Vörös Éva: Erdélyi Mór fotográfiái - A Magyar Mezőgazdasági Múzeum tárgykatalógusai 3. (Budapest, 2012)
1896-1KI EZREDÉVES ÁLLATK1ÁLLITÁSQK ЕЩЕ К É V t к ■<% m -JAA6YAR0RSZÁ6 ÁLLATTENYÉSZTÉSÉBŐL > О NAGYHELTÓSÁGA A PÖLDM1VELESÜGYI rt. K. MINISTER UR MEGBÍZÁSÁBÓL Jíliijn. ВгМ1>1 OL ft Hr. «4»ri Jh-iUjixx Milltinh ^tdipnrw Az „1896-iki ezredéves állatkiállítások emléke. Képek Magyarország Állattenyésztéséből" című album havasgazdaság kezdeményezésének idejéből 1909”66 címmel, mely a Máramarosi-havasok hegyvidéki gazdálkodását illusztrálja. Erdélyi Mór megörökítette a havasok hegyvonulatai által határolt szórványtelepüléseket, a hatalmas erdőségek és hegyek között kanyarodó kis földutakat, a hegyvidéki állattartáshoz nélkülözhetetlen menhelyek és istállók épületeit, és nem utolsó sorban a lankákon legelő erdélyi borzderes gulyákat. Ritkaság ebből az időszakból a természeti jelenségek, például a felhők fotografálása. A magyar kormány megbízásából Erdélyi Mór műhelye adta ki „A magyar állam ezeréves fennállását megörökítendő hét vidéki emlékmű” című albumot. „Tartalma a hét emlékmű fémnyomásából s az ehhez írt magyarázó magyar és francia nyelvű szövegből áll (a munkácsi, a zoborhegyi, a dévényi, s a brassói cenkhegyi- emlékoszlopok, a zimonyi, a pusztaszeri, s a pannonhalmi emlékművek). Ezt az érdekes kiadványt legközelebb ... a nevezetesebb külföldi könyv- és képtáraknak is megküldik”67 - számolt be megjelenéséről a Vasárnapi Újság. Terjedelmében legnagyobb és tematikájában a legérdekesebb fényképegyüttes: az Erdélyi Mór műhelyéből származó, ún. képregiszter. Az Uránia Szemléltető Taneszközök Gyára Részvénytársaság Erdélyi Mór és Társa néven „diasokszorosításra és árusításra, valamint fotó- és vetítőberendezések: új szerkezetű vetítőgépek68, mikroszkópok, objektívek, nagyítók, fényképezőgépek forgalmazására jött létre 1903-ban”.69 A képregiszter70 6x9 cm méretű, több mint ezer darab ezüst zselatin nézőképet tartalmaz. 23 témában tárja elénk a 19. század végi mezőgazdaság szinte minden ágazatát: agrogeológiai talajismeret, trágyázás, gabonatermelés és -értékesítés, ipari és kereskedelmi növények, rétművelés és szénakészítés, gyógynövénygyűjtés, tejgazdaság, méhészet, nyúltenyésztés, selyembogár élete, mezőgazdasági fásítások, gazdasági eszközök és gépek, hasznos madarak védelme, állami és társadalmi közintézmények, háziipar, munkásházak, gazdasági építmények, berendezések témában. Néhány felvétel fotónagyítások formájában megtalálható a fényképgyűjteményben. KITEKINTÉS Az intézmény és a fotográfus együttműködése levelezésük tükrében Erdélyi Mór szoros munkakapcsolatban állt a Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeummal, erről a Múzeumtörténeti Dokumentációs Gyűjteményben tudósít korabeli levelezése 1901-től 1929-ig. Ezek, valamint a hozzájuk kapcsolódó adminisztrációs intézkedések, továbbá írásstílusuk érdekesek és élvezetesek, gyönyörű, század eleji, céges levélpapíron és borítékban kerültek megőrzésre. Témájuk általában az elkészült munkák kifizetésére, árajánlat megküldésére, fényképezések felkérésére vonatkozik. A korabeli hivatali ügyintézés pontos információkat őriz. Megállapítható, hogy az említett időszakban is a legnagyobb gondot a pénzügyi finanszírozás jelentette. Előfordult, hogy ugyan több helyről is kértek árajánlatot, amelyet aztán Erdélyiével vetettek össze. Leírták, hogy a „már létesült múzeumi fényképészeti szobában talán olcsóbban” is el lehetne végezni „a múzeum ... által beszerzendő chemikáliák segítségével a javító munkát”.71 Erdélyi Mór festészettel is foglalkozott. Igaz, nem kapcsolódik szorosan a fényképgyűjtemény anyagához, de mégis a fotográfiatörténet vonatkozásában egy újabb adalék lehet arra vonatkozólag is, hogy a fotográfus 1904-ben ajánlatot tett a múzeum főigazgatója, Saárossy-Kapeller Ferenc kérésére a volt földművelésügyi miniszterek arcképeinek elkészítése tárgyában. Az igazgató fogalmazványa a következőket írja: a festmények „a renaissance épület nagy és díszes előcsarnokában kerülő elhelyezését igen kívánatosnak tartom, mivel lesz ezen helyen olajfestménye az említett helyiségnek”. A fényképész a terem stílusához illő faragott kerettel szállítaná az életnagyságú mellképeket. „Oly csekély összegre szorítottam le tehát a vállalkozót, amelyről a szóban lévő képekkel, sehol máshol berendezni nem sikerülne. Tisztelettel kérem, hogy ... az arcképek megfestésével Erdélyi Mór fényképészt megbízhassam.”72 Fontos felhívnunk a figyelmet az Erdélyi által szignált különleges aquarell-együttesre, amely a századforduló éveiben készült. Az ún. malomsorozat a Budai73, a Victoria74, 66 Leltári száma: EF 9630. 67 Vasárnapi Újság 1898.31:535. 68 Egy ilyen típusú vetítőgép található a Makett- és modellgyú'jteményünkben, leltári száma: 57.5.1. 69 Bogdán Melinda - Munkácsy Gyula: Vetített képes előadások, http://www.urania-nf.hu/kezdetek/dial.php (Megtekintve: 2006. március 29.) 70 Leltári száma: EF 10.219. További hivatkozások: MMgM MD 934/1907. 71 MMgM MD 245/1927. 72 MMgM MD 806/1904. 73 Leltári száma: Magyar Mezőgazdasági Múzeum Képzőművészeti Gyűjtemény (A továbbiakban: KM) 59.69.1. %o-
