Kecskés Sándor szerk.: Az országos mezőgazdasági kiállítások és vásárok története 1881-1990. (Budapest, 1996)

Tanulmányok - SZÉKELYHIDY IVÁN: Halászati kiállítások

Magyar-Német Mezőgazdasági RT. mesztegnyői uradalma által kiállított pontyokkal emelkedett jóval az átlag fölé. A pisztrángos tógazdaságok közül a sopronkőhidai fegyintézet jelentkezett szép anyaggal. A sporthorgászok figyelmét nem kerülhette el a Major János-féle horgászati cikkek kiállítása. A halászati csarnok belső falait is gazdag anyag díszítette, elsősorban haltáplálékok fotói. Az 1939-es halászati kiállítás fő látványosságának számító akváriumok közül nyolcat a Magyar Tógazdaságok RT. nemes halanyaga töltött meg. Az akváriumokba bőven jutott a remek küllemű ponTcnyésztcsi nagydíjas pontyok az 1959. évi kiállításon tyivadékokból, a hortobágyi 2-3 nyaras tükrös és pikkelyes pontyból, compókból, fogassüllőkből és harcsákból. Ismételten a kiállítók között szerepelt a Soproni M.Kir. Fegyintézet, a pisztrángos tógazdaságából származó sebes és szivárványos pisztrángokkal. Az 1941-es halászati kiállítás célkitűzései a következők voltak: Megismertetni a nagyközönséggel a kitűnő magyar ponty és egyéb tógazdasági tenyészanyagot, nyílt vizeink halait, a Balaton világhírű fogasát; tudományos és szemléltető képet adni a haltermeléssel összefüggő kérdésekről, halkivitelünkről, tógazdaságaink megoszlásáról és a sporthorgászatról; kedvet csinálni a hal(hús) fogyasztáshoz. Az 1942-es kiállítás halászati csarnoka 1940-ben épült, a korábbi kedvező tapasztalatok alapján. A kibővített akváriumteremben 55 akváriumban került elhelyezésre tógazdaságaink és nyíltvízi halászatunk élő halanyaga. A díjazással egybekötött tenyészhalverseny nagy számban vonzotta a kiállítókat. A kiállításon újszerűnek számított a délvidéki nyütvízi halászat megjelenése, és a pisztrángos tógazdaságok szépszámú részvétele. A második világháború befejezése után kezdetben sűrűbben, a 70-es évektől kezdődően pedig öt évenként rendeztek országos szintű halászati kiállításokat. 1947-ben az őszi vásár vezetősége a Mezőgazdasági Múzeum mögötti, még romos területet jelölte ki a halászati pavilon felépítésére. A kiállítóteremben az állami tulajdonba került tógazdaságokra, nádasokra és természetes vizekre, valamint a halászati szövetkezetek működésére vonatkozó adatok szemléltető képeit helyezték el. Az 1948-ban rendezett kerülő halászati kiállításon grafikai táblázatok és fotók ismertették halászatunk fejlődését az 1945 utáni néhány év alatt. Adatok szemléltették a halászati szövetkezetek, tógazdaságok és egyéb intézmények tevékenységét. Anyagában és terjedelmében megnövekedett országos halászati kiállítás nyílt meg 1954-ben. Négy nagy dioráma illusztrálta haltenyésztésünk fejlődését. Az első a nagyüzemi halgazdaságokat, a második