Estók János szerk.: 1956 és a magyar agrártársadalom (Budapest, 2006)
TANULMÁNYOK - Romány Pál: A „Nagy Imre-tanszék" és utóélete
majd csak a hatvanas-hetvenes években tér vissza. Ám a középparaszti orientáció, a háztáji ügye, az áruforgalom szabadsága és a szerződéses termelés, a szövetkezésekkel kapcsolatos türelem mind-mind Nagy Imre felújított tételeit idézi. Még a szakszövetkezetek ügye is. 16 Rövid időre, 1953-1955 hónapjaira ismét nyílt és részben formalizált a politikai-gazdasági együttműködés Nagy Imre, Fehér Lajos, több volt népi kollégista és - az időlegesen igazságügy-miniszter - Erdei Ferenc között. Ennek harmadik és egyben utolsó szakasza 1956 forradalmas napjaiban zárult. Tanulságai a befogadók számára napjainkig szólnak. 4. Rejtőző utóélet Tíz év elteltével, 1966. január l-jétől új gazdasági mechanizmust vezettek be Magyarországon, egyelőre csak az agrárgazdaság ágazataiban. Az áru- és pénzviszonyok fokozatosan teret nyertek. A piac létező keret lett, amelyet nem utasítások, hanem mindinkább gazdasági szabályozók alakítottak. A mezőgazdasági termelő, forgalmazó szervezetek önállóságát (önigazgatását), a vállalkozást elismerte a gazdaságirányítási reform, amely 1968. januártól lépett hatályba. Az új földtörvény (1967. IV. sz.) viszont nem tartotta meg a paraszti földtulajdont: kimondta, hogy szövetkezeti tag földjét csak szövetkezeti tag örökölheti. A gazdaságpolitika, a tudományos élet, de az agrárpolitikai gyakorlat is ablakot és időnként ajtót nyitott a nemzetközi gazdasági tendenciáknak. Az „agrobiznisz", az „agrármarketing" megjelent Magyarországon is. Hosszú latolgatás után, pártközponti „áldással" kiadták Tomcsányi Pál „piactudományi" könyvét. 17 Az ún. tudományos-technikai forradalom már előbb átszivárgott az országhatárokon. Külföldre települt agrár szakemberek is közvetítették azt, és mind több beszámolót adtak ki a hazai könyvkiadók. 18 Az Amerikai Egyesült Államokból induló ún. zöldforradalom eredményeiről sokoldalú tájékozódást szereztek szakembereink. A Szovjetunió pedig versenyt hirdetett az „amerikai kihívással" szemben. A magyar agrárpolitika - akár konfliktusokat vállalva - több nagy témakörben felvette a kesztyűt. Elsőnek a technikai fejlesztésben vállalkozott a korszakváltásra ún. devizahiteles konstrukciókat teremtve. Az egykori igaerőt gépi lóerőre cserélték. Eszközökben, eljárásokban „nyugati" módszerek, új termelési rendszerek terjedtek. (CPS - Bábolna, KITE - Nádudvar stb.). A John Deer márkájú gépek meg16 Magvarország agrártörténete. Szerk. Orosz I.-Für L.-Románv R Mezőgazda Kiadó. Bp., 1996. 683-761. 17 Tomcsányi Pál: Piacos kertészet. A kertészeti marketing alapjai. Mezőgazdasági Könyvkiadó. Bp., 1973. Tomcsányi Pál részt vett az „új szakasz" agrárprogramjának kidolgozásában is a Szabadság-hegyen. Vö. Emlékülés Tomcsányi Pál akadémikus 80. születésnapjára. MTA Marketing Bizottság. 2004. 18 Mezőgazdasági üzemekben Skandináviától Itáliáig. Szerk. Romany Pál Mezőgazdasági Könyvkiadó. Bp., 1963, 1965.; Komló László: Ipari mezőgazdaság felé Franciaországi útinapló. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Bp., 1964.; Jócsik Lajos: A világ kenyere ma és 2000ben. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Bp., 1964.; Enyedi György: A Föld mezőgazdasága. Mezőgazdasági Könyvkiadó. Bp., 1965.; Holdas Sándor: A brojler hazájában. Bp., 1968.; Sárkány Pál: A harmadik évezred küszöbén. Bp., 1968.; Enyedi György: Farmok és farmerek. Mezőgazdasági Könyvkiadó. Bp., 1970.
