Estók János szerk.: 1956 és a magyar agrártársadalom (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - Varga Gyula: Mezőgazdaságunk nemzetgazdasági szerepváltozásai

népgazdaság egy-egy részterületére jellemző hiányok pótlására, illetőleg az ebből fakadó piaci rések kihasználására szerveződő melléküzemek. A piac sajátos hiányjelensége lett a szabadon mozgó bér. A központi irányítás félve attól, hogy a jövedelmek „elszaladnak", különféle korlátokat állított fel az állami vállalatok számára és később a szövetkezetekben is. Utóbbiaknak azonban átlagosnál kisebb bérszintjüknek köszönhetően sokkalta nagyobb mozgásterük volt, mint a legtöbb nagyvállalat, s ezért akár teljes résztevékenységi kört képesek voltak saját szervezeti rendjükön belül úgy kialakítani, hogy beleütköztek volna e bérkorlátba. Tipikusak lettek az olyan „melléküzemek", amelyeket a központi bérszabályozás béklyójában vergődő ipari nagyvállalatok hoztak létre egy-egy termelőszövetkezetben, ahol egyébként a bérszint is jóval alatta maradt a városinak. A kiegészítő tevékenység, mint említettük, két mozgató rugónak köszönhette létét: a foglalkoztatás érdekében a munkahelyteremtésnek és a profitérdekeltség alapján a jövedelemnövelési törekvésnek. Ennek megfelelően az vált jellemzővé, hogy az első esetben munkaigényes ipari üzemeket alakítottak ki a helyi munkaerő számára, a másodikban pedig helyet adtak az iparvállalatok kihelyezett műhelyeinek. Az első variáns a szociális békét, a második a nyereségnövelést szolgálta elsősorban. Mindezt a mezőgazdasági vállalatok nagyobb gazdasági és politikai mozgástere is serkentette. Főként az 1968-as gazdasági reformot követően vett lendületet ez a fejlődés. 1975-ben már nem volt olyan nagyüzem, amelynek ne lett volna „alaptevékenységen kívüli" bevétele, amely az összes termelésnek egyre nagyobb hányadát és a munkahelyek egyre nagyobb részét jelentette. Az /. táblázat adatai és az 1. ábra jól jelzik, hogy a szűkebb értelemben vett mezőgazdasági termelés részaránya - a kibocsátás jelentős bővülése mellett is - csökkent, és a vidék az egysíkú mezőgazdasági orientációból elindult a változatos és színes, többarcú gazdaság irányába. /. táblázat A nagyüzemek termelésének szerkezete, a bruttó termelési érték %-os megoszlása Megnevezés 1965 1975 1985 Megnevezés Állami gazdaság Termelő szövetk. Állami gazdaság Termelőszövetk. Állami gazdaság Termelőszövetk. Növénytermelés 46,4 61,9 38,2 45,3 18,6 33,9 Állattenyésztés 36,2 27,0 33,8 27,1 26,2 23,6 Egyéb alaptevékenység 3,3 0,9 5,5 3,9 17,6 8,0 Nem mezőgazdasági tevékenység 14,1 10,2 22,5 23,7 37,6 34,5 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: A mezőgazdasági vállalatok gazdálkodása 1987. KSH, Bp., 1988.