Kecskés Sándor szerk.: Az országos mezőgazdasági kiállítások és vásárok története 1881-1990. (Budapest, 1996)

Tanulmányok - FÜLÖP ÉVA MÁRIA: A magyar mezőgazdaság és bemutatói. 1881-1945 (lektor: Szuhay Miklós)

térnyerését eredményezte, s ez a takarmánytermesztés kiterjesztését vonta maga után. A belső piac fejlődése, a városiasodás az intenzív zöldség- és gyümölcstermelésnek kedvezett, ami - különösen a Duna-Tisza közén - összekapcsolódott a filoxéra-vész után fellendült homoki szőlőtermesztéssel. Amint fentebb már utaltunk rá, a jobbágyfelszabadítás után, részben a birtokok munkaerő-szükségletével is összefüggésben, növekedett az erdők szerepe. Az 1879. évi XXXI. tc.-vel korszerű erdőtörvény született. A legfontosabb háziállatok számának alakulása Magyarországon 1884-1911 között (Az egyes összeírások eltérő szempontok alapján készültek) 1884 1895 1911 db % db % db % Ló 1.748.859 100 1.972.448 112,7 2.001.431 114,4 Sertés 4.803.639 100 6.446.573 134,2 6.416.246 133,5 Szarvasmarha 4.879.038 100 5.829.018 119,4 6.184.420 126,7 Juh 10.594.831 100 7.526.686 71,0 7.697.720 72,6 Felhívás a millenniumi kiállításra