Kecskés Sándor szerk.: Az országos mezőgazdasági kiállítások és vásárok története 1881-1990. (Budapest, 1996)

Tanulmányok - UNK JÁNOS: Növénytermesztés (lektor: Bócsa Iván)

A termés nagysága az időjárási viszonyok függvénye is. Ezt leginkább a júliusi és augusztusi időjárás dönti el. A kukoricatermések és az időjárás közötti összefüggésről a Magyaróvári Növénytermesztési Kísérleti Állomás az 1937. évi Országos Mezőgazdasági Kiállításon tanulságos adatokat állított ki. A másik igen fontos tényező volt a kukoricatermesztés kialakulásánál a fajta. Nálunk akkor 50-re volt tehető a fajták száma. A földművelésügyi kormányzat ezt a nagy számot csökkenteni akarta. Emiatt külön megbízásból a Növénytermesztési Kísérleti Állomás az utóbbi 3 évben 12 fajtával 98 gazdaságban 120 kísérletet állított be 1000 parcellán, hogy országosan kipuhatolja a fajták termesztési értékét. Az Állomás ezeknek az országos tanulságos kísérleteknek eredményeit 11 képben mutatta be a mezőgazdasági kiállításon. „A fontosabb tudnivalók a kukoricatermesztésről" címmel március 7-én rádióelőadás is elhangzott. A kukorica nemesítésénél - közelebbről az anyatövek kiválasztásánál - jó szolgálatot tesz az egyes tulajdonságok közötti viszonosságok ismerete (csőhosszúság, magnagyság, magvak fejsúlya). A kiállításon vázlatos kimutatás alapján bemutatták a debreceni M. Kir. Gazdasági Akadémián az utolsó 20 évben elért cső- és szártermés kat. holdankénti eredményét, valamint a morzsolási százalékot. Bemutatták még a humózus barna homok talajból kimosott „tengeri" gyökér fényképét, mely ábrázolja a gyökérzet 272 cm-es hosszúságát, a 283 cm-es szármagasság mellett. Az anyag részletesen említést tett a kukorica kártevőiről és betegségeiről. Az 1944. évi kiállítás „ Új cukornövény! " Felhívás jelent meg a kiállítási katalógusban - amely zömmel állattenyésztési jellegű - a méznád termesztésére. Magas tápértékű, cukorlédús a nálunk meghonosodó méznád növény, írták. Egy kataszteri hold 150-180 mázsa szártermést ad, melyből sajtolással kb. 50-60 hl édes lé nyerhető, amiből 1012 q kitűnő zamatú, méznél is édesebb szirup sűríthető. Kat. holdanként 5,5 kg vetőmag szükséges, amely fajtaazonos és jó csírázóképességű legyen. Jelszava volt még a kiállításnak, hogy „Termeljünk dohányt". 1943-ban a dohány termő terület az ország szántóterületének 0,25%-a volt. Ugyanakkor a mezőgazdaságnak a dohánytermelésből adódó összes bruttó jövedelme meghaladta az államháztartásnak földadóból előirányzott összbevétele 70%-át. A dohánytermelés gyakorlatilag azt jelentette, hogy az egyes gazdaságok a szántóterületük 0,35%-ának megfelelő területen folytatott dohánytermelés nyers jövedelméből földadójukat és annak állami pótdíját fedezni tudták. Tudomány a mezőgazdaságért (1946. szept. 28-okt. 6.) A „Tudomány a mezőgazdaságért" címmel bemutatott kiállításnak első célja volt felhívni elsősorban éppen az akkor földhözjuttatottak figyelmét arra, hogy mezőgazdaságunk felemelésében a termelés, a feldolgozás, az értékesítés minden ágazatában segítő támogatásra találtak. Útmutatásul szolgált a kiállítás a meglévő termelési tényezők gazdaságosabb hasznosítására, a hiányzó anyagok pótlására, az ezzel kapcsolatos új lehetőségekre. A kiállítás anyagában különösen hangsúlyozva domborodott ki a mezőgazdasági ipar jövendő nagy jelentősége. A mezőgazdasági kísérletügyi intézetek, valamint az agrártudományi egyetem tanszékei, tudományos intézményei csendben, lemondó visszavonultságban végzett laboratóriumi kutató, s gyakorlati célú kísérleteikkel éppen a mezőgazdaság fejlesztésének lehetőségét kutatják - sugallta a kiállítás anyaga. Az 1950. évi kiállítás Ezt a vásárt a 3 éves tervben elért eredmények seregszemléjének szánták. Gépek, szerszámok, új növények termesztésének bemutatása volt a cél. Nagy demonstráció minden területen: a tudományos