Sánta Ákos: Vadászfegyverek - A Magyar Mezőgazdasági Múzeum tárgykatalógusai 4. (Budapest, 2018)
zárszerkezettel készült fegyver is található. Ezek közül a legértékesebb darab az a 9,3 mm-es forgózárdugattyús golyós vadászpuska, ami Zauenroth András budapesti műhelyében készült a 19. század legvégén. Ez a példány Habsburg József Ágost főhercegnek készült egyedi darab. A forgózárdugatytyús (forgó-tolózáras) zárszerkezet nyitáskor feszülő ütőszeges megoldás. A fogantyú a tok mögött helyezkedik el. A véletlen elsülés elleni biztosítócsapot a zárfejen találjuk, ez elfordítva zárja az ütőrugót. A töltények a zárszerkezet alatti szekrényben helyezkednek el, két egymást részben takaró sorban váltakozva. A töltés felülről a nyitott zárdugattyún át történik. A Mauser-fegyver a világ egyik legelterjedtebb fegyverévé vált mind katonai, mind vadászati használatban. A Mauser által tervezett zárszerkezet napjainkban is használatos, a modern golyós fegyver alaptípusa.34 Az ismétlés feltalálása a sörétes puskára sem maradt hatástalan. 1887-ben az előágytáras Winchester ismétlőpuskának sörétes változata is készült, kengyelkulcsos megoldással. 1889-ben áttértek az előagy előre-hátra mozgatásával történő ismétlésre. A kezdeti típushibák kiküszöbölése után a „Modell 1897 Winchester” már kifogástalanul működött. Magyarul előágyszánosnak vagy siklózárasnak nevezik, ám olykor „pumpálósnak” is becézik, ami az amerikai „pump-action” kifejezésből ered. Működésének lényege, hogy a lövést követően, a fegyver előagyát hátrarántva, felhúzódik a külső kakas, a szerkezetből felfelé, a levegőbe vetődik az üres hüvely. Visszatolva ezt azt alkatrészt, új muníció csúszik a töltényűrbe, reteszel a zár, aztán újra lehet tüzelni vele.35 Tervezői olyan megoldással éltek, hogy ha a lövész egész idő alatt hátul tartja a ravaszt, akkor a kakas újra azonnal lecsapódik, amint az újratöltés és reteszelés megtörtént. Erre a képességre azonban ritkán lehet valóban szüksége a vadásznak. Tűzgyorsaság tekintetében, fölényesen megelőzi a kengyelkulcsosokat. Az öntöltő sörétes fegyver alaptípusa 1900-ban John Browning fegyvergyáros tervezésében valósult meg. A közismert típusok mellett egy kevésbé ismert típus is található a gyűjteményben. A svéd Carl Sjögren öntöltő sörétes puskája a 19. század utolsó évtizedében felismert elvre, a lőporgázok visszalökő hatásának felhasználására épült. A merev cső mögött elhelyezett súlyzár tömbje lövéskor hátracsúszik, megfeszíti a belső ütőszeg rugóját, ürít, és visszaútján az alsó csőtárból az adogató által feladott töltényt betölti.36 Sjögren puskája 1906-ban készült. A gyűjtemény külön csoportját képezi az a mintegy százötven darabos orvvadászfegyver-kollekció, amelyet a 19-20. század fordulóján az alispáni és a főszolgabírói hivatalokból a földművelésügyi miniszter rendeletére küldtek a múzeumba. Jelentős részük csappantyús elsütőszerkezettel készült, elöltöltő, golyós, illetve sörétes vadászpuska. Kisebb hányaduk peremszeggyújtású vadászfegyver, de akadnak közöttük különböző csappantyús hadipuskák is. Mind a vadászpuskák, mind a korábbi hadipuskák egy részét a könnyebb elrejthetőség végett rövidre vágott cső- és puskatus jellemezi. Igazi fegyvertörténeti, illetve technikatörténeti érdekességgel bírnak azok a darabok, amelyek a népi találékonyság legkülönfélébb megnyilvánulásainak is felfoghatók. A faragott ágyazaton kívül a szintén házi körülmények között készített, trükkös lakatszerkezetek működési elvének megfejtése néha kisebb fejtörést okozhat a kutatónak. A vadászfegyverek négy évszázados fejlődéstörténete az öntöltő vadászfegyverek korával véget ért. A 20. századra már csak a kialakult típusok kisebb módosítása és a tömeggyártás jellemző. Napjainkban a korábbi időkben kiforrott szerkezetek, megoldások szinte változatlanok, ám a hagyományos anyagok egy részét felváltják a modern alapanyagok és a digitális fegyverkiegészítők. E rövid bevezető után kérjük a kedves olvasót, hogy részletesen ismerje meg válogatásunkat múzeumunk vadászpuskáiból. 34 ZOLTÁN, 71-74. 35 BENKŐ Pál: A vadászat. Budapest, 1935. 287-289. (a továbbiakban: BENKŐ); továbbá: HEIGEL, Hans J.: Winchester 1866 bis heute. Geschichte und Technik, Waffen und Munition. H. n., 1998. 36 BENKŐ, 289.
