Kecskés Sándor szerk.: Az országos mezőgazdasági kiállítások és vásárok története 1881-1990. (Budapest, 1996)

Tanulmányok - UNK JÁNOS: Növénytermesztés (lektor: Bócsa Iván)

Őszibúza-kísérlet (Karcag, 1952) 4. Közvetlen mögötte volt a szabadtéri öntözéses bemutató, ahol különféle öntözési módszerek, különféle növénykultúrákon voltak láthatók. Itt volt az Országos Meteorológiai Intézet mintaállomása is. E mellett volt az FM Növényvédelmi Szolgálata önálló pavilonja. Talajerő-gazdálkodás A főpavilonban volt a talajjavítás, trágyázás, műtrágyázás kérdéseit felölelő anyag. Itt láthatták Egerszegi Sándor kutató réteges homokjavítási módszerét, annak elméleti alapjait és gyakorlati alkalmazását. Egerszegi bizonyította, hogy a laza, sülevényes homoktalajok javításának és hasznosításának alapja: vízhasznosításuknak és táplálóanyag-szolgáltató képességüknek megváltoztatása. A másik hódító munka a hansági hasznosítás. A 72 ezer holdból 30 ezer volt a teljes művelés alá vont terület. Az első- és másodrendű csatornákat megjavították és kibővítették. A következő lépés volt a talaj termővé tételéhez a szívóárkok megépítése. Westsik Vilmos Kossuth-díjas kutató még 1929 őszén Nyíregyházán egy rozsdabarna erdőtípusba tartozó, gyengén savanyú (6,5-6,8 pH-jú) futóhomokdombon 15 féle vetésforgót állított fel. A kísérleteket mindig a hagyományos régi vetésforgóval hasonlította össze. A legjobb vetésforgók a kiállításon bemutatásra kerültek, a hagyományossal összehasonlítva. A 26 évi termésátlagokból megállapítható volt, hogy a savanyú futóhomoktalajon, ahol nincs elegendő istállótrágya, hosszú időn át csillagfürt zöldtrágyázással helyettesíthetjük a tápanyag-visszapótlást, termésvisszaesés nélkül. A beállított vetésforgók azonban bizonyították a szervestrágyázás és műtrágyázás együttes alkalmazásának szükségességét, valamint a műtrágyázás helyes használatában rejlő lehetőségeket. Kenyér- és takarmánygabona-termesztés A kiállítás azt mutatta be, hogy a növénynemesítők által előállított növényfajták milyen ellenőrzés és elismerés után kerülnek a köztermesztésbe. Ennek folyamata látható volt az ábrákon is. A búzatermesztés helyzete (2. sz. fülke). A magyar paraszt régi mondása „bort, búzát, békességet!". Régen a külföldiek Magyarországot mint extenzív búzatermő területet ismerték, pedig ez a helyzet az 50es évektől a múlté. Tiszavidéki néven ismert búzafajtáinkat megtartottuk, sőt minőségileg továbbnemesítettük. A világpiacon is elismert legjobb búzafajtáink a Bánkúti 120l-es, a Bánkúd 1205-ös, a