W. Nagy Ágota szerk.: A magyar mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti és vadászati szaknyelv kialakulása. (Bpudapest, 2003)

Knézy Judit: Étel alapanyag- és ételnevek a Dunántúlon a 17-18. században

IRODALOM ANGYALFFY Mátyás 1817. Grundsätze der Schaafcultur. Sopron APOR Péter 1735/1972. Methamorphosis Transylvaniae, azaz Erdélynek változása. Szerk.: Tóth Gyula. Budapest BALASSA Iván 1960. A magyar kukorica. Budapest BELLON Tibor 1996. Beklen. Karcag BENDA Borbála 1997. Egy 17. század eleji étrend - egy kutatás kezdete és lehetőségei. In: A táplálkozáskultúra változatai a 18-20. században. Szerk.: Romsics ImreKisbán Eszter. Kalocsa BRIGHT, Richard 1815/1970. Richard Bright utazásai a Dunántúlon 1815-ben. Ford.: Szerecz Imre. Veszprém BORSA Iván 1981. A szenyéri uradalom 1524-i összeírása. Somogy Megye Múltjából. 12. Kaposvár BÚZA János 1986. Az élelmiszeripar története a török kiűzéséig. In: A magyar élelmiszeripar története. Budapest FÜLÖP Éva Mária 1985. Burgonyatermesztés egy dunántúli telepes faluban 1745-ben. Ethnográfia. XCVI. GOMBÓCZ Zoltán 1905. A régi magyar ételneveink eredetéről. Magyar Nyelv I. GRATZ Ottó 1925. A hazai sajtok készítése. A liptói és a székelytúró. Budapest GUNDA Béla 1964. Olasz sajtkészítők. Ethnográfia LXXV GUNDEL Imre 1970. Adatok az étlap, menülap, árlap történetéhez. A Vendéglátóipari Múzeum Évkönyve. I.