dr. D. Fehér Zsuzsa -Párdányi klára szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei 3. szám (Budapest, 1961)

Ybl Ervin: Szinyei Merse Pál (1845—1920) vázlatkönyvei és rajzai a Magyar Nemzeti Galériában

Művészettörténeti Munkaközösség 1953. Évkönyve, 361.) Mindkét alak ülve, térdig ábrázolva, a mellső nő a mellette levő felé fordulva olvassa a levelet, a másik az előbbit nyakánál átkarolva figyeli az írás tartalmát. Vonalaik még keresőek. Hátlapján Nőrabló rohanó faun (ceruza, jelezve: Szinyei). Bár a színvázlat s jelzése szerint 1869-ből való, lehetséges, hogy a rajzötlet 1867-ből származik. A papíron látható Két barátnő vázlata legalább is erre mutat. A faun irama a festményen megmaradt, karjaival a nimfát a rajzon is magához szorítja, de a nő mozdulata még bizonytalan. Nemcsak a karok helyzete nem alakult ki, hanem körvonalai is határozatlanok. A menekülők mögött a rajzon talán még egy másik alak körvonalai is fölmerülnek. — Feszület előtt térdelő nő imádottjával (ceruza, jegyezve: Szinyei). A jelenet a XVIII. században játszik, a férfi háromszögletű kalapja erre vall. A majdnem háttal térdelő nő jobbját félig fölemeli, baljával a fiatal, borotvált férfi jobbját fogja. A nagy feszület mellett álló nőket csak körvonalak jelzik. Szinte operai jelenetet megörökítő kompozíció, még nem alakult ki teljesen. 23. Két barátnő (Nővérek). Ltsz.: 1933—2434, 263 X 189 mm, ceruza, jegyezve: Szinyei, 1867 körül. Már fejlettebb az előbbinél. A jobboldali nő olvassa a levelet, a másik hallgatja. Beállításuk még ugyanaz, előttük asztal. A vonalak keresőek, de határozottabbak. A rajz hátlapján a Rokokó (1872) férfiának néhány vonással, jellemzően odavetett rajzötlete. Ha nem később került a vázlatkönyv kitépett oldalára, úgy lehetséges, hogy a Rokokó képgondolat Szinyeit már jóval 1872 előtt foglalkoztatta. 24. Két barátnő (Nővérek). Ltsz.: 1941—3612, 615x480 mm, keretezve, 642x511 mm, szén, jegyezve a vázlatkönyv kibontott, teljes ívén, lent középen: Szinyei, 1867-ből. A jobboldali nő félprofilban asztal mellett ülve és rátámaszkodva olvassa a levelet, mellette a másik szemben ülve olvassa ugyanazokat a sorokat. Térdkép. Együttesük bensőségesebb, mint az olajtanulmány, de a két alak közti fényhatás még nem következtethető belőle. A nagyvonalúan, elöl erősebben odavetett vonalak támaszai az ecsetvonásoknak. A kockákra való beosztás is erre vall. Előadása közvetlen, a szemben ülő nő jellege német. (Repr. a Művészettörténeti Munkaközösség 1953. Évkönyve, 361.) Hátlapja két negyedén a Faun képterve (mindkettő ceruza, 1867-ből, jegyezve: Szinyei, a második részben keretezve). Az elsőn kereső, de erős vonalakkal csak a sípolásban elmerült faun jelenik meg, a másodikon az egész kép dús lombozatú berekkel, jobboldalán háttérben a nimfával. Kusza vonalak. A harmadik negyeden a francia forradalom kivégzési jelenete (ceruza, részben keretezve) több alakkal, előtérben egyik áldozat (nő) és a hóhér, az ív negyedik negyedén: Lovaglók ( ?) és egy fólalak háta. Alig kivehető rajzok, talán egyik Faust-kompozícióhoz tartoznak, (ceruza, keretezve). 25. Sétáló nő. Ltsz.: 1933—2444, 335x285 mm,ceruza, jegyezve: Szinyei, 1867 körül, egy nagyobb vázlatkönyv kifejtett íve első negyedén. Félprofilban, jobbfelé a nő előre lép, lábfeje hiányzik. Fejét csak haj és konty övezi, felső testét fichu-szerű kendő keresztezi, jobbjával hosszú, széles szoknyáját fogja, balját elől testéhez szorítja. Kevés vonallal, biztosan, gondosan rajzolva; talán tanulmánya egy elejtett, ismeretlen kompozíciónak. Mellette a jobb kéz, illetőleg a hozzátartozó ruharedők két részlete. Az előbbin csak a kézfejet látjuk részletesen megrajzolva, de itt már levelet ( ?) tart, míg a másikon különösen a redők hullámzásán van a hangsúly, bár a kézfejéből több látszik, mint a Sétáló nó'-n. — A második negyedrészen ugyanezen alak szoknyatanulmánya, mely alól jobb félcipője és a bal hegye bukkan elő. Bal kezét a nő itt is testéhez szorítja, jobb keze viszont a kendő alatt nem látszik. — A lap jobbsarkában, merőlegesen az előbbire egy modern-ruhás, közeledő nő körvonala törzs és fej nélkül. •— A harmadik negyeden két gyors ötlet valamelyik Faust-kompozícióhoz. A baloldalin a profilban a jobbra hirtelen előre-lépő Faust kinyújtott jobbjával, valamit ki akar ragadni a magához szorított Margitnak szintén kinyújtott kezéből. Mintha táncolnának. Tőlük jobbra ismét Faust lép előre, kis gallérja hátán lobog. Mindkét rajz a legváltozatosabban odavetve. — A lap negyedik negyedén ugyanezek az ötletek még kuszább vonalakkal. A hátlap első negyedén a Gitározó (keretezve). Az ülő fiatalember zenéjét hozzátámaszkodó nő hallgatja. Kusza vonalak. Mellette Szegény asszony kis gyermekével. Országúton gyalogol fiacskájával, hosszú köntösben. Mellette hozzátartozó részletrajzok és a Muzsikálók kusza vonalakkal. — A második negyeden Olvasó fiatalember. A félalak félprofilban levelet olvas, melyet mindkét kezében tart. Arcéle egymás mellett duplán rajzolva (pentimento). Ugyanez merőlegesen az előbbihez háromnegyed profilban, halványan csak körvonalozva. A harmadik negyeden Két muzsikáló kusza vonalakkal és a Szegény asszony-nak változatai, 2 tanulmány stb. A rajzok kusza vonalai egymásba folynak. A negyedik negyeden A gitározó Mefisto laputokkal. Különösen a fejénél elmosódott fekete krétarajz. Ezenkívül egy ruhaujjnak és egy zsalugáternek ceruzatanulmánya. 26. Két előrehajló nő. Ltsz.: 1933—2441, 315x293 mm, ceruza, 1868 körül, a papír alsó negyedrésze jobboldalon letépve. Ugyanaz az alak felső teste előbb meztelen, másodszor kivágott ruhában, fején főkötővel, kar nélkül. Az első alul megcsonkítva, mindkét karjával előre nyúl, jobb kezében valamit (ruhát) fog. Esetleg mosónő — az ideális fej ugyan ellene szól —, a főkötős viszont a francia forradalom idejére emlékeztet. Mindkét arc jobbra fordulva