Vörös Éva: Erdélyi Mór fotográfiái - A Magyar Mezőgazdasági Múzeum tárgykatalógusai 3. (Budapest, 2012)
is 20 évi jótállást kikötni arra nézve, hogy a megrendelt képek, készítési hibából kifolyólag ez időn belül nem válnak használhatatlanná”.43 Néhány szóban érdemes megemlíteni Erdélyi Mór mesterét, Ellinger Edét, aki műtermi fényképész volt. 1870 körül kezdte önálló működését Pesten. Műtermét 1880 körül a Régi posta utcai saját házába helyezte át, ahol a 20. század első évtizedéig tevékenykedett. A századfordulón nyaranként fiókműterme volt Siófokon.44 A gyűjtemény számos eredeti fotográfiát őriz, amely 1898 körül a mezőhegyesi ménesbirtokról készült és Ellinger Ede alkotása. A Vasárnapi Újság rövid ismertetése Mezőhegyesről egybeesik a gyűjteményünkben őrzött Ellinger Ede és Erdélyi Mór által fotografált felvételek tematikájával és idejével: a külső 32. számú és a központi major, asztagrakás, kenderkikészítő-telep stb. Íme néhány sor egy Mezőhegyesről összeállított képes beszámolóból: területét mezei vasút hálózza be, amelyet főleg a répaszállítás kedvéért létesítettek, mivel a második legnagyobb cukorgyár itt található az országban és igás erő alig volna képes szállítani az uradalom nagy távolságairól. Ezen kívül hét mezei szeszgyára van a birtoknak, különböző majorokban, gőzmalma, kendergyára. így „a központ egyik része olyan, mint valami gyárváros”. A birtok azelőtt vízhiányban szenvedett, amely miatt a gyárak nehezen működhettek. Ezért a Marosból csatornát vezettek át az uradalmon, amellyel a réteket is öntözték. Az egyik majorban levő elevátor maga rostálta, forgatta a gabonát. „Ősszel és tavasszal nagy szántások idején 3 pár gőzeke segít fölforgatni a nagy táblákat. A nyári gabonatermés kicsépelésére 30 cséplőgép áll rendelkezésre, amelyek igen sokszor éjjel is dolgoznak, váltott emberekkel, villamos világítás mellett. A szolgálati érintkezés megkönnyítésére telefonhálózat köti össze a majorokat a központtal.”45 A cikkhez fényképes beszámoló is készült, amelyet Ellinger Ede és Erdélyi Mór együtt fotografálhatott. Erdélyi Mór készített a kétéves csikók méneséről, valamint a Kozma Ferenc emlékszobor avatásáról két riportfényképet.46 A birtokot bemutató felvételeket Ellinger Ede, az eseményeket Erdélyi Mór örökítette meg. A birtokon végzett mezőgazdasági munkálatok bemutatására vonatkozó fényképek Erdélyi Mór alkotásai: Répa fejelése47, Répabogár szedése48. Knézy Judit kutatásai rámutattak egy fontos vonatkozásra a mezőhegyesi felvételek kapcsán: Darányi Ignác minisztersége alatt gondot okoztak a mezőgazdasági munkássztrájkok. A minisztérium felvidéki munkásokat szállíttatott Mezőhegyesre és onnan hangolták össze, hogy hova kelljen küldeni a távolról jött summás-, illetve aratócsoportokat, a sztrájktörőket a gondban lévő uradalmakba. Erdélyi Mór több fényképe olyan felvidéki viseleteket hordó asszonyokat, lányokat, férfiakat örökített meg, melyeket nem ismertek Mezőhegyesen és környékén. Valószínű Darányi Ignác javaslata volt, hogy a munkára érkező felvidéki summásokat már az állomáson, majd a földeken is lefényképeztesse és megjelentesse. Ugyancsak Erdélyi Mór nevéhez köthető a mezőhegyesi ménesből49 Urmény-Nonius II.,50 Nonius XXXVIII.,51 Gidran XXX.,52 továbbá a szarvas-43 Uo. 44 Fénnyel írott történelem. Magyarország fotókrónikája 1845-2000. Szerk. Stemlerné Balog Ilona - Jalsovszky Katalin. Bp. 2000. 45 Vasárnapi Újság 1898.22:374. 46 Vasárnapi Újság 1898.22:375. 47 Leltári száma: EF 99. 48 Leltári száma: EF 100. 49 Leltári száma: EF 9603/1-2. 50 Leltári száma: EF 10454. 51 Leltári száma: EF 10547/3. 52 Leltári száma: EF 10547/4. Erdélyi Mór nyomtatott jelzése egyik fényképének vérzőjén
