Kecskés Sándor szerk.: Az országos mezőgazdasági kiállítások és vásárok története 1881-1990. (Budapest, 1996)

Tanulmányok - BÁNYAI JÓZSEF: Vadászati kiállítások (lektor: Csőre Pál)

Az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás 33 hektárnyi területén, 1971. augusztus 27-én ünnepélyes külsőségek között megnyitották a budapesti Vadászati Világkiállítást. 33 ország nemzeti bemutatója mellett, a hivatalos magyar bemutatókat 3200 m

2 fedett csarnokban és a 22 000 m

2 szabad területen tartották meg. 18 magyar kiállító cég, 11 külföldi egyéni kiállító a vadászattal kapcsolatos cikkeit, 18 külföldi egyéni kiállító pedig az egész világon zsákmányolt trófeáit hozta el Budapestre. A magyar vadgazdálkodás 1945 óta elért világraszóló eredményeit az itt bemutatott negyedszázadnál nem idősebb trófeák igazolták. A 220 szarvasagancs, 250 őzagancs, 25 dámlapát, 15 muflonszarv és 100 vaddisznóagyar közül a legtöbb aranyérmet kapott. A vadgazdálkodási bemutató legfontosabb gondolata „A természet védelme - önmagunk védelme" volt. A látogatókat naponta Díszoklevél az 1937. évi kiállításon a Vajdahunyadvárban bőséges programok várták: nemzeti bemutatók, lovasverseny, falkavadászat, vadászkutyák versenye, fotó- és képzőművészeti tárlat, filmfesztivál, könyv- és bélyegkiállítás stb. A szakembereket külön is magas színvonalú tudományos konferenciákkal várták, ahol nemzetközileg elismert szakemberek előadásait hallgathatták meg. Jelezte az óriási közönségsikert a látogatók nagy száma. Az 1971. szeptember 30-ig nyitva tartó kiállítást közel 2 millióan tekintették meg. Hatása az egész magyar vadászatra még évek múlva is érezhető volt. Ez volt az első olyan vadászati kiállítás, amely kifejezte a természetvédelem fontosságát, amit minden vadásznak szolgálnia kell. Vadászatunk hagyományosan nagy sikerrel mutatkozott be - az azt megelőző 1970. évihez hasonlóan - az 1975. évi OMEK-on is. Mondanivalójában és témájában kiemelkedő jelentőségű volt az 1980. évi OMÉK vadászati kiállítása, amelyet két fő témakörben rendeztek meg: 1. Vadgazdálkodás, természetvédelem, sport; 2. A Mavosz, Nimród 100 éves jubileuma. Ekkor mutatták be első ízben Kittenberger Kálmán, Széchenyi Zsigmond, Nadler Herbert munkásságát, és ennek hatását a vadgazdálkodás fejlődésére, a vadászati etikára és a szaksajtóra. A kiállítás kiemelten tárgyalta az 1967 utáni időszakot, mint az intenzív fejlődés korszakát. Az 1985. és 1990. évi OMÉK-on fontos szerephez jutott a vadegészségügy, a kutatás és szakoktatás, a vadászati kultúra és a vadkereskedelem témája. Egy-egy tablón bemutatkoztak a hazai vadkereskedelemmel foglalkozó legjelentősebb cégek, a Mavad, Hunturist, Naturex, Pegazustours és az Econsafari. A vadászati kiállításokon a tárgyalt időszakban egymástól eltérő szempontokat igyekeztek megjeleníteni. A XIX-XX. század fordulóján a vadászat nemzetgazdasági fontosságát hangsúlyozták. A XX. század közepén a vadgazdálkodás célja, módszerei kerültek előtérbe, míg az 1971. évi vadászati világkiállításon már a természetvédelem és természetszeretet volt a központi téma. A következő kiállításokon is a környezetvédelem és természetvédelem eszméje kerül a középpontba, így a vadászatot a természetvédelem egyik alkalmazott módjaként mutatják be.