dr. D. Fehér Zsuzsa - Kabay Éva szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei 2. szám (Budapest, 1960)

Telepy Katalin: Benczúr Gyula emlékkiállítása

érvényre nem juthattak. A kép a mester tökéletes technikai felkészültségének bizonyítéka — melyhez a régi barokk mesterek tanulmányozása során jutott el. A teremben kiállított három oltárképvázlat : Szt. István felajánlja a koronát mozgalmas kompozíciója, barokkos lendülete, dús koloritja e tényt hivatott alátámasztani. A művészt olaszországi tanulmányútján is foglalkoztatták a Vajk kompozíció részletei. A Szt. Márk templomban című friss vázlatán a román oszlopfőket a kész mű megoldásán látjuk viszont. Benczúrt nemcsak az olasz mesterek vonzzák, hanem hatással van festészetére a francia rokokó érzéki bája is. Már mint a müncheni Akadémia tehetséges hallgatóját foglalkoztatta II. Lajos bajor király, aki XV. és XVI. Lajos francia király életének egy-egy jelenetét örökíttette meg a művésszel. A mind hitelesebb megjelenítés érdekében a fiatal festőt franciaországi tanulmányútra is elküldte, így ismerkedik meg Boucher és Fragonard könnyed és színes művészetével. A bajor király számára készült sorozat egyik legsikerültebb festménye XV. Lajos és Dubarry, melynek mindkét Magyarországon található változatát kiállítottuk. Benczúr felfelé ívelő pályája, elismert sikerei ellenére sem maradt Münchenben, ahol 1876 óta már az Akadémia tanára volt — a Budapesten létesítendő mesteriskola vezetését vállalta el 1883-ban, s családjával hazajött Budapestre. Harmadik termünk már ennek az időszaknak emlékeit mutatja lie. Az 1882-ben festett Bacchánsnő, mellyel a Képzőművészeti Társulat 200 aranyból álló nagydíját nyerte el, rubensi átélés eredménye, s előbbi aktjaihoz mérten szabadabb előadásmód, érettebb kolorizmus jellemzi. Négy gyermekének arcképe, mely művészettörténetünk egyik jelentős teljesítménye, külön állványon, kiemelten volt látható. A szeretettel fogalmazott gyermekarcok a későbbi karaktervonásokat már tartalmazzák. Trefort miniszter portréja a bölcs, megfontolt államférfiről készült őszinte vallomás. Benczúrt sok megtiszteltetés érte életében — számos első nemzetközi díj birtokosa volt, s több komoly tisztségben is részesítették. Az Akadémia tagjává választotta, Szeged díszdoktorrá avatta, az Uffizi Képtár híres önarckép-gyűjteménye számára portréját kérte el. Az elküldött önarckép egyik változata a család birtokában van, a kiállításon szerepelt. Budapesti megtelepedése idején veszi kezdetét nagy portréfestői tevékenysége. Elárasztották megrendelésekkel. Ezek a portrék nem mindig készültek teljes festői ambícióval, sokszor érződnek a fáradság jelei e műveken, de igen sok közülük pl. a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán is szereplő Károlyiné arcképe, vagy akadémiai székfoglalójaként készült Mikszáth Kálmán portréja, Petőfi lírai megfogalmazású arcképe komoly, élményszerű, művészi elmélyedésről tanúskodik. A két következő terem főleg portré-művészetét domborítja ki. A millennium évtizede Benczúr számára Budavár visszavételének megrendelését hozta. Az elkészült mű, mely reprezentatív történeti festészetünk legjobb alkotása, 1896-ban osztatlan sikert jelentett számára. Előbbi történeti festményeinek néhány-alakos kompozíciója után most valóságos tömeget mozgat érhető, világos elrendezésben, ünnepélyes megfogalmazásban. A következő nagy megbízás a Millenniumi hódolat volt, melyet 1907-ben fejezett be és a 70 arcképből álló kompozícióval Németország nagy aranyérmét nyerte el. A kép 1944-ben a királyi Várban elégett, így kiállításunkon a nyíregyházi múzeum tulajdonában levő színvázlat adott némi fogalmat róla. Benczúr, aki derűs, kiegyensúlyozott művészegyéniség volt, szívcsen fejezte ki életszeretetét mitológiai alakok, virágok közt ábrázolt puttók színdús megjelenítésével. A kiállítás bőven szolgáltatott tanulmányanyagot Benczúr ilynemű tevékenységének vizsgálatához (Mályvák között, Vénus galambjai, Idill, Mithologiai jelenet, Puttó csoport). Ez a témakör életének utolsó évtizedeiben különös mértékben foglalkoztatta- A debreceni képtár Páni félelem mulatságos jelenete akaratlanul Böcklin azonos című képének analógiáját idézi fel, s ugyanez áll a Hullámok játéka c. festményére is. Böcklinnel még Münchenben kötött barátságot, s ez művészetében a böcklini témák olykori felbukkanását eredményezi. Utolsó művei között néhány vallásos kompozícióról emlékeztünk meg, s a Nyulas Madonnát, Patrona Hungáriáét mutattuk be. Eletének utolsó korszakában alkotott önarcképek közül Pán a nádasban 1913-ban készült, amelyen mitológiai mezben jelenik meg, s a homo ludens örök derűjével nevet szemünkbe. A Fehérsapkás önarckép sajátos énjének, élettapasztalatainak vallomása. Az öt grafikai terem 128 kiállított lapja betekintést engedett művészi alkotó módszerébe. Ifjúkori rajzaitól kezdve megtalálhattuk számos kompozíciójához készült tanulmányait, vázlatait. Különösen tanulságosak az egyes alakok, ruhátlan mozdulat-tanulmányok. A második grafikai terem nagy falfelületei adtak lehetőséget két nagyméretű késői történelmi festményének bemutatásához. Századunk elején Benczúr megbízatást kap az átépített királyi vár Hunyadi-termének díszítésére. A Mátyás király életéből vett jelenetsorozat 8 vázlatát el is készíti — az 1921-ben rendezett Benczúr Gyula és tanítványai kiállításon még valamennyi szerepelt, jelenleg mindössze hármat tudtunk kiállítani, a többinek nyomaveszett, A sorozatot a rendkívül elfoglalt mester a