W. Nagy Ágota szerk.: A magyar mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti és vadászati szaknyelv kialakulása. (Bpudapest, 2003)

Gyulai Ferenc: „Némelly szokatlanabb szavakat nem lehetett nélkülöznöm..." - Szemelvények a 19. század természetrajzi szavaiból

„Némelly szokatlanabb szavakat nem lehetett nélkülöznöm../ 7 Szemelvények a 19. század természetrajzi szavaiból GYULAI FERENC Baráti körömben már régóta körözött élvezetes olvasmány könyvtáram féltve őrzött ritkasága: Hanák Ker. János „A természetrajz elemei" c. 1845­ben megjelent könyve. Tanulmányainkból, olvasmányainkból tudjuk, hogy a 16-18. század földrajzi felfedezései és technikai újításai nyomán seregnyi új ismeret született. Az új ismeretek egyre jobban feszítették az antik hagyományokon alapuló termé­szettudományos ismeretek tárházát, melyek nyomán sok minden átértékelő­dött. A rendszerezések kora ez. A botanikában Carl Linné, a zoológiában Alphonse de Candolle fémjelzik e kort. A 18. század végének és 19. század elejének politikai változásai széles nép­tömegek életét változtatták meg, vagy teremtettek lehetőségét azok megváltoz­tatására. A magyar reformkor időszakának vezetői a nép felemelkedésének útját a nemzeti nyelven történő oktatásban látták. Ehhez azonban mindenek­előtt szükség volt az addigi ismereteknek a kor színvonalán történt össze­foglalására, tankönyvekre. Az itt bemutatásra kerülő tankönyv a világ akkori természetrajzi ismereteit magyar nyelven tolmácsolja. Hanák Ker. János kegyes rendi oktató által „az ifjúság számára" Máramarosszigeten 1844-ben írt munkája meglepően gyorsan, már a rákövetkező évben megjelent Pesten, Hartleben Konrád Adolf tulajdonaként, nyomtatott pedig Trattner-Károlyi betűivel, Úri útcza 453. A ma már nyelvezetében veretes, szóhasználatában egzotikusnak tűnő más­fél száz éves természetrajzi könyv ékes példája annak a kísérletező kedvnek, melynek eredményeképp a növénytan, állattan és ásványtan területén magyar nevezéktan született. Ezek közül napjainkra számos elnevezés megváltozott ugyan, de elődeinket dicsérendő, hogy még több vált min­dennapossá. Aki el akart igazodni az akkori ismeretek útvesztőjében, annak ismernie kellett a különböző elnevezéseket és a különböző természettudósok még egyáltalán nem kiforrott, néha önmagukkal is ellentmondásba kerülő rend­szertanait. De még nehezebb helyzetben volt az, aki megpróbálta mindezt tankönyv formájában megírni. Különösen, ha mindezt magyar nyelven!

Next

/
Thumbnails
Contents