Estók János szerk.: 1956 és a magyar agrártársadalom (Budapest, 2006)
TANULMÁNYOK - Varga Gyula: Mezőgazdaságunk nemzetgazdasági szerepváltozásai
politika változása. A szövetkezetek sorsa 1948 végén vett új irányt, a Kominform bukaresti határozata nyomán, amely egyben a nyitányát is jelentette a szovjet típusú szövetkezetek hazai adaptációjának. 9 A kommunista párt vezetésében vereséget szenvedett a Nagy Imre által is képviselt, a hosszú és fokozatos átmenetet előnybe helyező irányvonal, és 1949 tavaszán Rákosi Mátyás új agrárpolitika nyitányát hirdette meg. Az „1950-es évek" - mezőgazdaságunk az iparosítás szolgálatában A Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Politikai Bizottsága olyan határozatot fogadott el, amely szerint 1950 és 1954 között a kisparaszti gazdálkodást fel kell váltania a nagyüzeminek, s célul tűzték ki, hogy a szövetkezetek területi részesedése érje cl a 60%-os, az állami gazdaságok pedig a 6%-os arányt. Az egyedül uralkodó párt és a rendelkezésére álló államhatalom legfőbb eszköze a beszolgáltatási rendszer és a politikai megtorlások igen sokszínű formája volt. A tervutasítások rendszere, a kötelező terménybeszolgáltatás, nagyon radikális eszköznek bizonyult a központi akarat véghezviteléhez. Az állam olcsón vásárolva meg a mezőgazdasági termékeket, képes volt ugyan a városi lakosság ellátásához feltétlenül szükséges készletek összpontosítására, sőt a mezőgazdasági termelők jövedelmének alapos megkurtítására és más célokra történő átcsoportosítására (elsősorban az iparosítási koncepció megalapozására) is. De ez a mértéken felüli kizsákmányolás illuzórikussá tette a korszerű mezőgazdaság kialakulását, amely legfeljebb hangzatos jelszóként kapott helyet a politikai megnyilatkozásokban. Az 1950-ben létrehozott Élelmezésügyi Minisztérium (amelynek élén Nagy Imre állt) feladatává tették a begyűjtés, a nagybani termékelosztás és az élelmiszeripar irányítását. A begyűjtési rendszer mindenen elhatalmasodó méretét jól jellemzi, hogy az új minisztériumban készült terv szerint 1951-1952-ben még tovább kellett emelni a begyűjtés részarányát (75%-ról 78,2%-ra) a mezőgazdasági termelésből! 10 Még világosabb helyzetet teremtendő, 1952. január l-jével önálló Begyűjtési Minisztérium jött létre, amelynek a következők voltak a feladatai: „A megyénkénti és ágazati tervlebontás, a részletes intézkedési tervek kidolgozása, a végrehajtást szabályozó rendeletalkotás, a gazdanyilvántartások elkészítésére adott elvi útmutatás, az ellenőrző apparátus vezénylése, a készletezés és részben az elosztás lebonyolítása. Magát a termények begyűjtését a helyi tanácsok végezték a tanácselnökök közvetlen irányításával, külön begyűjtési részlegek segítségével."" Nem nehéz elképzelni, milyen szélsőséges megoldásokra, rosszindulatú és önkényes helyi döntésekre adott lehetőséget ez a zavaros rendszer, amit külön is áthatott a megfélemlítések szövevénye, középpontjában a kuláküldözéssel. 9 Szakács Sándor: A földreform és a kisüzemi mezőgazdaság. In Magyarország agrártörténete. Agrártörténeti tanulmányok. Szerk. Orosz István-Für Lajos-Románv Pál. Mezőgazda Kiadó. Bp., 1996. 462-483. 10 Vö. Agrárvilág Magvarországon 1848-2002. 11 Uo. 287.
