dr. D. Fehér Zsuzsa - Pásztói Margil szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei 1. szám (Budapest, 1959)
ADATTÁR
emlékeztetnek. A kőtömb súlyos, zárt formáiból valami lélekemelő, mélységes, balk gyászzenéhez hasonló dallam árad. Medgyessy szívesen ábrázolja az embert nyugalmában, magányos pillanataiban. Egyik ilyen alkotása az ,,Ülő kislányt" (1954) ábrázoló aktszobor (73. kép) mely az idős mester töretlen a I kot óorojénok szép megn yi 1 vánulá sa"'. Medgyessy élete fő műveit szülővárosa, Debrecen megbízásából alkotta 1930-ban. A Déri Múzeum bejárata elé a lépcsőkorlátok díszítésérc négy hatalmasméretű fekvő alakot mintázott. Ezekkel nyerte el Párizsban a Grand-Prixt. A szimbolikus alakok a Múzeum gyűjteményeit : régészetet, néprajzot, tudományt és képzőművészetet jelképezik. Az utóbbi szobor kisméretű bronzvázlata (72. kép) a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona". A mesternek hazánk városait, utcáit, parkjait és tereit számos gyönyörű emlékműve és dekoratív szobra díszíti. Ezek sorában a következők jelentősebbek : A debreceni Nemzeti Banképületének domborművei (1933), — Jelky András híres magyar világutazó szobra, Haján (1936), — Szüretelő menetet ábrázoló dombormű Budapesten a Kohó- és Gépipari Minisztérium épületén (1940), — Szent Gellért első magyar püspök legendáját ábrázoló szobormű Buda-pesten a Gellérthegy oldalán (1942), — Petőfi Sándor költő bronzszobra Debrecenben (1947), — Hippi - Hónai József festőművész ülőszobra- Kaposváron (1952), — Hermann Ottó természettudós emlékműve Miskolcon (1957). Medgyessy ama ritka modern szobrászok sorába tartozik, akik a régi nagymesterekhez hasonléian szobraikat saját maguk kivitelezik, faragják a, követ, a, márványt és cizellálják a bronzot. Ezért műveiben az anyagszerűség elve példásan érvényesül. Nem volt akadémiai tanár, nem voltak hivatalosan tanítványai, de a fiatal magyar szobrászgeneráció sorából többen vallják Medgyessyt mesterüknek. A mester szorgalmas művészéletének gyönyörű alkotásai szobrászat unk kincsestárának elsőrangéi értékei között foglalnak helyet. Az egyetemes művészet termékenyítő hatására magyar talajból nőttek ki, jellegzetesen zömöktestű, néha- elgondolkodó máskor víg táncra perdülő embereket ábrázolnak. Nemzeti jellegük elsősorban nem alkati ós ethnográfiai megjelenésükben van, hanem a művek tartalmában, az ábrázoltak sajátságos lelkivilágában. Ezért van az, hogy Medgyessy alkotásait sajátságosan magyarnak érezzük. Elpusztíthatatlan élniakarással telített magyar népi világot ábrázolnak, fejlett szobrászi fokon, és felejthetetlen élményt nyújtanak mindazoknak, akik élvezni tudják a- képzőművészet alkotásait. Medgyessy Ferenc: a Galéria Bulletinjének nyomdábaadása-kor halt meg, 1958. július 20-án. SoÓ8 Gyula JEüYZ E T 1 Medgyessy Ferenc született Debrecenben, 1871. január 10-én. Munkásságának lényegesebb szakirodalma : Farkfis Z. : Medgyessy Ferenc, Bp., 1934. Ars Hungarica 5. köt. — László Gy. : Medgyessy Ferenc, Bp., 1956. 2 Készlet a művész életrajzának kéziratából, melyet a jelen tanulmány írójának mondott tollba, 3 Bámészkodó kislányfej, Radnai Béla műgyűjtő tulajdona, Budapest, bronz, 25 cm. 4 Radnai Béláné síremlékének gipszmodellje 179 cm. A művész letété a Nemzeti Galéria, ltsz. : N. 312. 3 Ülő kislányakt, gipszpéldány, 63 cm. A művész letété a Nemzeti Galériában, ltsz. : N. 320. B Művészet, bronz, 20 cm. Nemzeti Galéria tulajdona, ltsz. : 56 480-N.
