dr. D. Fehér Zsuzsa - Pásztói Margil szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei 1. szám (Budapest, 1959)

ADATTÁR - Bordácsné H. Lenke: Székely Bertalan: Savonarola máglyahalála

prédikátor figurája alá. Megváltozik a fény szerepe is, Kaulbaehnál központi elhelyezést kap (az előtérben térdelő harcos kezében levő, paizzsal eltakart fáklya), amely körül gyűrű alakban, kiszámított pózok­ban csoportosulnak a jelenet résztvevői. Székelynél a fény diagonálisan hatol a képbe, miáltal fokozódik a mozgalmas összhatás Kaulbaeh alakjainak élőkép­szerű elrendezésével szemben. Székely izgalomtól feszült vázlata szinte robbanókig bat Kaulbaeh világosan kigondolt, de érzelmi tartalomban szűköl­ködő képe mellett még akkor is, ha figyelembe vesszük a befejezett falkép korlátait egy kisebb) méretű vázlattal szemben. (Székely képeinek érzelmi erejét akkor is meg tudta tartani, ha kész képének festői szépséged már csökkentette az aprólékos, sima előadás.) A különbség okozója, nemcsak a festői vázlatszerűség elbűvölő hatása, De talán ez utóbbi­nak köszönheti a kép az éppen meggyulladó tűz füstjétől sűrű, fénytompító levegőjét, szemben Kaul­baeh mintegy levegőtől kiszivattyúzott bura, alatt lefolyó cselekményével. Nem tudjuk, vajon Székely milyen okból védte át Kaulbaeh kompozícióját. Meghajlás ez az idős és akkoriban nagy hírű mester előtt, vagy pedig kísér­JEGYZET 1 Szén, kréta, tus, papír, 44,3 X 68,2 cm. Sz. M. 11144 5 375], Lémdor Tivadar ajándéka. - Az egyetlen befejezett nem magyar tárgyéi képet ] 863-ban festette a bajor Nemzeti Múzeum falára VIII. Károly császár (Károly Albert bajor választó­fejedelem) menekülése címmel. A kép al secco techni­kával készült, jelenleg lemeszelve. :J A megjegyzés forrásául nyilván Lándor Tivadar sze­mélyes közlése szolgálhatott alapul. 1 I Cj éikovi napló (Nemzeti Galéria grafikai osztálya Sz. M. 1!) 15-1760) 276-285 oldal. 12 lap, szépia, fedőfehér. A lapok témájának leírásával. ,.1859. Sep­tember, München" jelzéssel. let hasonló formában jobb, tömörebi) megoldásra. Székely kritikai szellemét ismerve inkább az utóbbira kell gondolnunk. 7 Bármi is azonban a vázlat létre­jöttének indító oka, nemcsak izgatott — szaggatott olőadásméxl ja-, hanem az egész kompozíció belső romantikus érzéstől való fűtöttségc inkább idézi bennünk Delacroix közös szenvedélytől felkor­bácsolt alakjainak emlékét, mint a müncheni história­festés körét. — Ennek ellenére fontos és további meg­vizsgálásra vár az a, kapcsolat, mely a fiatal Székely és a müncheni akadémia igazgatója közt volt, mert míg közvetlen mesterének, Pilotynak hatását eddig Székely művein kimutatni nem tudtuk, Kaulbaeh egyes munkáival Székely itthon készült, ha nem is legjelentősebb műveiben kompozicionális kapcsola­tokat találunk : pl. Székely 1873-ban készült Nagy Lédája- és Kaulbaeh Ámor és Psyche-je, a Murányi Vénusz és a müncheni Hofgarten árkádjainak Duna allegóriája, vagy a Zivatar és Kaulbaeh Goethe Her­mann und Dorothea viharjelenetének illusztrációja között. Amennyivel közelebb jutunk annak elhatáro­lásához, amit Székely Münchenből hozott magával, annál könnyebben ragadhatjuk meg hazai talajból fakadt jellegzetességeit. Bordácsnc H. Lenke E K Az ívet a Kaulbaeh képen fiilkearchitektéira, Székely­nél a máglyából áradó fény képezi. Fritz von Ostini : Wilhelm von Kaulbaeh. Knackfuss Künstler-Monographien. 1906. Erre mutat a következő történet : Kaulbaeh. ki nagy hírére büszke, őt utánzó tanítványaival szemben hideg és elutasító volt, egy ízben megmutatta Székelynek a Salamisi csata kartonját. Székely szerény bírálatain, mely az elvont színeket kifogásolta, felszólította a növendéket, hogy készítsen színvázlatot kartonjához saját felfogása szerint. Palágyi Menyhért : Székely Bertalan és a festészet aestheticája. 1910. Valószínűleg Székely saját közléséből.

Next

/
Thumbnails
Contents