csekonics Péter temosi bán segítőkészségének köszönhette.

6 Itt-tartózkodását megelőzően már több magyar művész utazott Olaszországba — Markó Károlyon kívül, aki 1832-től haláláig 1860-ig dolgozott itt — így Barabás Miklós, Kozina Sándor, Soefft Ágoston és Kovács Mihály is a század első felében járt ott.

7 Barabás Miklós részletesen be is számol velencei útjáról.

8 Felsorolja feljegyzéseiben az Akadémia professzorait, közöttük Lodovico Lipparini és Micholangelo Grigoletti is szerepel, akik húsz év után Telepy Károly tanárai is voltak. Lipparini arcképét Telepy Károly akvarellben örökítette meg,

9 Grigoletti pedig elkíséri tanítványát 1856-ban Magyarországra, ahol Esztergomban az olasz művésznek a székesegyház számára festett oltárképét helyezik el.

10 Telepy Károllyal egyidőben tanultak Velencében Jakobey 12 Nemzeti Galéria Évkönyve Károly, Haán Antal, Dániel Konstantin, Libay Károly Lajos, Kiss Ágoston, Vidéki János festők, továbbá Rákosi Nándor, kivel Telepy Károly a Palazzo Canaléban együtt is lakott.

11 Művészünk velencei tartózkodása alatt látogatta az Akadémiát és másolta a velencei mesterek alkotásait.

12 Ennek fennmaradt emléke a Pesaro-fej.

13 Többet jelent azonban ez időből származó vázlatkönyvo, mely az 1854-es dátumot viseli,

14 s Chioggia, Torcello és Santa Croce környékén töltött pár hónap festői benyomásairól ad számot. Az első lapon april 1854 dátum olvasható, az utolsó lap keltezése pedig aug. 31. 1854. Négy teljes hónap élményeinek festő számára nélkülözhetetlen megfigyeléseit találjuk a lapokon. A kis vázlatkönyv a nyári szünidőben készült, amikor a kevés pénzű művész s vele együtt több társa is (ahogy ezt az egyik oldalon az aláírások mutatják

15

) a közeli festői vidéket kereste fel, hogy újabb benyomásokat szerezzen. Chioggia, ez a Velence közelében lagunákon épült, tengerparti halászvároska sok lehetőséget rejtegetett a festői impressziókat gyűjtő fiatal művészek számára. A város nem egy magyar festőt vonzott később is, tudjuk, hogy itt járt Ligeti is,

16 majd Mészöly Géza, aki 1883-ban feleségével Velencében tartózkodott s Chioggiába is ellátogatott, melynek bizonyítéka igen friss, szokatlanul színes kis képe „Chioggia".

17 A jellegzetes tengerparti házak, a víz partján félig vízbemerült hatalmas halaskosarak, a bárka az előtérben, olyan motívumok, amelyeket rajzban megtalálunk Telepynél is (44. kép). E rajzain az olasz halásznép életével ismerkedünk, a száz év előtti városrészek, tájak, elevenednek meg. A vázlatkönyv igen sok rajza a Velencétől északra fekvő Torcello és Santa Croce-beli élményeit is megörökíti. Legtöbb az alakrajz, közöttük sok a gyermekábrázolás. A fejükön kendővel, olasz népviseletben ábrázolt sok nőalak szinte rokona lehetne Weber Henrik, Marastoni József, vagy akár Than Mór számtalan hasonló figurájának. Than Mórral később együtt is utazgatnak Róma környékén 1859-ben.

18 A meglátás és lorögzítés rokoirvonásai a Markó-tanítványok rajzain világosan követhetők; így Telepy Károly vázlatkönyvének lapjai is sok azonosságot mutatnak Markó, Ligeti, Keleti rajzaival és az olasz—német tájképszerkesztési hagyományokkal. Telepy Károly vázlatkönyvei ilyenképpen a Markot követő festők munkásságára, törekvéseire vonatkozó ismereteinket gazdagítják. Telepy Katalin 177