Estók János szerk.: 1956 és a magyar agrártársadalom (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - Romány Pál: A „Nagy Imre-tanszék" és utóélete

lesen - termelési témákat tárgyalt. A Petőfi Kör vitáira vagy a Somogyi összegezésére így bőven maradt még évek múlva is előszedhető, sőt sürgősnek minősülő agrár- vagy társadalompolitikai téma. Az előbbi közgazdasági vitáján 1956. június 20-án el is hangzott, hogy „2 millió mezőgazdasági lakosunk helyett (...) földünket 100 ezer mezőgazdasági dolgozó meg tudná művelni".

12 Egy mezőgazdasági gépészmérnök-hallgató - Pap Gábor - tette a merész kijelentést. Az új szakasz agrárpolitikai tételeit valójában csak később, főként a gyakorlatban alkalmazzák, egy-két évtizeddel később, a re for m időkben. Akár a kiegyezés hívei 1848-1849 tanulságait 1867 után. Sem Nagy Imre, sem követői nem akartak „nádtetős szocializmus"-! Magyarországon. Haladni akartak, ahogyan, más feltételek között, Darányi Ignác, Áchim András, Károlyi Mihály vagy Nagyatádi Szabó István és Bajcsy-Zsilinszky Endre. Földreformügyben is, másban is. Nagy Imrének sikerült. Átfogóan, de csak átmenetileg. A kínai „Nagy Imre", ahogyan Teng Hsziao-pinget emlegették, sokban követte. Kína szerencséjére... 3. Tartozások és tanulságok Tartozik Nagy Imrének még az agrár-felsőoktatás és a gazdaságtörténet, jóllehet Gödöllőn már ismét működik az agrárpolitikai tanszék a gazdaság- és társadalomtudományi fakultáson. Tartozik a jogtudomány, a jogtörténet - a hazai és a nemzetközi egyaránt -, hogy a jogalkalmazás sötét vermeit ne áshassák ismét ki sehol a világon. Tartozik a tudomány, az MTA is mint volt tagjának, nemcsak az akadémiai emlékbeszéddel. Az 1953 májusában rendes taggá választott Nagy Imre tagságának törlésével kapcsolatban 1956. október 20-án megállapítja ugyan az elnökség, hogy nem járt el helyesen, mert „tudományos szempontból nem volt indokolt" a testületből való törlés, és egyhangú határozattal ismét tagjának tekinti. Levélben közölték Nagy Imrével, hogy „az Akadémia Elnöksége visszatérése alkalmából meleg szeretettel üdvözli"}

1 [Kiemelés tőlem - R. P] Ám később ismét feledékennyé vált az Akadémia. Tartozik a nemzeti tudat is Nagy Imrének, hogy mindenféle protokolltól, félremagyarázástól és féligazságoktól megtisztítva elfoglalja helyét Magyarország 20. századi történetében. (Ahogyan néhány éve Andorka Rudolf rektor elhelyezte bronzportréját - Teleki Pál gróféval, a földrajztudóséval együtt - a közgazdasági egyetem aulájában. Két jeles professzorukra, különleges életútjukra emlékezve.) Ehhez többre van szükség, mint hogy egy-egy szaklap valamely évfordulón felmutatja egy-egy fontos intézkedését.

14 Nagy Imre tételeit az agrártörténetben és az agrárpolitika-tanban a múlt század utolsó harmadában kialakult magyar agrár modell fogja keretbe. Benne a különböző méretű üzemek kooperációját, a tradicionális és a modern értelmes 12 A Petőfi Kör vitái I. Két közgazdasági vita. Kelenföld K.-ELTE. Bp., 1989. 117. (Pap Endre, a martonvásári növénynemesítő fia volt a felszólaló.) 13 Nagy Imre akadémiai tagságára lásd Magyar Tudomány, 1989. 6. 510. 14 Egy új szakasz agrárprogramja. Magyar Mezőgazdaság, 2004. január 7.