W. Nagy Ágota szerk.: A magyar mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti és vadászati szaknyelv kialakulása. (Bpudapest, 2003)

W. Nagy Ágota: A sokoldalú bencés tudós és gazdász, Szeder Fábián szerepe a nyelvújításban

4. A'hol az írásmódban különbözések vannak, egyet kell választanunk, és a' mellett maradnunk. 5. A Szószármaztatásra, Szóhasonlatosságra és szép hangra szükséges ügyelnünk. 6. A' hangnyujtás, betű elhagyás jeleit, azonkívül a' mondásokat elválasztó jeleket a'magok helyeken kitenni. 7. Elegendő ok nélkül sem az óságon, sem az újságon nem tanácsos kapkodnunk. Az igéről igen részletesen írt, a 119-től a 158. oldalig. Foglalkozott a segédigékkel és az igék nemeivel (fajtáival) is. A harmadik szakasz utolsó oldalán a szavak kisebbítéséről és nagyobbításáról olvashatunk. IV. rész. A Szókötésről közönségesen. „Eddig csak a Szavakat hajtogatni, és egymással egyengetni tanultuk; hanem most azokat ugy fogjuk elrendelni, hogy értelmes és csinos magyar beszéd váljék belőlük." (160. oldal) A 182. oldaltól ábécérendbe szedett szógyűjteményt találunk, magyar nyelvű szószármaztatási magyarázattal és latin nyelvű értelmezéssel. Például: „Jov, job, jav, jab, bonum Jovszág, jószág, bonum, proprietas Jószág, jovszág" Érdekesek a színmagyarázatai is: „Veres, ruber ex vér Sárga, color kurens, flavus, ex sár, sarka, sárga Fekete, niger, ex fek, fekély, macula Kék, coerulens, ex ég, coelum Zöld, viridis, ex zsetl, zelina slav. Fejér, albus, ex fejt, mulsum lactis Barna ex lat. brunens" A 318-tól a 322. oldalig azzal a nyelvtudományi kérdéssel foglalkozott, mely önálló munkájaként nyomtatásban is (1836) napvilágot látott: „Mellyek a magyar nyelvben a tiszta gyökök?" A 324-343. oldalon ábécésorrendben találjuk ezeket, latin megfelelőikkel. Közben, a 338. oldalon arról olvashatunk, hogy „mennyire korcsosodhatik el nyelvünk az ujitók által". A kézirat végén azokat a magyar nyelvről megjelent idevágó cikkeket gyűjtötte egybe, melyek a Tudományos Gyűjteményben jelentek meg. Saját tollából öt írást sorolt föl; „A Mennyiséget jelentő szavakról", „A birtokot jelentő szavakról", „A Magyar Grammatikának megállapításáról", „Az öszvetett Magánhang-