Estók János szerk.: 1956 és a magyar agrártársadalom (Budapest, 2006)
TANULMÁNYOK - Varga Zsuzsanna: Paraszti követelések 1956-ban
mellett döntött. Sőt a tagság kétharmadának akaratából maga a tsz is feloszolhatott. 1953 második felében 5224 tsz és tszcs közül 688, 1954-ben pedig 255 oszlott fel. A tsz-ek, tszcs-k 376 ezer fős taglétszáma 1953 végéig 126 ezer fővel, 1954-ben pedig további 20 ezerrel esett vissza. Az 1953 közepén regisztrált 1620 ezer hektár közös művelésű földterület az év végéig 477 ezer, 1954 folyamán pedig 61 ezer hektárral csökkent. 27 A Nagy Imre-kormány intézkedései hosszú idő óta először vették figyelembe a termelői érdekeket. Az „új szakasz" politikája olyan reményeket ébresztett a parasztságban, hogy mintegy kétszázezer magángazdaság újra hozzákezdett az egyéni gazdálkodáshoz. Az egyéni gazdálkodók termelési kedvének feléledése rövid idő alatt éreztette kedvező hatását az élelmiszer-felhozatal és ellátás terén. Az „új szakasz" politikájának bemutatásakor utalni kell azokra az eleinte csak lappangó, majd egyre nyíltabbá váló nézeteltérésekre, amelyek a kormány élén álló Nagy Imre és a párt vezetését birtokló Rákosi között kezdettől fogva jelentkeztek. Rákosi a generális irányváltás helyett inkább a „kiigazításra" helyezte a hangsúlyt, ezzel megteremtette a maga és a vele azonos platformot képviselők számára a párthatározat többféle értelmezésének lehetőségét. 28 A két irányzat közötti küzdelmét végül nem a hazai erőviszonyok, hanem egy újabb Moszkvából kiinduló fordulat döntötte el. 1954-1955 fordulóján az NSZK NATO-tagsága nyomán módosult a Szovjetunió politikája: újra előtérbe került a nehéz- és hadiipar-fejlesztés. Az 1955 januárjában a Moszkvába kirendelt magyar vezetést s azon belül is főleg Nagy Imrét azért bírálták, amit éppen a szovjetek tanácsoltak 1953 nyarán, s ami magát a szovjet gyakorlatot is jellemezte 1953-1954-ben. 29 A kritika legfőbb eleme az volt, hogy az életszínvonal-politikát túlzottan előtérbe helyezték, s így 26 Terjedelmi korlát miatt itt csak az 1953-as év legfontosabb rendeleteire utalunk. Lásd: 10. sz. tvr. A beadás elmulasztása miatt kivetett kártérítések törléséről, a beadási hátralékok elengedéséről, valamint a termelőszövetkezetek beadási kötelezettségének 10%-os csökkentéséről.; 18. sz. tvr. Az egyénileg gazdálkodó parasztok őszi termésű kapásnövényekből fennálló beadási kötelezettségének 10 százalékos csökkentéséről, valamint a gabonafélék és az. őszi termésű kapásnövények forgalmi korlátozásának megszüntetéséről.; 23. sz. tvr. A borbeadásra kötelezett termelők részére nyújtott kedvezményekről.; 27. sz. tvr. Az állami begyűjtés többéves rendszeréről.; 2/1953. M. T. számú rendelet A kereseti és a vagyonadó megszűnéséről.; 35/1953. M. T. számú rendelet Az állatorvosi szolgáltatások kiterjesztéséről és az állat-egészségügyi szolgálat fejlesztéséről.; 42/1953. M. T. számú rendelet Az. állami tartalék földek hasznosításáról, a földhaszonbérletek szabályozásáról, valamint a dolgozó parasztságnak ezzel kapcsolatban juttatott kedvezményekről.; 1.033/1953. számú minisztertanácsi határozat. A mezőgazdasági lakosságnak nyújtandó adókedvezményekről; 1.037/1953. számú minisztertanácsi határozat. A termelőszövetkezetek és az egyéni gazdálkodó dolgozó parasztok gépállomási díjtartozásainak elengedéséről, a gépállomások díjfizetési rendszerének megváltoztatásáról és a díjtételek leszállításáról.; 1.038/1953. számú minisztertanácsi határozat. A termelőszövetkezeti tagok háztáji földjének növeléséről; 4/1953. F. M. számú rendelet A termelőszövetkezetből való kilépés és a termelőszövetkezeti feloszlása kérdéseinek szabályozásáról. 27 Pető Iván-Szakács Sándor: A hazai gazdaság négy évtizedének története 1945-1985. I. 250-258. 28 Rainer M. János: Nagy Imre. Politikai életrajz II. 1953-1958. Bp., 1999. 125-140. 29 „Konzultációk". Dokumentumok a magvar és szovjet pártvezetők két moszkvai találkozójáról 1954-1955-ben. Közli: Rainer M. János-Urbán Károly. Múltunk, 1992/4. 124-148.
