Estók János szerk.: 1956 és a magyar agrártársadalom (Budapest, 2006)
TANULMÁNYOK - Sipos József: Agrárkutató az emigrációban
A négy írás közül három (a földbirtokmegoszlás és a mezőgazdasági termelés összefüggéseiről, a magyar mezőgazdaság racionalizálásáról és a bérleti viszonyokról szóló) tulajdonképpen a pártkongresszus előtti viták egyik részkérdését, a »feudalis« vagy »félfeudális« maradványok problémáját taglalta. Nagy Imre szembeötlően tartózkodott mindenfajta politikai következtetéstől (ahol ilyenek jöttek a tollára, utóbb gondosan kihúzta azokat, csupán az egyik cikk végére illesztett egy hosszabb bekezdést, amelyben igyekezett összefoglalni a viták és félévnyi moszkvai tartózkodás után nézeteit a mezőgazdaság »atmenete« kérdésében." 5 Rainer M. János e megállapításai azonban túl általánosak. Egyrészt joggal állítja, hogy e források - egyoldalúságuk ellenére - Nagy Imre „tudományos munkájáról viszonylag részletes képet rajzolnak". E részletes kép megrajzolása azonban a szerző részéről elmarad. Nem mutatja be, és nem elemzi a rendelkezésére álló három Nagy Imre-tanulmányt. Ezért én most erre vállalkozom. A három kéziratban megmaradt írás közül az egyiket már 1996 őszén közöltein a Nagy Imre: A magyar parasztságról és a mezőgazdaságról 1928-1938 című dokumentumkötetben. Annak szakmai elemzését azonban akkor nem végeztem el. 6 A Mezőgazdasági termelés és birtokmegoszlás Magyarországon és A mezőgazdasági bérleti viszonyok Magyarországon című tanulmányait pedig 2002-ben jelentettem meg. Ezek keletkezésének vázlatos történetét már elvégeztem. 7 Az ottani eredményeim egy részét itt is felhasználom. E kéziratok alapos tanulmányozása és mikrofilológiai összehasonlító elemzése alapján Rainer M. János állításaival szemben a következőket állapítottuk meg: keletkezési időpontjuk nem esett feltétlenül egybe a közlésre való előkészítésük időpontjával. Nagy Imre valószínűleg már 1930 májusától dolgozott azokon. Az agrárkérdés jellegéből is következett, hogy először az 1920-as évek végére kialakult helyzetet kellett feltárnia. Tehát valószínű, hogy Nagy Imre először az ún. Nagyatádi-féle földreformról írta meg Moszkvában az első tanulmányát. Ezt a kéziratot még nem találtuk meg. Másodiknak A mezőgazdasági bérletekről című kéziratát készítette el. A harmadik pedig eredetileg a Birtokmegoszlás és a mezőgazdasági termelés címet viselte. E kéziratok hivatkozásai alapján azt állapítottuk meg, hogy ezeket már 1930 nyarán elkészítette, és csak ezután írhatta meg A magyar mezőgazdaság racionalizálása című kéziratát. Ezt a Pester Lloyd 1930. október 31-i számára való hivatkozás alapján tényleg csak novemberben fejezhette be. Mindezek alapján állítjuk, hogy Nagy Imre 1930 nyarán és őszén egy nagyobb munkába kezdett, amely több, egymásra épülő fejezetből állt, és azok áttekintették a magyar földreform és a mezőgazdaság legfontosabb kérdéseit. E kéziratokból 1930 novemberében tehát Nagy Imre csupán közlésre készítette elő az általunk ismert hármat. 5 Rainer M. János, 1996.1. m. 165-166. 6 Nagy Imre: A magyar parasztságról és a mezőgazdaságról 1928-1938. Dokumentumválogatás. A dokumentumokat válogatta, az előszót és az elemző tanulmányt írta: Sipos József. Bessenyei György Könyvkiadó. Nyíregyháza, 1996. 486. E tanulmányt lásd i. m. 130-146. 7 Nagy Imre és kora. Tanulmányok, forrásközlések I. Nagy Imre Alapítvány. 2002. Szerk. Sipos Levente, Sipos József. 243-276.
