Kecskés Sándor szerk.: Az országos mezőgazdasági kiállítások és vásárok története 1881-1990. (Budapest, 1996)

Tanulmányok - SZOVÁTAY ADRIENNE: Baromfikiállítások (lektor: Kállay Béla)

lámpázását és a bújtatást, valamint a csibenevelés, a tömés és a baromfifeldolgozás új módszereit. 1958- ban az OMK-on csupán a galambok keltettek figyelmet, de 1959- ben a szokásos fajtabemutató mellett már temérdek újdonsággal szolgált a gép- és eszközkiállítás. A Baromfiipari Mezőgazdasági Vállalat gépesített barornfihizlaló ketrectömbje mellett sok érdeklődőt vonzottak a csehszlovákok tojóketrectömbjei, a lengyelek baromfikonzervjei, valamint tojás- és baromfiszállításra kiválóan alkalmas mezőgazdasági repülőgépei, a bolgárok víziszárnyas-tenyésztési berendezései, a hollandok tojásosztályozó- és bélyegzőgépe, állattisztító és ketrecfertőtlenítő gépe, valamint elektromos műanyái. Figyelmet keltett még a franciák villanypásztora, amely megakadályozta a legelő baromfi elkóborlását, ugyanakkor védett a dúvadtól. Az 1962. évi OMK-on a sárga magyar, a fehér leghorn, a fehér plymouth, a rhode island, a new hampshire tyúktörzseket, a magyar és a rajnai lúdtörzseket, továbbá a pekingi kacsa szabadtéri hizlalását lehetett látni. A magas szintű gépesítést egy automatizált 12 ezer ketrecférőhelyes „húscsirkegyár" és 2 tojóház képviselte. Az Alagi Állami Gazdaság 2000 férőhelyes tojóházát trágyaakna fölötti ülőrudakkal, kaparóláncos etetőautomatával, túlfolyós önitatóval és falmenti tojófészekkel szerelték fel, míg a mágocsi Béke MGTSZ tojóházában a tojófészkek és az etetővályúk a középfolyosó mentén helyezkedtek el, s az etetést, valamint a tojásgyűjtést kocsikkal végezték. A 60-as években Felsőbabádi AG-ban előállították az első hazai húshibridet, a B-61 broilert a. A broilertermelés elterjesztésében viszont meghatározó a Bábolnai ÁG volt, amely már az 1964. évi OMK-on a Nichols-Lohmann (NSZK) húshibrid és a Nick-Chick tojóhibrid (Lohmann) hazai előállításáért aranyérmet nyert. Hasonló kitüntetésben részesült a Bólyi ÁG a kanadai Shaver-cégtől importált tojóhibrid szülőpárokért, a gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézet húshibrid szülőpárjaiért, a fajtatiszta tenyésztés körében a Rákoshegyi ÁG fehér leghorn tyúkjaiért s az Uraiújfalui ÁG new hampshire tyúktörzseiért. Az egyéb baromfifajok sorában kitűntek az Empire White és a bronzpulykák, a landesi és a rajnai libatörzsek, továbbá a tatai kacsatörzs. A gépek, eszközök, anyagok körében a Lohmann cég baromfiistállójának technológiai berendezései, a Motokov gyár elektromos műanyája, a szarvasi elektromos berendezés baromfikeltetőhöz, Bögre János és társai nagyüzemi libatömő gépe, valamint a Gabona Tröszt baromfitápja részesült elismerésben. A szakmai napok színvonalas előadásain ismertették a kiállítók a genetikai munka eredményeképpen létrejött új baromfifajták és tenyésztési vonalak tulajdonságait, valamint a takarmánnyal és a környezettel szembeni, megnövekedett igényeit. Bábolna mutatta be elsőként a zárt, gépesített, legtöbbször mesterséges szellőztetésű baromfiistállót, és teremtette meg legelőször hazánkban a nagyüzemi tartás állategészségügyi feltételeit. A hazai genetikusok kiváló munkáját tükrözte az 1967. évi (66.) OMK, ahol a félextenzív háztáji viszonyok között megfelelő, kettős hasznosítású new hampshire tyúkfajta mellett megjelent az intenzív viszonyok között ajánlott B-63 húshibrid (Felsőbabádi ÁG) és a gödöllői G-65 húshibrid, valamint 200 tojásos melegvíz-cirkulációs asztali keltetőgép