Kecskés Sándor szerk.: Az országos mezőgazdasági kiállítások és vásárok története 1881-1990. (Budapest, 1996)

Tanulmányok - UNK JÁNOS: Növénytermesztés (lektor: Bócsa Iván)

Hazai dohánytermesztésünkre mind a mai napig a hagyományos, kézi művelésre alapozott termelési mód a jellemző. A dohánytermelésben - éppen a nem könnyű gépesítettség miatt - a háztáji, a kisegítő és egyéb kisebb gazdaságok szerepe a döntő. Az agrártudományi kutatások A háború után a már meglévő államosított kísérleti telepeket táj intézetekké alakították. Feladatuk lett az adott körzet mezőgazdasági üzemeinek, paraszti gazdaságainak szaporítóanyaggal, tenyészanyaggal és gépekkel való ellátása. A felsőoktatási intézményekkel együtt a hatvanas években már 30 agrárkutatóhelyen dolgoztak hazánkban és ezzel az extenzív fejlesztés időszaka lezárult. A hetvenes években a legfontosabb ágazatokban nemzetközi viszonylatban is figyelemreméltó eredményeket elérni képes kutatóbázisok alakultak ki, mint pl. a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet, a Gabonatermesztési Kutató Intézet, az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Központ, az Agrárgazdasági Kutató Intézet, az Erdészeti Tudományos Intézet stb. A 80-as évek elején további intézeti átszervezések történtek, melyek célja volt, hogy a jövőben az alapkutatásokat és a hosszú távú alkalmazott kutatásokat az egyetemeken és a kutatóközpontokban állami forrásból, a közvetlen gyakorlathoz kapcsolódó alkalmazott kutatásokat és fejlesztést vállalati forrásból finanszírozva végezzék. Az agrárkutatás és fejlesztés a 80-as években. Az agrártermelés fejlesztésében 9 egyetem, ill. főiskola 208 tanszéke, 14 költségvetési, 15 vállalati kutatóintézet, 8 egyéb kutatóhely, 66 termelési rendszer, 4 agráripari egyesülés, 7 fejlesztő vállalat és 17 kutatási - fejlesztési - termelési társulás vesz részt. A kutatásban foglalkoztatottak száma 10.300 fő. A 12.640 oktatóra, a 2137 tudományos kutatóra és 511 fejlesztőre átlagosan 0,7-0,8 fő segédszemélyzet jut. A minősítettek száma meghaladja a 15%-ot (613 fő). A agrártudományokban jelenleg 517 kandidátus, 81 tudományok doktora és 15 akadémikus (rendes és levelező tag) dolgozik. Az agrárkutatás és fejlesztés Magyarországon kiterjed a növénytermesztési, növénygenetikai, növénynemesítési, növényvédelmi, állatgenetikai, állattenyésztési és még 20 egyéb tudományterületre. A kutatás-irányítás nem intézmény - vagy téma -, hanem programcentrikus. A K+F programokban dolgozó kutatók, oktatók és fejlesztők évente átlagosan 150 könyvben, 3500^4000 tudományos közleményben foglalják össze eredményeiket. A tudományos publikációkból évente 20 könyv jelenik meg idegen nyelven, 350 cikk az akadémiai Acta-kban és 430 cikk külföldi szakfolyóiratokban. Növénynemesítőink évente átlagosan 50-60 új, korszerű tulajdonságokkal rendelkező fajtát állítanak elő. Például az előállított és hasznosításba vett új gabonafajták becslések szerint több mint 30%-ban járulnak hozzá a termésátlag növeléséhez. így számolva a gabonakutatások az elmúlt 10 év alatt hektáronként 0,5 tonnányi terméstöbbletet eredményeztek, ami országosan 1,76 millió tonna búzát, 1,94 millió tonna kukoricát jelent oly módon, hogy egy tonnányi terméshozamra ezen közben alig pár filléres költségtöbblet jut. Vagyis: jóval többet „hoz" a gabonakutatásból származó többlettermés, mint amenynyit a kutatómunka „elvisz". A hagyományos nemesítési módszerek mellett - hibridizáció, mutáció, szelekció és heterózishatás - foglalkoznak olyan új nemesítési módszerekkel is, amelyek az előzőeket kiegészítik. Ilyenek a génmanipulációs módszerek, a sejtgenetikai módszerek, a növények vírusmentesítésében és a vírusmentes anyag szaporításában, vagy a szövettenyésztési, klónozási módszerekben felmutatható eredmények. A fejlődés üteme ágazatonként jelentős különbséget mutat. Egyes ágazatok (búza, kukorica) elérték vagy megközelítették az élenjáró országok termelési színvonalát. A biotechnológia új eljárásainak bevezetésétől jelentős eredmények várhatók, mint pl. protoplasztfúzió, DNS-manipuláció, baktérium-transzformáció, genetic engineering, vírusmentesítés, légköri N megkötése, sejt- és szövettenyésztés, monoklonális előállítása, embriótranszplantáció, ivarspecifikus sperma, bioaktiv anyagok. A fontosabb növényfajok nemesítését részben hazai kutatásokra és részben nemzetközi kooperációra kell építenünk. A gabonafélék nemesítésének továbbra is elsőséget kell kapnia.