W. Nagy Ágota szerk.: A magyar mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti és vadászati szaknyelv kialakulása. (Bpudapest, 2003)
Gyulai Ferenc: „Némelly szokatlanabb szavakat nem lehetett nélkülöznöm..." - Szemelvények a 19. század természetrajzi szavaiból
„Némelly szokatlanabb szavakat nem lehetett nélkülöznöm../ 7 Szemelvények a 19. század természetrajzi szavaiból GYULAI FERENC Baráti körömben már régóta körözött élvezetes olvasmány könyvtáram féltve őrzött ritkasága: Hanák Ker. János „A természetrajz elemei" c. 1845ben megjelent könyve. Tanulmányainkból, olvasmányainkból tudjuk, hogy a 16-18. század földrajzi felfedezései és technikai újításai nyomán seregnyi új ismeret született. Az új ismeretek egyre jobban feszítették az antik hagyományokon alapuló természettudományos ismeretek tárházát, melyek nyomán sok minden átértékelődött. A rendszerezések kora ez. A botanikában Carl Linné, a zoológiában Alphonse de Candolle fémjelzik e kort. A 18. század végének és 19. század elejének politikai változásai széles néptömegek életét változtatták meg, vagy teremtettek lehetőségét azok megváltoztatására. A magyar reformkor időszakának vezetői a nép felemelkedésének útját a nemzeti nyelven történő oktatásban látták. Ehhez azonban mindenekelőtt szükség volt az addigi ismereteknek a kor színvonalán történt összefoglalására, tankönyvekre. Az itt bemutatásra kerülő tankönyv a világ akkori természetrajzi ismereteit magyar nyelven tolmácsolja. Hanák Ker. János kegyes rendi oktató által „az ifjúság számára" Máramarosszigeten 1844-ben írt munkája meglepően gyorsan, már a rákövetkező évben megjelent Pesten, Hartleben Konrád Adolf tulajdonaként, nyomtatott pedig Trattner-Károlyi betűivel, Úri útcza 453. A ma már nyelvezetében veretes, szóhasználatában egzotikusnak tűnő másfél száz éves természetrajzi könyv ékes példája annak a kísérletező kedvnek, melynek eredményeképp a növénytan, állattan és ásványtan területén magyar nevezéktan született. Ezek közül napjainkra számos elnevezés megváltozott ugyan, de elődeinket dicsérendő, hogy még több vált mindennapossá. Aki el akart igazodni az akkori ismeretek útvesztőjében, annak ismernie kellett a különböző elnevezéseket és a különböző természettudósok még egyáltalán nem kiforrott, néha önmagukkal is ellentmondásba kerülő rendszertanait. De még nehezebb helyzetben volt az, aki megpróbálta mindezt tankönyv formájában megírni. Különösen, ha mindezt magyar nyelven!