Kecskés Sándor szerk.: Az országos mezőgazdasági kiállítások és vásárok története 1881-1990. (Budapest, 1996)

Tanulmányok - HAJDÚ PÉTER - RÉZ GYULA: Gépészeti kiállítások (lektor: Tibold Vilmos)

1882- ben nagyszabású bemutatót tartottak, az „eke - egyéb földmívelési gépverseny"-t. A Nádasdy Ferenc gróf birtokán megtartott gépseregszemlén a gőzekék is megjelentek. Ezen a gazdasági gépkiállításon a gyártók hozzájárulása nélkül is bemutattak gépeket és eszközöket. 1883- ban az OMGE Pesten rendezte az első tenyészállatvásárt, amelyet a későbbiekben az év első felében egészen az első világháború kitöréséig rendszeresen megtartottak. Számos esetben tartottak ezzel egyidőben és helyen mezőgazdasági gépvásárt és bemutatót. A tenyészállatvásárokkal összekapcsolt gépvásárok a századforduló után, az erőgépek jelentősebb technikai fejlesztését követően kaptak nagyobb hangsúlyt. 1885 tavaszán az első hivatalos Országos Altalános Kiállításon - amelyet Budapesten az OMGE rendezett - számos külföldi gépgyár mellett az állami kedvezményekkel támogatott belföldi gyárak is igen nagy számban jelentek meg. A külföldi kiállítók közül kiemelkedtek az osztrák Langen-Wolf, a német Siemens, Rudolf Sack, az angol Homsby, Clayton-Shuttleworth és az amerikai Wilson, Rüssel cégek. A hazai gyárak közül a mosoni Kühne-cég aratta a legnagyobb sikert. Ez a gépgyár 88 gépet állított ki, amelyek közül a legnagyobb elismerést a „Hungária-Drill" sorvető gépek szerezték. Jelentős sikert könyvelhetett még el a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára és a Ganz-gyár. 1892. július 9-10. Nyíregyházán a „Felső Tiszavidéki Gazdasági Egyesület" rendezett nemzetközi kiállítást és arató versenyt. A kévekötő aratógépek közül aranyérmet nyert az Adriance Platt és Co. new-yorki gépgyár terméke, a marokrakó aratógépek közül pedig egy Johnston-féle gép. Az 1896. évi millenniumi kiállításon 64 mezőgazdasági gépgyár állította ki termékeit. Az ezredéves kiállítás kiváló látványosságai közé tartozott a Ganz és Társa gépgyár pavilonja, amelyben elsősorban a Mechwart-féle gőzeke, a Bánki-Csonka-féle benzin-petróleum üzemű belsőégésű motorok és malomgépek arattak sikert. A kiállítás egyik kiemelkedő technikai látványa a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyárának és a diósgyőri vasművek közösen összeállított gépbemutatója volt. A gyár kiállítási csarnoka mellett mutatták be működőképes állapotban a 12 LE-s MÁV-gőzlokomobilt a hozzá tartozó vasvázas cséplőgéppel. A különböző teljesítményű gőzgépek és mezőgazdasági munkagépek közül a legnagyobb sikere az erre az alkalomra készült „Millennium" elnevezésű fogatos aratógépnek volt. Az ezredéves kiállításon a hazai kiállítók között először mutatkozott be a Mezőgazdasági Gépkísérleti Állomás. Az Intézet 1869-ben Mosonmagyaróváron kezdte meg működését. Gazdag műszergyűjtemény mellett vizsgálati dokumentációs anyagot is kiállítottak. A millenniumi kiállítást követően megszaporodtak a helyi, illetve regionális kiállítások. A legnagyobb sikert a mezőgazdasági szakkiállítások és bemutatók aratták. A mezőgazdasági gépészetet forradalmasította a robbanómotorok, más néven belsőégésű motorok erőforrásként való alkalmazása. Az 1903. évi pozsonyi kiállításon a mezőgazdasági rendeltetésű belsőégésű motorok már egyértelműen meghatározták az agrártechnika fejlődési irányát. Óriási sikert arattak a budapesti Kállaigépgyár által bemutatott különböző teljesítményű benzin-, petróleumüzemű erőgépek. A vasvázas szerkezettel kialakított motorokat a látogatók üzem közben is láthatták, egy-egy cséplőgép, daráló, szecskavágó összekapcsolásával, meghajtásával. Újdonságnak számított, hogy a Kállai-cég bemutatta a tartalék alkatrészekből összeállított készleteket is. Ugyancsak ezen a kiállításon mutatta be új erőgépét, egy benzin üzemű motort a budapesti Beck és Gergely-cég is. A budapesti 1906. évi XXIII. tenyészállatvásáron számos hazai gyár állított ki igényes kivitelben külföldi gyártmányokkal versenyképes gépeket és eszközöket. A gyártók elsősorban a cséplés gépesítésére helyezték a főhangsúlyt. A „Ganz és Társa Gépgyári részvénytársaság" az ipari és mezőgazdasági igények kielégítésére 3 és 16 LE-s teljesítményű erőgépek között több nagyságban és változatban gyártotta egyhengeres kivitelű belsőégésű motoros gépeit, amelyeket az érdeklődők kívánságára működés közben is bemutattak. Az OMGE 1909. augusztus 5-26. között nagyszabású nemzetközi szántóversenyt és gépbemutatót rendezett Mezőhegyesen, ahol a gőzgépek mellett először jelentek meg a belsőégésű motorral ellátott speciális szántógépek és az ekéket vontató önjáró erőgépek. A legnagyobb sikere a hazai készítésű, Kőszegi-féle 60 LE-s belsőégésű motorral szerkesztett, talajművelő gépnek volt. Az OMGE 1913. augusztus 9-10-én Galántán tartotta második nagyszabású szántógép-bemutatóját. A rendezvény iránt óriási volt a szakmai érdeklődés, ilyen méretű bemutatóra eddig még külföldön sem került sor. A gépversenyen 20 gyár jelent meg 28 szántógéppel, amelyek közül mindössze öt működött