W. Nagy Ágota szerk.: A magyar mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti és vadászati szaknyelv kialakulása. (Bpudapest, 2003)

Szabó T. Attila: Az örökléstan (genetika) nevének és szakszókincsének előtörténete Váradi Lencsés György, Apáczai Csere János és Festetics Imre munkáiban

intézményének, a Veszprémi Egyetem legöregebb karának (Georgikon Agrártudományi Kar, alapítva 1797) kiemelkedéséhez vezetett. Itt jegyzendő meg az is, hogy az idézett brünni-prágai folyóiratban nem Festetics Imre az egyetlen, „genetikai" kérdésekről író magyar szerző; ennek a tudós körnek a hatása a magyar növény- és állatnemesítők tudományos érdeklődésére még feltáratlan

31

. Festetics Imre emlékezetét a kőszegi és kőszegpatyi kastély falán ma - a Georgikon jóvoltából - emléktábla őrzi. Kőszegpatyi síremlékét 1989 és 2001 között rendszeresen megkoszorúzták a szombathelyi és a keszthelyi hallgatók. (3-5. kép) 2003 óta ennek a megemlékezésnek a megszervezésébe az 1800-as évek elején alapított Kőszegi Polgári Kaszinó is bekapcsolódott; az az értelmiségi kör, melynek - mint a közelmúltban kiderült - a tudós gróf is tagja volt mintegy 175 évvel ezelőtt

32

. Következtetések 1. Ma a biológia a tudományos örökléstan nemzetközi neveként általánosan a GENETIKA szót használja. 2. A dokumentumok igazolják, hogy az öröklődés iránti érdeklődésnek immár hat évszázados hagyománya van a magyar nyelvű tudományos irodalomban. 3. A beltenyésztés genetikai jelentőségét elsőként Festetics Imre alapozta meg elméletileg, 1819-ben. 4. A beltenyésztésről zajló vitának - megítélésünk szerint - jelentős szerepe volt abban, hogy Mendel végül az önmegtermékenyítés révén (tehát gyakorlatilag teljes beltenyésztéssel) szaporodó borsónövényt választotta kísérleteihez: ez a választás vezetett a tudományos örökléstan - a genetika tudománya - kiemelkedéséhez. 5. Kijelenthetjük, hogy az örökléstan tudományának megnevezésére a „Természet Genetikai Törvényei" szókapcsolatban, német nyelvű tudományos szövegben egy magyar gróf - Festetics Imre - használta először a „genetika" szót. 6. Ez a megnevezés a magyar tudományos szakirodalomban viszonylag későn vált általánosan elfogadottá.

33 7. Festetics Imre szerepének a felismerése kezd elismertté válni a magyar és nemzetközi szakirodalomban.

34 8. A felsorolt és az itt nem említett érvek indokolttá teszik egy európai genetikatörténeti kutatóhely kialakítását abban a térségben, ahol a modern genetika fogant - lehetőleg Festetics Imre kőszegi vagy kőszegpatyi palotájában. " vö. pl. W. Nagy Á, 2000, 62., 87. stb. 32 Szabó T. A. 2003. 33 vö. Gelei J. 1921, Szabó Z. 1938, 2001. 34 Dohy J. 1999, Velich I. 2001, Wood, R. J. és Orel, V. 2001.