Estók János szerk.: 1956 és a magyar agrártársadalom (Budapest, 2006)

FÜGGELÉK - Archív fényképek az 1950-es évekből

Aratás kombájnnal a Mezőhegyest Állami Gazdaságban (Békés megye) A gépet mint a technikai fejlődés, a modernizáció jelképét kultikus tisztelet vette körül. Azt hirdették, hogy csak nagyüzemi méretekben töltheti be hivatását: a gondtalan, boldog, gazdag paraszti jövendő megteremtésében nélkülözhetetlen szerepét. A mezőgazdasági gépek közül különösen a betakarítást mint a legnehezebb paraszti munkát jelentősen megkönnyítő kombájnt nagy tisztelet övezte. Tavaszi búza vetése egyéni gazdaságban Az 1945. évi földreform után a magyar mezőgazdaságban a paraszti kisüzem vált uralkodóvá. Az ötvenes évek elején érvényesülő agrárpolitika következményeként folyamatosan csökkent a megművelt terület nagysága. A vetésszerkezet átalakult: csökkent a kenyérgabona és a takarmánynövények, nőtt az ipari növények vetésterülete. A terméshozamok többnyire elmaradtak a háború előtti évek teljesítményétől. Aratás kézi erővel. Enyhig (Fejér megye) A gépállomások meglehetősen magas, terményben fizetendő díj ellenében végezték el a szántás, a vetés, az aratás és a cséplés gépi munkáit, amit a kisgazdaságok többsége nem tudott igénybe venni.