Estók János szerk.: 1956 és a magyar agrártársadalom (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - Szakács Sándor: Az ötvenes évek agrárpolitikája - különös tekintettel a „kulákkérdésre"

adott malmokat, darálókat, szeszfőzdéket, traktorokat, cséplőgépeket és egyéb termelőeszközöket, illetve jövedelmezőbb üzletágakat tőlük leválasszák, illetve azokat különböző állami vállatoknak és gépállomásoknak juttassák. 1949 tavaszán az MDP vezetésében általában is az a vezérelv került előtérbe, hogy - mint fogalmazták - a nagyüzemi termeléshez szükséges ún. nagygépeket a párt „nem dobja be" az „ingadozó termelőszövetkezetekbe" (hanem azok tulajdonlását, illetve hasznosítását kizárólagos monopóliumként kezeli).

28 A mező- és erdőgazdasági ingatlanforgalom tilalma és a mezőgazdasági ingatlanok haszonbérletének korlátozása 1948 augusztusában kibocsátott rendelkezés szerint: „Az állam elővásárlási jog rendezéséig, legfeljebb azonban 60 napon belül mező- vagy erdőgazdasági ingatlant jogügylettel elidegeníteni nem lehet; ehhez képest az ilyen ingatlan elidegenítésére vonatkozó jogügylet (szerződés, előszerződés stb.) érvénytelen."

29 1948 augusztusában kormányrendeletet adtak ki a mezőgazdasági haszonbérletek újraszabályozásáról, valójában - diszkriminatíve - a mezőgazdasági ingatlanok haszonbérletének radikális korlátozásáról. A rendelkezés szerint: „A mezőgazdasági ingatlanokra vonatkozóan a jelen rendelet hatálybalépése előtt akár szóban, akár írásban kötött haszonbérleti jogügyletek alapján előhaszonbéiieti jog gyakorlásának van helye, ha a) a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó személy által haszonbérelt ingatlan területe a 25 kataszteri holdat meghaladja, továbbá, ha 25 kataszteri hold, vagy ennél kevesebb is, de a haszonbérlő saját tulajdonában lévő ingatlanával együtt a 40 kataszteri holdat meghaladja; b) a mezőgazdasági termeléssel nem élethivatásszerűen foglalkozó személy által haszonbérelt ingatlan az 5 kataszteri holdat meghaladja." A továbbiakban arról intézkedtek, hogy rendelet értelmében ingyenesen vagy haszonbérletként felajánlott területeket a földbérlő szövetkezeteknek, illetve földműves-szövetkezeteknek kell felajánlani. Amennyiben megművelését egyik sem vállalja, akkor a jelzett módon „felajánlott" területet bérletként 5 hold alatti birtokkal rendelkező földművesnek kell juttatni.

30 A „sérthetetlen magántulajdon" Rákosi Mátyás sárospataki beszédében már kijelentette a „kulákbérletek" felszámolását és „fölclmunkás-bérlőszövetkezetek" kialakításának szükségességét. Az „újgazdák" földjét viszont „sérthetetlen magántulajdon-ként említette. Utóbbival szemben változás következett be a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája 1948. június 27. határozata (a Szabad Nép közölte) után. A határozat „narodnyik kulákpárt"-nak bélyegezte a Jugoszláv Kommunista Pártot. Elítélte, hogy Jugoszláviában „túlsúlyban" van az egyéni gazdaság, ami - Lenin megfogalmazá28 Simon Péter: A párt gazdaságpolitikája a szocializmus alapjainak lerakása időszakában. In Agrárpolitika és agrárátalakulás Magyarországon (1944-1962). Szerk. Balogh Sándor és Pölöskei Ferenc. Akadémiai Kiadó. Bp., 1979. 23. 29 8990/1948. sz. Korm. rendelet. 1948. augusztus 26. 30 9000/1948. sz. Korm. rendelet, 1948. augusztus 26.