Kecskés Sándor szerk.: Az országos mezőgazdasági kiállítások és vásárok története 1881-1990. (Budapest, 1996)

Tanulmányok - CSOMA ZSIGMOND: Kertészeti és szőlészeti-borászati vásárok és kiállítások Magyarországon (XIX-XX. sz.) (lektor: Gyúró Ferenc)

A borkiállítás csarnoka az 1896. évi kiállításon gyümölcs és zöldségféléket, ajánlott fajtákat, növénykórtani és kártevői gyűjteményt, az iskola növendékeinek rajzait, gipszmintákat és a magyar kertészeti és szőlészeti szakirodalom intézeti-könyvtári példányait mutatta be. Az ezredéves országos kiállítás második időszaki általános kiállítását 1896. június 12-15ig rendezték meg. Itt 20 kiállító mutatta be a kerti terményeit. Az 1896. évi kiállításon a 93. külön pavilonban helyezték el a szőlészeti kiállítást. A kiállítási katalógust Engelbrecht Károly, a filoxéra elleni küzdelem egyik kimagasló képviselője írta. Ebben az időben a szőlészet, borászat témakörében másról nem is eshetett szó, csakis a filoxéra még mindig növekvő kártételéről, az ellene ajánlott és kikísérletezett hatásos védekező szerekről, eljárásokról. A filoxéra mellett a peronoszpóra gombabetegség is ekkor lépett fel, így a szőlősgazdákat erőteljes növényvédelemre szorította ez a két kár- és kórtevő. A filoxéra által pusztított szőlők felújításának nagy lökést adott a kiállítás évében, 1896-ban törvényerőre emelkedett rekonstrukciós törvény. A szőlészeti kiállítás katalógusában meg is fogalmazták, hogy a kiállítás célja nem is lehet más, mint ebben a kérdésben a szőlőbirtokosoknak lehetőleg minden irányban a legátfogóbb tájékoztatás nyújtása. A növény- és növénykórtani kiállítási részben 144 faj és változat szőlőmag-gyűjteményét, a keresztezett, nemesített alanyfajták szőlőmagmintáit, a szőlőbetegségeket, az állati kártevőket, a kórokozókat és az időjárás által okozott és élettani rendellenességeket állították ki. A csarnokban kiállították az összes megjelent, filoxérával kapcsolatos magyarországi szőlészeti-borászati szakmunkát is. Számtalan külföldi kiállító érkezett, így Alsó-Ausztriából, Stájerországból, Felső-Ausztriából, Hollandiából, Németországból, Franciaországból, Csehországból. A borászati kiállítást a 78. sz. csarnokban lehetett megtalálni, ahol 579 kiállító saját termelésű borokkal, 292 pedig nem saját termelésű borral vett részt az 1896. évi nagy kiállításon, borvidékenkénti bontásban és egymás utáni sorrendben. A borok ízlelésére különálló borkóstoló csarnokot építettek, amely kör alakú, sátorrajurtára emlékeztető alakja ellenére a borkóstolás céljának mind alakjával, mind belső beosztásával kiválóan megfelelt. Alapterülete 1000 négyzetméter volt. Hármas belső gyűrű alkotta belső szerkezetét, a világítást belülről kapAz OMKE (Országos Magyar Kertészeti Egyesület) 1906. évi kertészeti kiállítása a pesti Vajdahunyadvár épületegyüttesében