Estók János szerk.: 1956 és a magyar agrártársadalom (Budapest, 2006)
TANULMÁNYOK - Pölöskei Ferenc: Agrárpolitikai elképzelések a 20. század első felében
vitézeknek földet juttatott. Felhívást tettek közzé, amelyben a nagybirtokosokat földjeik egy részének felajánlására szólították fel. 9 Kísérlete azonban kudarcba fulladt. Hamarosan ő maga is feladta különös ötletét, s belesimult a nagytőke és nagybirtok hagyományos szövetségébe. A parasztság körében az 1920-as évek első felében a földosztás és a demokrácia eszméje nem vált határozott vállalássá. Hiszen 1918-1919-ben, a Károlyikormányzat alatt sem osztottak földet, legfeljebb néhány helyen neki osztottak. A parasztság a Tanácsköztársaság termelőszövetkezeti koncepcióját s a diktatúrát pedig határozottan elvetette. A hatalom ugyanakkor nem tűrte már a radikális földosztásra irányuló mozgalmakat. 1919 után egy-két évig Nagyatádi Szabó és Horthy vadházassága még lehetővé tette ugyan a kisgazdapárt működését, de a demokrácia követelését már nem köthette össze a földkérdéssel. A politikai szabadságjogok nem illettek az új rendszer kereteiben s a földeloszlás korábbi kritikájának lehetősége is látványosan mérséklődött. Jószerivel az 1920. évi mérsékelt tartalmú földreformmal átmenetileg véget ért. Bethlen István miniszterelnökként azután felfalta a pártot: 1922-ben Egységes Pártjából, illetve a nemzetgyűlésből is kitessékelte a „csizmásokat". 10 Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után a szomszédos országokban radikális reformokra került sor. Igaz, főleg a magyar nagybirtokosok földjeit az új államokban többségben levők kapták s a nagy tömegű magyarság nem vagy aligalig részesült ennek áldásaiból. Magyarországon ilyen földosztásra az 1920-as évek neobarokkja nem adott lehetőséget. A nagy világgazdasági válság azonban felszínre hozta a magyar agrárgazdaság súlyos feszültségeit, belső ellentmondásait. Mindez elsősorban a falukutatásnak nevezett szociográfiai, szellemi, politikai sokágú irányzat megszületésében és kiszélesedésében öltött testet. A falukutatás az 1930-as években vált széles sodrású, elemi erejű mozgalommá." Akkor, amikor maga a parasztság lépett be a szellemi életbe. Ugyanakkor a falu - elavult nagybirtokrendszerével és torz társadalmával - hihetetlen gyorsasággal került a tudományok, a művészetek, elsősorban az irodalom, a történelem, a néprajz és a szociográfia homlokterébe. Bekerült a pártok programjaiba. 12 Az 1930-as évek kormányzati elitváltása, a középrétegek feltűnően jelentős politikai pozíciószerzése együtt járt valamiféle kormányzati földreformtörekvéssel. Még ha ideológiai háttere mindvégig homályosnak, sőt esetenként zavarosnak, nehezen érthetőnek tűnt is. Vagyis a földosztás ekkor vált a szellemi és társadalmi élet egészét átható országos irányzattá. A mozgalom a kultúra és a tudomány által 9 A Vitézi Rend létrehozását a 6650/1920. ME-kormányrendelet rögzítette. 10 Pölöskei Ferenc: Horthy és hatalmi rendszere 1919-1922. Bp., 1977. 186-203. 11 A falukutatás fénykora. (1930-1937) Szerk. Pölöskei Ferenc. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum. Bp., 2002. 12 Az 1930-as években a radikális földreformot programjaikba iktató pártok közül az alábbiakat emeljük ki: Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári párt (1930. október 12.) Nemzeti Radikális Párt (Bajcsy-Zsilinszky Endre pártja, 1930) Országos Függetlenségi Kossuth Párt (1931. június) Nemzeti Parasztpárt (1939. július 23.) Vö.: Magyarországi pártprogramok 1919— 1944. Szerk. Gergely Jenő, Glatz Ferenc, Pölöskei Ferenc. ELTE Eötvös Kiadó. Bp., 2003.
